Ettől tartott a Kormány és Orbán Viktor is, és most valósággá vált!
Ettől tartott a Kormány és Orbán Viktor is, és most valósággá vált!Milyen lesz egy árrésstop utáni világ? Erre kerestük a választ az ágazati elemzővel. Persze, ha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszteren múlik, akkor a szabályozás örökre velünk marad.
Hírek
Olyan jól sikerült az árrésstop bevezetése, hogy attól már nem is tud megszabadulni a kormányzat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már utalt arra, hogy az árszabályozás ezen formája velünk maradhat akár örökre is, hiszen az inflációt visszafogja, és a fogyasztói árak is csökkennek.
De vajon mennyire fenntartható rövid és hosszú távon egy államilag szabályozott árréssel működő kiskereskedelem?
Ez nem alkupozíció
A kiskereskedelmet már eleve számos olyan teher, adó érinti, amelyek megnehezítik a tisztán piaci alapú működést. Ezek a terhek, illetve a váratlan változtatások nem segítik a szükséges fejlesztések, beruházások végrehajtását, mivel növelik a kiszámíthatatlanságot, ezáltal bizonytalanná teszik a megtérülést. Ugyanakkor ezekre a beruházásokra szükség lenne a hatékonyság növelése érdekében, miközben az ország már régiós összehasonlításban is egyre nagyobb versenyképességi kihívásokkal küzd – válaszolta az Economx felvetésére Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője.
A szakértő szerint a mostani árrésstop is hozzájárult ehhez a folyamathoz, hiszen van olyan üzletlánc, amelyik az állítása szerint az idénre tervezett beruházásainak nagy részét jövőre halasztotta. Vagyis rövid távon az idei stratégiai és pénzügyi terv újraírásával, valamint a beszállítói árak csökkentésére való törekvésekkel tudtak alkalmazkodni. Utóbbi ugyanakkor több éve eredményesen működő beszállítói kapcsolatokat veszélyeztethet – magyarázta Báthori Bence. Ez a kijelentése abból a szempontból is érdekes, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint a kereskedők és a beszállítók közti árképzési vita éppenséggel jót tesz a piaci versenynek.
Mindenesetre az MBH Elemzési Centrum munkatársa szerint
amennyiben hosszabb távon is velünk marad a szabad árképzésnek ez a fajta korlátozása, úgy az üzletek minden bizonnyal korrigálni kényszerülnek költségoldalon, ami a bérköltségek még szigorúbb kordában tartását jelentheti.
Egyébként az elemző arra is kitért, hogy a mostani kormányzati kommunikáció alapján szinte biztosra vehetjük, hogy az árrésstoppal érintett termékek és üzletek köre is bővülni fog. Bár egyelőre hivatalos információt még nem közölt az NGM, de a szóban forgó „háztartási és pipere” cikkek árusítása leginkább a 4775-ös TEÁOR kódnak, vagyis az „illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” kategóriának felel meg, így az ilyen fő profilú boltok számíthatnak korlátozásra.
Ilyen cégből egyébként nagyjából 700 darab működött áprilisban, de ha feltesszük, hogy az 1 milliárd forint árbevételű határ ennél az üzletkörnél is élni fog, akkor körülbelül 15-20 vállalat üzleteiről beszélünk. Ezek profitrátája jellemzően 4,45 százalék körülire volt tehető 2023-ban, ami ugyan a kiskereskedelmi ágazatra jellemző értéknél másfél, az ágazat hasonló árbevétel kategóriájánál pedig közel két százalékponttal magasabb, de más ágazatokhoz hasonlítva nem tekinthető kimagaslónak.
Az elemző is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy
az élelmiszerekkel szemben a háztartási és pipere cikkek esetében nem több száz hazai beszállítóval szükséges megegyeznie az üzleteknek, hanem néhány globális szereplővel, akikkel szemben az alkupozíciójuk gyengébb, így kisebb eséllyel tudják rávenni őket a beszállítói árak mérséklésére.
Nincs garancia
Pusztán az alapvető gazdasági mechanizmusokat nézve az árréstop rendszerének kivezetése minden bizonnyal ellentétes hatású lesz annak bevezetésével:
míg utóbbi mesterségesen kialakított árcsökkentést eredményezett, addig a piaci alapú árazáshoz való visszatérés valamekkora szintű áremelkedést fog hozni, ami a kivezetés időszakában az inflációra is hatással lenne
– mutatott rá Báthori Bence az árrésstop kivezetésének kockázatára.
Ugyanakkor, tette hozzá, mivel a magyar fogyasztók kifejezetten árérzékenyek, így az üzleteknek nem lesz lehetőségük akármekkora árakat megszabni, ezt a piaci verseny korlátozni fogja.
Az ágazati elemző szerint mindeközben egyre jobban látszik az elmúlt néhány hét világpiaci folyamatai alapján, hogy a vámháború felerősödése inkább dezinflációs hatású lehet az Egyesült Államokon kívüli szereplőkre, ami akár a hazai inflációt is mérsékelheti némileg. Egy ilyen környezet idővel kedvezhetne az árrésstop kivezetésének.
Véleményünk szerint az egyik legfontosabb feltétel, ami segít a beszállítóknak, a kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt, az a transzparens kommunikáció és tervezhetőség
– fogalmazott az MBH Elemzési Centrum munkatársa.
Örökre velünk marad
Az áprilisi inflációs adatokkal kapcsolatban Nagy Márton közölte, az 4 százalék körülire esik vissza, míg az élelmiszer drágulása 5 százalékra csökken. Elmondta, hogy a kormány célja, hogy a teljes infláció 3-4 százalék körüli legyen, míg az élelmiszerek esetében 5 százalék alá süllyedjen.
Elmondta azt is, hogy a NAV-on keresztül látnak minden kereskedő által kiszabott árat, de ezek nem nyilvános adatok, ezért van szükség az online árfigyelő-rendszerre. Ehhez hozzátette: hogy hamarosan a háztartási cikkek is látszódnak ezen a rendszeren.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a kormányzat szerint milyen feltételek szükséges ahhoz, hogy egyáltalán biztonságosan kivezethessék az árrésstopot, és ne pattanjanak vissza az árak a szabályok megszűnésekor.
Nagy Márton az Economx felvetésérére közölte, inkább az a kérdés, hogy van-e jogosultsága örökre megtartani azt. Miért nincs olyan szabályozás, ami maximalizálja a profitmarzsot, állandó jelleggel? – tette fel a kérdést, hozzátéve: Romániában van erre példa.
A nemzetgazdasági miniszter szerint lehetnek olyan kereskedelmi szabályozások, amelyek hosszú távon beütik az árrésstop eredményeit, és akár egy új definícióval, de maximalizálják a profitot.
Felidézte, hogy miközben a kiskereskedelmi láncok a saját termékeiket 4-6 százalékos árréssel tették ki a polcokra, a branding, azaz saját márkás termékeken 50 százalékot is kerestek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva korábban megírtuk, a hatósági ár kivezetése 2024 júliusában az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte.