Az egyre jobban kiszélesedő közel-keleti konfliktus részeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásai szinte ellehetetlenítik a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást, zavart okozva egy teljes kontinens ellátási láncaiban.

– jelezte Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Korábban az Indexnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható az üzemanyagoknál, sőt az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők: ilyenek a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül.

Napjainkban sajnos a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek. És ezeknek hatása van az árakra. Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet említsünk, egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon. Ez a szám ugyanakkor spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet. Ha újabb front nyílik a térségében, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat

– fejtette ki lapunknak a Mol első embere. Az Economx hasábjain hazai meghatározó geopolitikai szakértőket kérdeztünk erről, akik rávilágítottak, hogy Hernádi érvelése helytálló, azonban a legrosszabb forgatókönyvre, a Hormuzi-szoros lezárására csekély az esély. Amennyiben ez megtörténik, úgy

Santo Martin csatlakozott a megállapításhoz, szerinte is a Hormuzi-szoros esetleges lezárása jelenthetné az igazán nagy problémát: ebben az esetben az olajárak már rövid távon is 20 százalékkal, 2-4 hónap alatt pedig akár 60-80 százalékkal is emelkednének. A többi elemzővel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy erre a forgatókönyvre jelenleg nem számít. Körvonalazódnak azonban reálisabb, az árakat a Hormuzi-szoros lezárásához képest kisebb mértékben növelő kockázatok, amit a Makronóm Intézet szakértőjével részletesen megvizsgáltunk.

Egyre nagyobb a nyomás a világkereskedelem fojtópontjain

A tengeri szállítmányozás zavarai a világgazdaság egészére kihatnak. A világon 9 elsődleges fojtópont van, amely kritikus jelentőségű, mivel ezek lezárása, eltorlaszolása esetén nincs más életképes és célszerű alternatív útvonal – jelezte lapunknak Santo Martin. A szakértő ábrán is szemléltette ezeket a fojtópontokat:

Amennyiben ezek a szakaszok elzáródnak, a teljes útvonal járhatatlanná válik, így a fojtópontot felügyelő szereplő a világkereskedelem jelentős részét tudja befolyásolni. A 9 legfontosabb fojtópont közül 5 – Boszporusz, Hormuzi-, Malaka-, Szuez és a Báb el-Mandeb szoros – geopolitikailag instabil területeken található, figyelmeztet a Makronóm Intézet elemzője.

Magyarországot sem kíméli a fojtópontok elzáródása

A Makronóm Intézet szakértőjét arról is kérdeztük, hogy Európára és Magyarországra milyen hatással lehet a fojtópontok bizonytalansága, és milyen stratégiák, alternatív útvonalak jöhetnek számításba.

A hatások közvetlenül is érezhetők: a Tesla berlini és a Volvo genti gyára is ideiglenes leállást jelentett be a meghosszabbodott szállítási menetidő miatti alkatrészhiányra hivatkozva. Az ellátási hiányban ugyanígy érintett az esztergomi Suzuki-gyár, ahol egyes modellek gyártását a január 15. és 21. közötti héten szüneteltették 

– világított rá lapunknak Santo Martin. A szakértő hozzáfűzte, hogy a támadások óta jelentősen megugrottak a biztosítási és szállítási költségek, utóbbi főként az Afrikát megkerülő, jóval hosszabb alternatív útvonal miatt: a 40 lábas konténerekben Ázsiából Észak-Európába történő áruszállítás azonnali, „spot” ára már meghaladja a 4 ezer dollárt, ami 173 százalékos ugrás a december közepén kezdődött elterelésekhez képest. A Shell és a BP olajipari óriásvállalat is megerősítette, hogy tartályhajóik elkerülik a Vörös-tengert, amelynek kapcsán a Shell vezérigazgatója rövid távon legalább 5-10 százalékos „árkihatást” – ebben az esetben áremelkedést – prognosztizál.

Ugyanis a Vörös-tengeren húzódik a legfontosabb tengeri útvonal Európa és Ázsia között, mivel Ázsiával és a Közel-Kelettel folytatott európai kereskedelem mintegy 40 százaléka ezeken a vizeken halad át. Mindemellett a Szuezi- és Bab-el-Mandeb szorosok globálisan is stratégiai fontosságúak, mert ezeken keresztül halad át a világ tengeri kereskedelmének közel 15 százaléka, ezen belül:

• a világ gabonakereskedelem 8 százaléka,
• a tengeri kereskedelemben forgalmazott kőolaj 12 százaléka
• és a világ cseppfolyósított földgáz kereskedelmének 8 százaléka itt halad át.

Az útvonal kiesése a teljes globális kereskedelemben is érződik, ami az IfW Kiel adatai szerint 2023 decemberében 1,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Tekintettel az útvonal sajátosságaira, nem meglepő módon ez az Európai Uniót sújtotta a legerősebben, ahol az export 2 százalékkal, az import pedig 3,1 százalékkal esett vissza.

A világ legnagyobb hajózási vállalatainak többsége már átirányította hajóit az Afrika déli csücskénél lévő Jóreménység-fok felé, ami késlelteti a szállítási határidőket, és további 3000-3500 tengeri mérfölddel (6000 kilométerrel) hosszabbítja meg az útvonalat. Ha a Vörös-tengeren tapasztalható problémák továbbra is fennállnak, és a konténerszállító hajóknak továbbra is Afrikában kell megkerülniük az útvonalat, annak infláció növelő hatásai is lehetnek – jelezte a szakértő.

