Hatalmas fizetések jönnek itthon is, elérhetik a 1,5 millió forintos összeget a bérek!
Hatalmas fizetések jönnek itthon is, elérhetik a 1,5 millió forintos összeget is a bérek! Sokan vágynak milliós fizetésre, ez most egyre inkább valóra válhat itthon is.
Félni vagy nem félni – ez itt a kérdés. Kozsik Tamás szerint vannak racionális félelmek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de a legfélelmetesebb számára az, hogy „szükségtelenné tehet minket a saját világunkban, mert előbb-utóbb mindent jobban csinál majd nálunk”.
Hitel-fórum.hu hírek
De aki profi lesz ezen a területen, az biztos nagy fizetést visz haza akár 1,5 milliót is.
A munkahelyek elvesztésétől azonban nem tart.
Attól nem félek annyira, hogy a munkánkat elveszi. Viszont jelentősen átalakítja azt, és ennek biztos, hogy lesznek áldozatai és nyertesei
– magyarázta. A dékán szerint vannak, akik nehezebben találják majd meg a helyüket az új feladatelosztási rendszerben, míg mások a kreativitásuk kiteljesítésére tudják használni a technológiát. Az informatikus szakmával kapcsolatban úgy véli, hogy olyan eszköz jelent meg, amely még hatékonyabbá teszi az informatikus szakemberek munkáját.
Elbocsátások és átalakulás
A nemzetközi sajtóban viszonylag gyakran cikkeznek elbocsátásokról az IT-szektorban. Kozsik Tamás ezt részben az AI-nak tulajdonítja. „Egyrészt azért, mert sok rutinfeladatot az AI meg tud csinálni.” A nagyobb cégek rájöttek, hogy több mesterséges intelligenciával és kevesebb emberrel is el tudják végeztetni a munkát. A dékán szerint viszont ez a helyzet szépen letisztul, és az informatikusok munkájában is minden újra a helyére kerül.
Hiszek abban, hogy jól tudunk élni azokkal a technológiai lehetőségekkel, amelyeket az AI nyújt, és egészen elképesztő rendszereket hozunk létre és működtetünk
– fogalmazott, majd megjegyezte: „Amikor majd a fél életünket már a mesterséges intelligencia irányítja, akkor mindenképp szükség lesz azokra az informatikusokra, akik az AI-t tudják irányítani.” Ahogyan vannak most informatikusok, úgy lesznek „mesterségesintelligenciusok” is, bárhogy is hívják majd őket, merthogy ez az elnevezés, valljuk be, nem hangzik valami magyarosan.
AI-szakemberek százait ontja majd az ELTE
Az ELTE és más egyetemek együttműködésében most hozzák létre az új mesterséges intelligencia mesterszakot. Korábban csak specializációként lehetett tanulni AI-t, de most önálló szak jön létre.
Nekünk olyan embereket kell képeznünk, akik nem használni, hanem működtetni, fejleszteni, kitalálni tudják a mesterséges intelligenciát
– hangsúlyozta Kozsik Tamás. A cél, hogy olyan szakembereket adjanak a társadalomnak, akik tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, értik, hogy melyik módszer miben erős és mit tud, vagy éppen mit nem tud megcsinálni. „Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy a könnyű utat választjuk, és úgy érezzük, jól használjuk a mesterséges intelligenciát, de messze nem használjuk ki a benne levő potenciált” – figyelmeztetett a dékán. A szakma elnevezésével még küzdenek, de a lényeg, hogy a szakmát mélységében sajátítsa el a jövő generációja.
Gigafizetések és perspektívák
Az új szakot elvégzők kilátásaival kapcsolatban Kozsik Tamás optimista: „Aki igazán profi lesz a mesterséges intelligencia területén, biztos sokat keres, eleinte mindenképp” – mondta a várható fizetésekre vonatkozó kérdésünkre. Később, ahogy egyre többen értenek hozzá, ez is egyre kevésbé lesz hiányszakma, de szerinte ettől függetlenül
ez jó állás lesz, aki a mesterséges intelligenciához ért, az biztosan megtalálja a számításait.
A pályaválasztás előtt álló fiataloknak azt üzeni, hogy az informatika és a mesterséges intelligencia szorosan összetartozik. „Az, aki informatikus, ma nem tud meglenni a mesterséges intelligencia ismerete nélkül, és aki a mesterséges intelligenciában aktív, az jó eséllyel egyfajta informatikus” – magyarázta. A jelenlegi hírek ellenére is azt javasolja: „Ha valamit érdemes tanulni, az az informatika. A mesterséges intelligencia is informatikai rendszer.”
Ki kell dobni a flopilemezt az oktatásból
Az oktatási anyagok frissítése óriási kihívást jelent a gyorsan változó technológiai környezetben, ezért arról is kérdeztük a dékánt, hogyan tartják naprakészen az oktatott tananyagot írja a zIndex.
Kozsik Tamás találó példával világította meg a problémát: a lánya nemrég emelt szintű informatikaérettségit tett, és a tananyagban még mindig szerepelt a flopilemez, holott ez már inkább a történelem része, mintsem használatos eszköz.
A dilemma tehát az, mit érdemes megtartani a régi tananyagból, és mit kell lecserélni az újra. „El kell döntenem, hogy most a flopilemezt tanítsam vagy az autoencodereket (egy mesterséges neurális hálótípus – a szerk.).” A probléma nehézsége nem az új ismeretek beépítése, hanem a régi tartalmak elhagyása.
Sokat segít azonban a piacképes tudás azonosításában, hogy olyan nagy piacvezető ipari cégekkel működnek együtt, mint a Bosch. Az egyetem és a nagyvállalat múlt héten írta alá Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos jelenlétében a közöttük lévő partnerség folytatását.
Az ELTE–Bosch-együttműködés aláírásán Kozsik Tamás hangsúlyozta, hogy ez „nem szakaszos munka, hanem folyamatos, napi közös gondolkodás, együttműködés”. Az együttműködéstől újabb izgalmas feladatok megfogalmazását és megoldását várja, amelyekből szabadalmak, innovációs jelentések születhetnek.
Kozsik Tamás szerint az ilyen partnerségek azt bizonyítják, hogy „az alapkutatás nagyon fontos, és rá kell építeni az alkalmazott kutatást, az innovációt és a hasznosítást”. Fontosnak tartja, hogy egy egyetemen ez a teljes ív lefedhető legyen, hiszen „semelyiket sem szabad kihagyni a rendszerből, mert az előbb-utóbb törést eredményez és azt, hogy elmaradunk a világtól”. A mesterséges intelligencia példáját hozta fel: 40-50 évig alapkutatás volt, mire elérte mai társadalmi hatását.