Jön a feketeleves Magyarok ezreinek, újra jöhet a szenvedés és a véget nem érő sorbanállás!

Jön a feketeleves Magyarok ezreinek, újra jöhet a szenvedés és a véget nem érő sorbanállás! Már december 27-én, de legkésőbb december 30-án nagy roham alakulhat ki a hazai boltokban. A háromnapos karácsonyi ünnepek 26-ával vége szakadnak, azok pedig, akik nem voltak elégedettek a karácsonyi ajándékukkal, valósággal rohamot indíthatnak a boltok ellen, hogy minél előbb visszakapják a pénzük vagy kicserélhessék nem tetsző ajándékaikat.

hitelfórum.hu

Nem árt ugyanakkor jól megfontolni, biztosan megéri-e dühösen végigcaplatni a városon egy elutasító „nem”-ért vagy billentyűzetet ragadva rögvest reklamálni. Idehaza ugyanis sokan nincsenek teljesen tisztában vásárlói jogaikkal, úgyhogy ezt mindenekelőtt érdemes tisztázni. Fontos tudni, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a vásárlókat, de azt is, milyenek a kereskedőket. Ha az ajándékok visszaviteléről van szó, észnél kell lenni. – írja a Pénzcentrum.

A vásárlástól számítva három napig bármit csinálhat az ember? Nem!

A mai napig elterjedt tévhit, hogy boltban vásárolt terméket három napon belül bármikor vissza lehet vinni, akkor is, ha semmi baja. Ilyen szabály azonban nem létezik: a jogszabályok nem kötelezik a kereskedőt arra, hogy hibátlan árut visszavegyen vagy cseréljen.

Sokan ezt a tévhitet keverik össze a három munkanapos cseregaranciával, amely viszont kizárólag hibás termékekre vonatkozik. Ennek lényege, hogy ha a fogyasztó a vásárlást követő három munkanapon belül jelzi, hogy a termék hibás, és a kereskedőnek kötelessége azt kicserélni. Ilyenkor nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre vagy egyéb mentesítő körülményre. A csere viszont csak akkor kötelező, ha a hiba nem a vásárló hibájából ered.

Tehát, ha a termék hibátlanul működik, a kereskedőt semmilyen kötelezettség nem terheli. Sok vállalkozás azonban saját üzletpolitikájából fakadóan önként vállalja a csere lehetőségét, még akkor is, ha egyébként a vásárolt terméknek semmi baja sincsen. Ezekben az esetekben a kereskedő és a vásárló akár abban is megállapodhatnak, hogy a termék ára levásárolható, kuponná alakítható vagy adott esetben ugyanarra a termékre, csak éppen más színben, cserélhető.

Az ilyen önkéntes csereszabályok kereskedőnként eltérhetnek: lehet néhány napos, néhány hetes, de akár 30–60 napos határidő is. Éppen ezért érdemes még a vásárlás előtt tájékozódni arról, hogy az adott üzlet milyen gyakorlatot követ.

Online rendelni nagyon megéri, a vásárló jócskán biztosítva van

A bolti vásárlásoktól eltérően az online térben teljesen más szabályok érvényesek. Az interneten rendelt termékek esetében a fogyasztót 14 napos indokolás nélküli elállási jog illeti meg, függetlenül attól, hogy futár hozta ki a csomagot, vagy személyes átvétellel vette át az üzletben.

A jogalkotó abból indul ki, hogy online vásárláskor a fogyasztónak nincs módja élőben megnézni, megfogni vagy kipróbálni a terméket, ezért szélesebb körű védelemre van szükség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termék visszaküldhető akkor is, ha egyszerűen nem tetszik, feltéve, hogy azt rendeltetésszerűen próbálták ki, és nem sérült meg. Sok vásárló épp ezért először élőben megnézi a terméket, majd az interneten rendeli meg kedvezőbb áron, és ez a szabályozás mellett teljesen rendben van.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a visszaküldés költsége alapvetően a fogyasztót terheli, hacsak a kereskedő nem vállalja magára. Ez nem kötelező, ezért különösen külföldi rendeléseknél könnyen előfordulhat, hogy a visszaküldési díj többe kerül, mint maga az áru. Ajándékvásárlásnál pedig ez komoly kellemetlenséget okozhat.

