HIVATALOS! December 24.-től bevezetik Magyarországon, a Közlönyben is benne van!

Sokakban felmerül, mi történne, ha december 24-ét hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítanák Magyarországon. A kérdés ismét napirendre került az Országgyűlésben, a szakszervezetek hamar reagáltak, kiemelve, hogy a gazdaság szempontjából nem okozna komoly fennakadást – sőt, a dolgozóknak komoly előny lenne. De mi lett a törvényjavaslattal? Végül milyen döntés született?

Hitelfórum.hu

Szakszervezeti támogatás és gazdasági érvek

A LIGA Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője, Bubenkó Csaba, egyaránt pozitívan nyilatkoztak az ötlet kapcsán. A munkavállalók számára lehetőséget jelentene, hogy a szentestét otthon, családjuk körében tölthessék, miközben a kereskedelmi szektor alkalmazkodna csökkentett nyitvatartással, a gazdaság pedig nem szenvedne jelentős veszteséget. A boltláncok (például Lidl, Rossmann, Penny) ezt már önkéntesen alkalmazzák — tavaly és idén a Lidl zárva tartott szenteste napján, míg a Tesco nyitva maradt.

Mi történt a törvényjavaslattal?

A Jobbik több ízben is benyújtotta az Országgyűlésnek a javaslatot, amely szerint december 24-e legyen hivatalos munkaszüneti nap. A kérdés szociálisan átfogó támogatást kapott, hiszen számos európai államban (pl. Lengyelországban) már eredményes jogalkotás útján vezették be ezt a változást.

Ennek ellenére a magyarországi kérdésben nem született eddig törvényhozói előrelépés.

A népszavazás terve és a Kúria döntése

A folyamat további fejleménye, hogy a Jobbik kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette — vagyis lehetőség nyílt volna arra, hogy népszavazáson döntsön a közvélemény ebben a kérdésben.

Ugyanakkor ezt követően a Kúria — 2025. február 6-ai döntésében — megtagadta a népszavazás kiírását, mivel a kérdés több alkotmányos és jogi feltételnek nem felelt meg. Többek között az egyértelműség és jogalkotói világosság hiányát, valamint az esetleges Alaptörvény-módosítás szükségességét említették indokként.

Később — 2025. augusztusában — a Kúria újra eljárást indított, amely eredményeképpen a népszavazás lehetősége megnyílni látszott. Az Alkotmánybíróság visszautasította a népszavazási kérdés elleni panaszokat, így legálisan indulhat az aláírásgyűjtés. Amennyiben minimum 200 000 aláírás összegyűlik, ki lehet írni a népszavazást.

Mi a helyzet most?

2025 nyaránál tartva a jogi folyamatban, a december 24-ei munkaszünet kérdése jelenleg ott áll, hogy jogilag elindulhat a népszavazás — ha sikerül összegyűjteni a szükséges aláírásmennyiséget.

Mivel a kérdés még nem jutott el a parlamenti megvitatásig, magyarországi hivatalos státusza továbbra sem munkaszüneti nap, tehát 2025-ben december 24. még nem az. A döntés a választók kezébe kerülhet, amennyiben a népszavazás valóban megvalósul.

2024-ben benyújtott javaslat: december 24-e legyen munkaszüneti nap — még nem elfogadott.
2025 február: a Kúria elutasította a népszavazás hitelesítését.
2025 május-augusztus: az Alkotmánybíróság tovább engedélyezte a procedúrát, megnyílhat az út az aláírásgyűjtés előtt.
A parlamenti döntés még várat magára — a népszavazás sikere vagy sikertelensége így kulcsfontosságú.

A szakszervezetek és a munkavállalók továbbra is támogatják a kezdeményezést, és amennyiben a népszavazás kiírásra kerül, sokan lehetőséget kapnak arra, hogy december 24-én pihenhessenek. Egyelőre azonban a jogszabályi helyzet változatlan.