A húszik folytatják a támadásokat

Első nyugati lépésként az Egyesült Államok a múlt hónapban bejelentette, hogy más országokkal együtt a Vörös-tengeren fog járőrözni egy új, Prosperity Guardian hadműveletnek nevezett misszió keretében. Az amerikai művelet megosztotta a véleményeket az EU-ban: Hollandia, Görögország és Dánia például csatlakozott, míg Franciaország, Olaszország és Spanyolország elutasította a csatlakozást. Az amerikai és brit erők január 12-én kezdték meg a húszi fegyverraktárak és drón indítóállomások elleni precíziós csapásokat, eddig azonban áttörő sikereket nem értek el, a húszik pedig jelezték, hogy folytatják a támadássorozatot.

– jelezte lapunknak Santo Martin, megjegyezve, hogy számos biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy a húszik elrettentése során fennáll a közel-keleti eszkaláció veszélye, ezért az EU-nak óvatosan kell eljárnia. Az EU alapötlete az, hogy hadihajókat küldenek a térségbe járőrözni. Az Európai Külügyi Szolgálat (az EU külügyi diplomáciai szolgálata) legalább három hadihajó kiküldését javasolta. Az új uniós misszióról azonban még nem született megállapodás, a végrehajtása pedig valószínűleg hetekig fog tartani és teljesen el fog különülni a washingtoni Prosperity Guardian művelettől.

A húszik folytatják a támadásokat

Első nyugati lépésként az Egyesült Államok a múlt hónapban bejelentette, hogy más országokkal együtt a Vörös-tengeren fog járőrözni egy új, Prosperity Guardian hadműveletnek nevezett misszió keretében. Az amerikai művelet megosztotta a véleményeket az EU-ban: Hollandia, Görögország és Dánia például csatlakozott, míg Franciaország, Olaszország és Spanyolország elutasította a csatlakozást. Az amerikai és brit erők január 12-én kezdték meg a húszi fegyverraktárak és drón indítóállomások elleni precíziós csapásokat, eddig azonban áttörő sikereket nem értek el, a húszik pedig jelezték, hogy folytatják a támadássorozatot.

– jelezte lapunknak Santo Martin, megjegyezve, hogy számos biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy a húszik elrettentése során fennáll a közel-keleti eszkaláció veszélye, ezért az EU-nak óvatosan kell eljárnia. Az EU alapötlete az, hogy hadihajókat küldenek a térségbe járőrözni. Az Európai Külügyi Szolgálat (az EU külügyi diplomáciai szolgálata) legalább három hadihajó kiküldését javasolta. Az új uniós misszióról azonban még nem született megállapodás, a végrehajtása pedig valószínűleg hetekig fog tartani és teljesen el fog különülni a washingtoni Prosperity Guardian művelettől.

Nem csak az üzemanyag árak ugorhatnak meg

Mivel a húszik további támadásokat ígértek a hajózás ellen, Irán pedig elítélte a nyugati ellenakciót, a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban magasabb árakra számíthatunk, vagyis a Brent olaj hordónkénti ára tartósan 80 dollár fölé emelkedhet – jelezte előre a Makronóm Intézet szakértője.

A közgazdász szerint ez önmagában nem túl jelentős növekedés, a nagyobb kockázatot azonban az jelenti, ha a konfliktus továbbterjed a Perzsa-öbölbölre is, ahol a globális tengeri kőolajkereskedelem 20-30 százaléka halad át.

– véli Santo Martin, amit arra alapoz, hogy a Kpler elemzői szerint a Brent a legjobban érintett határidős kontraktus, amikor a Vörös-tenger és a Suezi-csatorna fennakadásokról van szó. Jelenleg kevesebb közel-keleti nyersolaj érkezik Európába, a mennyiség az októberi 1,07 millió hordóról decemberben közel felére, mintegy 570 ezer hordóra csökkent – napi szinten.

A Szuezi-csatornán át közlekedő hajók az ukrajnai háború óta nagyobb stratégiai jelentőségre tettek szert, mivel az Oroszország elleni szankciók miatt Európa jobban függ a Közel-Keletről származó olajtól, amely a világ nyersolajának egyharmadát biztosítja

– mutatott rá a szakértő. Ugyanakkor a drágulás nem csak az energiahordozókat érinti: más árucikkekre, például a kávéra, a szójababra, a nikkelre és a pálmaolajra is hatással lesz, mivel a nem olajtermékek globális tengeri kereskedelmi forgalmának mintegy 12 százaléka a Szuezi-csatornán keresztül bonyolódik. Az Oxford Economics számításai szerint a konténerszállítási árak további növekedése egy év múlva 0,6 százalékponttal növelné az inflációt – jelezte Santo Martin.

Az elemző szerint a fojtópontok biztonsága felértékelődőben van, és jól látható, hogy a nyugati flottáknak egyre nagyobb erőfeszítést jelent a kereskedelmi útvonalak biztosítása. A konfliktus megoldása ebben az esetben egy közös érdeke a globális kereskedelem összes szereplőjének. A válsághelyzetben az jelenthet enyhülést, ha a Nyugat mellett, a leginkább érintett regionális hatalmak – a Báb el-Mandeb esetében például India vagy az öböl menti arab államok – és a térségben egyre nagyobb befolyást szerző Kína is aktívabb részt vállal a hajózási útvonalak biztosításában.