A történelemkönyvek részletesen beszámolnak az 1848-as forradalom eseményeiről, arról azonban kevesebb szó esik, milyen időjárás kísérte a nevezetes napot. Korabeli meteorológiai feljegyzésekből azonban kiderült, hogy a márciusi ifjak egyáltalán nem kedvező időben indították el a forradalmi eseményeket.
Az akkori mérések szerint 1848. március 15-én Budán egész nap borult volt az ég, és kitartó eső esett. A csapadék mennyisége körülbelül 6 milliméter volt, ami azt jelzi, hogy a nap nagy részében gyenge, időnként mérsékelt intenzitású eső hullhatott.
Ennyi volt a hőmérséklet a forradalom napján
A fennmaradt meteorológiai adatok azt is megmutatják, hogyan alakult a hőmérséklet azon a napon.
-
Hajnalban (5 órakor): körülbelül 5,5 °C
-
Délelőtt 11 órakor: nagyjából 9 °C
-
Este 9 órakor: körülbelül 6,4 °C
A mérések szerint tehát a hőmérséklet végig fagypont felett maradt, és a nap folyamán csak kisebb ingadozások voltak. Az időjárás a korabeli átlaghoz képest kissé enyhébbnek számított.
Esőben indult a forradalom
A történeti források szerint a márciusi ifjak reggel a Pilvax kávéházban gyűltek össze, majd innen indultak el, hogy felolvassák követeléseiket és megszervezzék a tömeget. Bár az eső egész nap esett, ez nem akadályozta meg a lelkes fiatalokat abban, hogy végigvigyék terveiket.
A feljegyzések alapján gyenge délies szél fújt, az ég pedig szinte egész nap felhős maradt. A meteorológusok szerint 1848. március 15-e a hónap egyik legcsapadékosabb napja volt.
Az eső sem állította meg a márciusi ifjakat
Bár a forradalom napján az időjárás korántsem volt kedvező, a történelmi események mégis gyorsan kibontakoztak. A lelkesedés olyan erős volt, hogy az eső sem tudta megakadályozni a tömegek mozgósítását.
Aznap Pest és Buda utcáin tömegek gyűltek össze, felolvasták a 12 pontot, kiszabadították Táncsics Mihályt, és elindult az a folyamat, amely végül a magyar polgári átalakulás egyik legfontosabb mérföldkövévé vált.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum