Jön a 13.-ik havi pénz Karácsony előtt, ennyi lesz az összeg!

Tuzson Bence azzal kezdte beszámolóját, hogy az elmúlt egy évben sok minden történt az igazságügy területén. Fontosnak tartották, hogy olyan jogrendszere legyen Magyarországnak, amely tudja segíteni a versenyképességet. Az uniós elnökség egyik fontos prioritása volt, hogy ezt a szellemiséget átvigyék az Európai Unió jogalkotásába is.

A miniszter úgy látja, az uniós elnökségünk egyik legnagyobb eredménye volt, hogy szempontként bekerült az Európai Unió jogalkotásába a versenyképesség. Ezt a szemléletet vitték tovább, amikor azt szorgalmazták, hogy minél többet beszéljenek a mesterséges intelligencia és a digitalizáció szerepéről a jogi területen.

Emelkedik a minimálbér is

Az, hogy Európának és Magyarországnak átlátható jogrendszere legyen, szintén versenyképességi kérdés, ezért deregulációs folyamatot indítottak el. A magánszemélyek és a vállalkozások számára is egyszerűbb, átláthatóbb környezetet teremtenének. Elindították a nemzeti jogtár kialakítását is, hamarosan kész lehet az első, mindenki számára elérhető verzió, ami mesterséges intelligencia segítségével működik, és a feltett kérdésekre jogi szempontból releváns választ tud adni.

A jogtár arra az egyszerű kérdésre, hogy a kocsimba oldalról belejöttek, mit kell tennem, ad majd egy egyszerű választ

– hozott konkrét példát a miniszter, aki biztos benne, hogy ez is segíti az ország versenyképességét, ebben a tekintetben az uniós tagállamok le vannak maradva.

Jöhet a 13. havi bér

Három munkacsoportot hoztak létre: polgári jogi, közigazgatási jogi és büntetőjogi. A feladatuk, hogy a saját területükön tegyenek javaslatokat. A polgári jog területén változtak az eljárási szabályok, ami azt szolgálja, hogy minél gyorsabban szülessenek meg az ítéletek. Létezik például az egyszerűsített per, ha a felek ezt választják, akár hatvan napon belül jogerős ítélet lehet. Bevezették, hogy a perek nagy részében egyszerűsített indoklás is elegendő első fokon – persze ha megtámadják az ítéletet, és részletes indoklást kérnek, akkor el kell készíteni azt is. Ha a bíróság nem teljesít határidőre, akkor a minimálbér másfél százalékát kell naponta kifizetnie hivatalból a fél számára – ismertetett egy további változtatást Tuzson Bence.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy három lépésben emelik a bírák, a bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a további bírósági munkavállalók bérét. Azt szerették volna elérni, hogy a magyarországi bírósági jövedelmek az európai átlagot érjék el. A bírák átlagilletménye 48 százalékkal emelkedik, a fogalmazóké és a titkároké majdnem 89 százalékkal, a tisztviselőké pedig 100 százalékkal.

Ráadásul holnap tárgyalja az Országos Bírósági Tanács, hogy ebben az évben a teljes ágazat vonatkozásában 13. havi illetményt biztosítsanak – árulta el a miniszter.

A miniszter az online csalásokról kifejtette, újfajta gondolkodást kellett a büntetőjog területére bevezetni. Bizonyos büntetőjogi jellegű nyomozati cselekményeket át kell telepíteni a bankokhoz, mert ők látják elsőként és tudják megállítani a pénz mozgását. Jogot, lehetőséget és kötelezettséget kellett teremteni a bankok számára, hogy a gyanús átutalásokat állítsák meg.

Az intézkedések következtében sikerült az emberek számára nagyjából egy év alatt 3 milliárd forintnyi összeget visszaszerezni

– húzta alá Tuzson Bence.

A miniszter az áldozatok védelméről is beszélt, áldozatsegítő központok és pontok működnek. Az áldozatok ezeken pszichológiai és jogi segítséget is kapnak, krízishelyzetben a kormányhivatalok részvételével pénzügyi támogatás is lehetséges. Évente 30 ezer ember veszi igénybe az áldozatsegítő központokat, idén már most elérték ezt a számot, miközben a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest kevesebb bűncselekmény van Magyarországon.

Tuzson Bence arról is beszámolt, hogy a távoltartási szabályok szigorodtak, valamint ma már meg kell hallgatni az áldozatot is, ha valakit feltételesen szabadlábra akarnak bocsátani.

„Előfordulhat-e, hogy mégis van magas rangú politikus, esetleg kormánytag érintett az ügyben?”