Bár az online elállási jog kedvező, vannak kivételek, amikor a 14 napos szabály nem érvényes. Ilyenek többek között:

koncert-, fesztivál- és egyéb rendezvényjegyek,
romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző élelmiszerek,
bontott csomagolású CD-k, DVD-k, szoftverek,
már letöltött digitális tartalmak.

Szintén nem gyakorolható az elállási jog olyan zárt csomagolású termékeknél, amelyeket higiéniai vagy egészségvédelmi okokból kibontás után nem lehet újraértékesíteni: például fülhallgatóknál vagy parfümöknél. Ugyanez érvényes a személyre szabott vagy egyedileg átalakított termékekre is, mint a gravírozott ajándékok vagy egyedileg konfigurált árucikkek.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a 14 napos határidő a jogszabály szerinti minimum. Sok kereskedő azonban saját döntés alapján ennél jóval hosszabb elállási időt biztosít, de ez teljes mértékben az adott cég üzletpolitikája, és semmilyen jogszabály nem írja elő. Ezért online vásárlás előtt mindig tanácsos előre átnézni az adott webáruház visszaküldési feltételeit.

Garancia, szavatosság, jótállás? Egyáltalán nem mindegy!

Érdemes különválasztani azokat az eseteket, amikor a vásárló azért szeretne visszavinni egy terméket, mert egyszerűen nem tetszik, nem felel meg az elvárásainak vagy nem jó a mérete, attól a helyzettől, amikor a termék meghibásodik. Utóbbi esetben teljesen más szabályok érvényesek, és 2021. január 1. óta a fogyasztók számára kedvezőbb jótállási rendszer működik Magyarországon.

Az új szabályozás az elmúlt évek egyik legfontosabb változása volt: a drágább termékek (főként elektronikai és háztartási gépek) jótállási ideje jelentősen meghosszabbodott, és ezzel a jogalkotó nemcsak a fogyasztókat védi jobban, hanem a fenntarthatóságot is erősíti. A hosszabb jótállási idő ugyanis arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb, megbízhatóbb termékeket hozzanak forgalomba, ez pedig hosszú távon csökkenti az elektronikai hulladék mennyiségét.

A jelenleg működő sávos jótállási rendszer így épül fel:

10–100 ezer forint közötti vételárnál: legalább 1 év jótállás
100–250 ezer forint között: legalább 2 év jótállás
250 ezer forint felett: minimum 3 év jótállás

A jótállási kötelezettség ráadásul kiterjed a 10 ezer forintnál drágább termékek széles körére is, például:

nyílászárókra (ajtók, ablakok, garázskapuk, redőnyök, reluxák, napellenzők),
kamerás megfigyelőrendszerekre, kaputelefonokra,
kádakra, csapokra, zuhanykabinokra,
napelemekre, napkollektorokra és a belőlük összeálló rendszerekre,
elektromos rollerekre, drónokra és hoverboardokra.

Fontos ugyanakkor, hogy a jótállás bővítése nem vonatkozik minden nagy értékű termékre. Kivételt képez például:

elektromos kerékpár,
quad,
motorkerékpár, segédmotoros kerékpár,
személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi.

Ezekre továbbra is külön szabályok érvényesek, és nem tartoznak a sávos jótállási rendszer hatálya alá.

Nagyon fontosak a különbségek

Bár a hétköznapi beszédben sokszor egymás szinonimájaként használjuk a garancia és a jótállás kifejezést, valójában jogilag csak az utóbbi rendelkezik pontos tartalommal. A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalását jelenti: azt vállalja, hogy az általa értékesített termék a jótállási idő alatt hibamentesen működik. Magyarán: ha gond adódik, azért első körben ő felel.

Ennek megfelelően, ha a termék a jótállási időn belül meghibásodik, a törvény úgy tekinti, hogy a hiba már a vásárláskor meglévő problémára vezethető vissza. A bizonyítási teher tehát nem a fogyasztót, hanem az eladót terheli: neki kell hitelt érdemlően (például független szakértő bevonásával) igazolnia, hogy a meghibásodás a vásárlás után keletkezett, például a nem rendeltetésszerű használat miatt.

Ha ezt nem tudja bizonyítani, a kereskedő köteles a terméket kijavítani vagy kicserélni. Amennyiben egyik sem lehetséges, a fogyasztó jogosult:

árleszállítást kérni,
a terméket a kereskedő költségére mással kijavíttatni,
végső esetben pedig elállni a szerződéstől, vagyis visszakérni a pénzét.

