MINIMÁLBÉR és GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2025: A NETTÓ és BRUTTÓ FIZETÉSEK 2025. január 1-től >>
MINIMÁLBÉR és GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2025: A NETTÓ és BRUTTÓ FIZETÉSEK 2025. január 1-től >> Napokon belül érkezhet egy rendelet egy hosszú távú bérmegállapodásról, a kormányrendelet-tervezetet már a Stratégiai Kabinet asztalán.
Kapcsolódó cikkünk, minimálbér 2025 >>
Bár konkrét megállapodás még nincs, az Index információi szerint két jelentős kormányrendelet-módosítás következhet, amelyek mindent megváltoztathatnak a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Körülbelül egymillió ember keres minimálbért és garantált bérminimumot Magyarországon, nem is kell magyarázni, miért lenne fontos ez a megegyezés.
A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, hároméves időszakban gondolkodnak. Azt írják, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalta azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szerda délután a Stratégiai Kabinet asztalára került már. A Stratégiai Kabinetet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, és a rendeletet akár napokon belül kihirdethetik a közlönyben.
Az egyik munkáltatókat képviselő szervezet vezetője szerint egy kormányrendelet-módosítással jövőre, 2025-től lépcsőzetesen elkezdik felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért. Ez a szám lesz a viszonyítási alap és akkor „2027-re elérhető a kijelölt a szint”- írják.
Negyedéves számítások: ennyi lesz a 2025-ös minimálbér
A lap tudomása szerint a másik része a rendeletnek pedig az időszakra vonatkozik. Egyelőre az derült ki, hogy „a minimálbér tárgyalásoknak a megkezdési időpontjától visszafelé számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereset lesz” valamilyen formában az irányadó. Például, ha októberben kezdődnek el a tárgyalások, akkor onnantól négy negyedévet kell visszafejteni. Azt is írják, hogy nem automatizmusról lesz szó, mert a tényezőket módosíthatják a makrogazdasági adatokat ismeretében.
Kiemelte a forrásuk, hogy a béremelés a gazdaságot is élénkíti: az embereknek nő a fogyasztóerejük, magasabb költséget generál a vállalatoknak,amiknek így elsőre kevesebb profitjuk lesz, de így ugyanakkora eredmény eléréséhez végül hatékonyságnövelésre kényszerülnek. Így lesznek fejlesztésekre és beruházásokra „kényszerítve”.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – összegezte a lap.
Magyarország az utolsó előtti helyen áll – Minimálbér 2025 – Orbán Viktor bejelentette, hatalmasat emelkednek a bérek 2025 január 1-től!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban már sokszor beszélt a minimálbérek emeléséről. Elmagyarázta, hogy az Eurostat uniós összehasonlításában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a minimálbér tekintetében, de ez nem megfelelő mérés, mert az effektív minimálbér mutatja meg a valós képet, ami a súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. A miniszter elmondta, hogy garantált bérminimum más tagországban nem létezik, ezért, ha korrekt összehasonlítást akarunk csinálni, akkor effektív minimálbért kell számolni itthon. H így nézzük már 17. helyen állunk az Unióban, előzve a térségben lévő Csehországot, Szlovákiát, Romániát vagy Bulgáriát.
„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig” – nyilatkozta korábban Nagy István.