Apáti István (Mi Hazánk) többek között arról érdeklődött, hogy

• „Milyen tiltásokat és korlátozásokat kívánnak bevezetni annak érdekében, hogy a Skynet ne tudja átvenni a hatalmat?” A Mi Hazánk politikusa elárulta, „zsigeri gyanakvással” tekint a mesterséges intelligencia irányába.
• „A 13. havi bér egyszeri kampányfogás a választások előtt, vagy állandó lesz?”
• A büntetés-végrehajtásban dolgozók számíthatnak-e béremelésre, folytatódik-e a börtönépítési program?
• Apáti István úgy látja, a devizahitelesek ügyében a kormány az időt húzza, pedig egy generáció élete ment tönkre. A politikus „uzsorabűnözést” és „végrehajtó maffiát” is emlegetett.
• A képviselő arról is beszélt, hogy a Meta beavatkozik a választásokba Toroczkai László tiltásával.
• A pedofilügyekben egyetért-e a miniszter a halálbüntetés, a tényleges életfogytiglan vagy a kémiai kasztráció bevezetésével?

Rónai Sándor (Demokratikus Koalíció) fájóan hiányosnak nevezte a beszámolót a gyermekvédelmet illetően. A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Rónai Sándor kijelentette, hazugság, hogy nincs kiskorú érintett.

Előfordulhat-e, hogy mégiscsak van magas rangú politikus, esetleg kormánytag érintett az ügyben?

– kérdezte Rónai Sándor, aki arról is érdeklődött, hogy miért nem állítanak fel parlamenti vizsgálóbizottságot az ügyben.

Tordai Bence szerint „mindannyian látjuk, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozás még gyerekcipőben sem jár, miközben egy nagyon kiélezett választási küzdelemben használja a kormánypárt a valósághamisító videókat”. A Párbeszédből kilépett politikus arról érdeklődött, készül-e valamilyen jogszabály az ilyen ügyekre.

Hegedűs Barbara (Fidesz) úgy látja, jó volt hallgatni, hogy a digitális lehetőségeket milyen módon lehet használni arra, hogy az emberek jogbiztonságát, tájékozottságát erősítsék. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen további lehetőségeket látnak a mesterséges intelligenciával összefüggésben, és az milyen változásokat hozhat az igazságügyben.

Szabó Szabolcs (Momentum) a Szőlő utcai ügyben kiadott jelentéssel összefüggésben megjegyezte, „majdhogynem nyomozó lett önből, jogilag hogyan értékeli, hogy belenézhetett nyomozati iratokba? Jogilag honnan ered a felhatalmazás?”. Kovács Zsolt (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen lépéseket tesz az Igazságügyi Minisztérium a bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében.

Tuzson Bence szerint Tordai Bence „csacsiságokat” beszélt

Válaszában Tuzson Bence közölte:

• A mesterséges intelligenciát eszközoldalról kell megközelíteni. A félelemalapú megközelítéssel nem ért egyet, de nagyon átírhatja az életünket, ahogy a nyomtatás elterjedése és a közösségi média is megváltoztatta.
• A miniszter a devizahiteles ügyről kifejtette, az Európai Bíróság rendet tett a joggyakorlatban, hagyni kell, hogy kiforrjon, hagyni kell dolgozni a bíróságokat, szerinte jó irányba megy a folyamat. „Itt nem a jogszabályok módosításával kell előrelépni, hanem a joggyakorlatnak kell egységet alkotnia” – vélekedett Tuzson Bence.
• Önmagában elfogadhatatlannak tartja, hogy kitiltanak valakit a Facebookról, de nemzeti szinten kevés eszköz van ezen a területen.
• Tuzson Bence szerint Tordai Bence „csacsiságokat” beszélt, nem ismeri a szabályokat. „Arra, ha valaki valamit hamisít, vannak a Btk.-ban szabályok” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
• A szigorítások tekintetében minden elképzelhető, de azt is meg kell nézni, hogy hatékonyak-e a szabályok, tényleg védik-e a gyerekeket.
• Az, hogy egy adott ügyben, nemzetbiztonsági oknál fogva felhatalmazást kap iratbetekintésre az igazságügyi miniszter, nem általános, és büntetőügyekbe egyébként sem szólhat bele.

Tuzson Bence kicsit furának tartja, ha a DK megszólal gyermekvédelmi kérdésekben, mert a párt frakciója nem szavazta meg a szigorító javaslatokat. A miniszter épp sorolta, hogy milyen módosításokat nem támogatott a Demokratikus Koalíció, mire a párt képviselője, Rónai Sándor közbevágott: „Idén május óta vagyok képviselő, a kérdésemre válaszoljon.” Tuzson Bence világossá tette, teljesen biztos, hogy nincs politikus érintett a Rónai Sándor által említett ügyben. „Olyan, az önök részvételével is zajló, felépített politikai támadás zajlott, amelynek célja a kormány működőképességének aláásása volt. Ez megengedhetetlen” – rögzítette a miniszter. via