Fontos, hogy a gyártó vagy az eladó önként vállalhat a törvény által előírtnál hosszabb jótállási időt, de a jogszabály által meghatározott minimumtól semmilyen körülmények között nem térhet el lefelé.

A szavatossági idő nem jótállás

A szavatosságot érdemes elkülöníteni a jótállástól: bár a hétköznapokban sokan összemossák a két fogalmat, teljesen más jogi logikán alapulnak. A szavatosság lényege, hogy az eladó szavatolja, vagyis biztosítja: a termék eladásakor nem volt olyan hibája, amely csak később, használat közben derül ki, ez az úgynevezett rejtett hiba.

A szavatossági idő általánosságban két év, de nem mindegy, hogy mikor jelentkezik a probléma. Az első hat hónapban a jog vélelmezi, hogy a hiba eredetileg is fennállt, ezért a kereskedőnek kell bizonyítania (szakértői véleménnyel) hogy nem gyártási hibáról van szó. A hat hónap letelte után a bizonyítás már a vásárlóra hárul, és a szakvélemény költségeit is neki kell állnia.

A fogyasztó szavatossági igényét négyféleképpen érvényesítheti:

kijavítás,
kicserélés,
árleszállítás,
elállás a szerződéstől, vagyis a vételár visszatérítése.

Fontos szabály, hogy amennyiben javításra vagy cserére kerül sor, a kijavított vagy kicserélt termékrészre a szavatossági idő újraindul, tehát a fogyasztó ismét teljes védelem alatt áll.

A kereskedő át akar verni?

Panasz esetén első lépésként mindig a kereskedőhöz érdemes fordulni. Ha a vállalkozás nem tudja rendezni a problémát, nem értünk egyet a megoldással, vagy egyszerűen nem reagál a bejelentésre 30 napon belül, több hatósági és békéltetési fórum is rendelkezésre áll. Amennyiben a kereskedő hiányos tájékoztatást ad a termékről vagy a fogyasztói jogokról, illetve megsérti a panaszkezelési szabályokat, a vásárló a lakóhelye szerinti járási hivatalnál kezdeményezhet eljárást.

Hasonlóképpen hatósági ügy lehet, ha egy vállalkozás indokolatlanul sokáig húzza a javítást vagy a cserét, vagy ha online vásárlás esetén nem hajlandó elfogadni az elállási szándékot. Ha a felek között nem sikerül egyezségre jutni (akár elállásról, akár jótállási igényről van szó), a fogyasztó békéltető testülethez vagy legvégső esetben bírósághoz fordulhat.

Fontos alapszabály, hogy ha egy termékről biztosan tudjuk, hogy nem felel meg, ne kezdjük el használni, ne „nyúzzuk” feleslegesen.

Természetesen online vásárlásnál a 14 napos elállási jog pont arra szolgál, hogy a terméket otthon kipróbálhassuk, de a kipróbálás nem azonos a rendeltetésszerű használattal. Ha például valaki futócipőt rendel, felpróbálhatja otthon, de ha fut benne pár kilométert és használati redők jelennek meg rajta, a visszavétel már csak a kereskedő jóindulatán múlik.

A visszavitel vagy elállás intézését érdemes a lehető leghamarabb megtenni, különösen az ünnepi időszakban. Gyakran elengedhetetlen az is, hogy a számla vagy nyugta a tulajdonunkban legyen. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége hangsúlyozza azt is, ha valaki meggondolta magát, mindig írásban jelezzen. Sok vita származik abból, ha a fogyasztó szóban, például telefonon hivatkozik az indokolás nélküli elállási jogára. Pedig vita esetén neki kell bizonyítania, hogy valóban elküldte ezt a nyilatkozatát a webáruháznak

Ezért az elállást mindig e-mailben vagy postai úton tegyük meg. A levélben megjelölhetjük az okot is (például eltérő termék, hibás áru), és egyértelműen kérjük a teljes vételár visszafizetését. Mivel az elállás tényét illetően bizonyítási kötelezettség a fogyasztót terheli, az írásos nyom hagyása kulcsfontosságú. Érdemes tudni azt is, hogy indokolás nélküli elállás esetén a vételár visszafizetése általában azonnal történik, míg jótállási hiba esetén ez másként alakulhat, a két helyzet között jogi különbség van.

