Mi lesz a nyugdíjjal? Rossz hír jött az 1960 után születetteknek, ennek Ön sem örül most 2024-ben!
Mi lesz a nyugdíjjal? Rossz hír jött az 1960 után születetteknek, ennek Ön sem örül most 2024-ben!Napjainkban sokan nem tudják mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni. Éppen ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, melyet egy új nyugdíjkorhatár táblázattal is kiegészítettünk.
Főoldal – hírek
Manapság a legtöbb fiatal ha meghallja, hogy állami nyugdíj legyint egyet és azt mondja, hogy felesleges ezzel foglalkozni, hiszen mire odajutnak nekik már úgysem lesz nyugdíjuk.
Valljuk be őszintén nem meglepő, hogy így vélekednek, hiszen a nyugdíjakkal kapcsolatos hírek bőven adnak okot a kételkedésre. A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, számos korábbi kedvezmény is megszűnt az elmúlt évtizedben, ami még inkább megnehezíti a megfelelő tájékozódást. Jóformán már senki nem tudja pontosan, mikor és milyen feltételekkel vonulhat nyugdíjba.
Éppen ezért készítettünk egy új nyugdíjkorhatár táblázatot, mely segítséget nyújthat abban, hogy ki, mikor mehet nyugdíjba. Továbbá összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amit érdemes megismerni.
Mikor mehetek nyugdíjba? Milyen szabályok vonatkoznak a közalkalmazottakra? Mit jelent a nők korkedvezménye? Dolgozhatunk- e a nyugdíjkorhatár után?
Ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hogy eloszlassuk a nyugdíjkorhatárt érintő tévhiteket és reális képet kapjunk a témában.
Most a nők is bajban vannak:
A nők már hosszú ideje élhetnek a korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetőségével, aminek az a lényege, hogy azok, akik legalább 40 év jogosultsággal (legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek.
A 32 év szolgálati idő azt jelenti, hogy ennyi évet kell munkában tölteni. Ez alatt az idő alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük és nyugdíjjárulékot is kell fizetniük.
Ebbe természetesen beletartozik minden fajta keresőtevékenység, ezen felül a táppénz, álláskeresési járadék, stb.
Ezek nem tartoznak a szolgálati időbe:
- azok a tanulmányi idők, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként,
- a passzív táppénz időszaka,
- amikor munkanélküli ellátást folyósítottak,
- az 1998. január 1-e előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.
A 32 év szolgálati időtől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett hölgy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelt, aki után ápolási díjat kapott, vagy ha nagycsaládos, aki 4-nél több gyermeket nevel. Fogyatékos gyermek ápolásánál 2 évet engednek el a szolgálati időből. Ha nagycsaládos anyáról van szó, aki 4-nél több gyereket nevel, annak gyermekenként 1-1 évet. Itt legfeljebb 7 év adható.
Miből jöhet össze a további 8 év?
A keresőtevékenységgel egyenértékű jogviszonynak számítanak a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátások (pl. GYET, GYES, GYED, CSED), illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
Ez azt jelenti, ha egy nő 3 éves koráig otthon nevelte egyetlen gyermekét, ezalatt pedig kapott gyermeknevelési ellátásokat, akkor 3 év jogosultsági időt szerzett.
Fontos, hogy pénzzel nem lehet szolgálati időt vásárolni.
#nyugdíj 2024 #Rossz hír jött a nyugdíjakról