Benzinsokk – jöhet az áfacsökkentés vagy az üzemanyag árstop?

Benzinsokk – jöhet az áfacsökkentés vagy az üzemanyag árstop? Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 21,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól.

A jelen költségvetési helyzetben nem is lenne indokolt az üzemanyagok áfájának mérséklése, most ennél fontosabb feladat a hiány lefaragása – magyarázta az elemző a jövedékiadó-emelése kapcsán.Várhatóan hatalmasat fognak emelkedni az üzemanyagok árai, ezért sokan találagtan hogyan lehetne az olcsóbb…



( Friss hírek )

Január elsejével lecsapott hazánkra a jövedékiadó-emelés, aminek következtében a benzinkutakon két részletben, negyvenegy forinttal emelkedik az üzemanyagok ára. El lehetett volna-e kerülni a nagy mértékű áremelkedést? Miért nem csökkentik inkább az áfát? Mi lesz így az inflációs célokkal? Erről is kérdeztük Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét

Hernádi Zsolt, a Mol első embere az Indexnek adott minapi interjújában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió által korábban bevezetett minimum jövedékiadó-szintet Magyarország hosszú ideig elmulasztotta érvényesíteni, azonban már nem lehetett halogatni.



Az elemző ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott az Economxnak, hogy az uniós jogszabályok szerint az emelésnek valóban már korábban be kellett volna következnie, ugyanakkor

eddig egyébként nálunk volt a legalacsonyabb az adó mértéke.

Az, hogy az emelés most realizálódott, az Regős Gábor szerint vélhetően két okra vezethető vissza:

1. Egyrészt az adóemeléseket az adóév elején, tehát januárban szokták a legtöbbször bevezetni – bár ennek ellenkezőjére is láttunk már számtalan példát, de alapvetően ez a gyakorlat.
2. Másrészt amikor az infláció tavaly januárban 25,7 százalék volt, akkor pont nem hiányzott még egy adóemelés is, hogy tovább emelje az árakat. Most az infláció jóval alacsonyabb szinten van, így egy plusz sokk már nem okoz akkora problémát – az idei évre 6 százalék alatti inflációt várunk, figyelembe véve a jövedéki adó emelésének hatását is.

A jövedéki adó emelése tehát szükséges volt, itt legfeljebb a 41 forintos mértéken lehet vitatkozni – magyarázta a Makronóm munkatársa.

Az uniós direktíva ugyanis eurócentben határozza meg a minimumot, ez a benzin esetében 0,359 euró, a gázolajnál pedig 0,33 euró. A jövedéki adó Magyarországon viszont értelemszerűen forintban kerül meghatározásra – így lett az új mérték 152,55, illetve 142,9 forint. Ha 385-ös forintárfolyammal számolunk (az elmúlt hetek árfolyammozgásai alapján ez nem a valóságtól elrugaszkodott érték) 138,2, illetve 127,1 forint lenne,

azaz itt valóban látszik egy 15 forintnyi túlbiztosítás gyengülő forint esetére.

Hivatalosan egyébként a tavaly októberi árfolyammal kell számolni, ami 385,55 euró.

– érvelt Regős Gábor.

Ám adódik a kérdés, ha Hernádi Zsolt állítása szerint a jövedéki adó emelése a magyar költségvetést gyarapítja, akkor miért nem lehet az üzemanyagár-emelkedést tompítani a benzint terhelő áfa mértékének csökkentésével.

Az elemző ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a kedvezményes áfakörbe történő sorolást (ez Magyarországon 5 vagy 18 százalékos kulcsot jelent) az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia – ez pedig szerinte kevéssé valószínű egy olyan termék esetében, amelynek fogyasztását környezetvédelmi szempontok miatt csökkenteni szeretnék. Ugyanakkor ez azért nem csak a jogszabályokon múlik:

Kijelentését azzal magyarázta, hogy a tavalyra tervezett 3,9 százalékos hiányból 5,5-6 százalék körüli hiány lesz az alacsonyabb áfabevételek, illetve a megnövekedett kamat- és rezsikiadások eredményeként.

2022. december 6-án vezették ki az üzemanyag-ársapkát, aminek a hatása már megjelenik a következő inflációs adatokon az év per éves éves adatoknál, illetve a jövedéki adó emelés megállítja a hó per hó árcsökkenést. Így valószínűleg a két ütemben történő januári emelkedés befolyásolja majd a kormányzat inflációs politikáját és célkitűzését is.