Vásárlói kisokos, hogy sose kerülj galibába (nem csak karácsonykor)

Ha internetről rendelsz, ezeket mindképp fogadd meg (GVH ajánlás):

Mielőtt rendelnek valamit az internetről, győződjenek meg az eladó fél elérhetőségeiről (neve, székhelye, adószáma, elektronikus levelezési címe, további elérhetősége, például telefonszám vagy elektronikus bejelentőlap). Ezek ugyanis elengedhetetlenek, ha bármely okból szükséges a kapcsolatfelvétel, panaszügyintézés. Ezek feltüntetésének hiányában a fogyasztó nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem fogja tudni érvényesíteni fogyasztói jogait.
Sokat segíthetnek döntésükben a különböző oldalak értékelő-felületei, a kommentek, ismerőseink tapasztalatai. De egy szó mint száz, ismeretlen, megbízhatatlan helyről nem éri meg rendelni. Hiszen lehet, hogy valahol valami olcsóbb mondjuk pár ezer forinttal, ám ha például garanciális javításra kerül a sor vagy ne adj isten pénzvisszafizetésre, akkor már nem biztos, hogy minden gördülékenyen fog menni, érdemes tehát jól átgondolt döntést hozni.
Online rendelésnél érdemes azt is észben tartani, hogy egy magyar nyelvű honlap, a „.hu” végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem garantálják, hogy a rendelés hazai webáruházból történik (sőt!). Az pedig tiszta sor, hogy az utólagos terméktámogatás és igényérvényesítés külföldi kereskedőkkel szemben jóval nehezebb. Ezért külföldi illetőségű cégtől is csak akkor éri meg rendelni, ha annak kiépített, megbízható rendszere van Magyarországon is.

Egyéb jótanácsok internetes rendeléshez:

A webáruház és termék kiválasztását követően a rendelés lépéseinél érdemes képernyőfotóval rögzíteni az árat, szállítási határidőt és díjat, mert azok mértéke a vásárlási folyamat végére változhat.
Fontos tudni, hogy a kereskedőknek a termék árát, a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel, pl. szállítási díjjal együtt kell feltüntetni.
A webáruházak többféle szállítási lehetőséget és fizetési módot biztosítanak a vásárló részére, utóbbiak közül a legbiztonságosabb az utánvét.
Előre fizetés esetén a bankkártya használatkor visszaterhelésre (chargeback) van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg (érdemes csak olyan vállalkozásnak előre fizetni, akik maximálisan megbízhatónak tűnnek a piacon, kellően nagy névvel rendelkeznek és sok pozitív visszajelzés olvasható róluk online).

A kereskedők is gyakran trükközhetnek. Ne dőlj be, ha ezt mondják:

„Akciós terméket nem cserélünk” – A jogszabályok alapján ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy az le volt-e értékelve, vagy sem. Kivéve, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve, és erről őt az eladó tájékoztatta.

„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja” – Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kötelező levásárolnia az árát vagy másikat választani, hanem a pénzét is visszakérheti, ha szeretné.

„Reklamációt csak három napig fogadunk el” – A kereskedők gyakran adják azt a tájékoztatást, hogy az üzletben csak 3 (munka) napon belül fogadják a kifogásokat. Ezután már csakis a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. Tudnunk kell, hogy vásárlóként jogunk van ott reklamálni, ahol vásároltunk, tehát az üzletben és jogunk van erre a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt.

„Csere csak, ha eredeti a csomagolás” – A minőségi kifogás intézése szabálytalan, ha a kereskedő a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez köti, ezt a jogszabályok szerint nem teheti meg.

„Jótállás csak számla/nyugta ellenében” – A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.

További hasznos tanácsok (TVE):

Őrizd meg a blokkot, számlát, e nélkül nagyon nehéz bizonyítania vásárlás helyét, idejét, az áru ellenértékét.
Vásárláskor, lehetőség szerint, alaposan vizsgáld meg és próbáld ki az árut! Ha a próbára nincs lehetőség, vásárlás után minél hamarabb tedd meg, még ha ajándékba szánod is a terméket.
Ha drága tartós fogyasztási cikket vásárolsz ajándékba, ne az utolsó pillanatban vedd meg, hogy az esetleges hibás terméket még időben ki tudd cserélni.
Ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét is őrizd meg, és kínáld fel a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljársz az ügyben.