Fontos változás lépett életbe október 1-jén az építőanyagok kereskedelmében. A magyar építészetről szóló törvény módosításával megszűntek azok a korábbi korlátozások és kötelező bejelentési eljárások, amelyek egyes stratégiai jelentőségű építési anyagok országhatáron túli kivitelét érintették. Az érintett gazdasági szereplőknek így már nem kell előzetesen bejelentést vagy külön kérelmet benyújtaniuk a minisztériumhoz az export előtt.
A változás több, az építőiparban gyakran használt terméket érinthet, köztük például a betont, a kavicsot, a sódert, a cementet, a kvarchomokot és a gipsztáblákat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ilyen termékek kivitele előtt megszűnik egy korábbi adminisztratív lépés, így az érintett vállalkozások egyszerűbben intézhetik a határon túli értékesítést. Ez különösen azoknak a cégeknek lehet fontos, amelyek rendszeresen exportálnak építőanyagokat, vagy külföldi partnerekkel dolgoznak.
Miért vezették be annak idején a korlátozást?
A most megszüntetett rendszert még 2021-ben vezették be. Amikor az építőanyagok ára jelentősen emelkedett. Az akkori intézkedés egyik célja az volt, hogy a hazai piacon megfelelő mennyiségű építőanyag álljon rendelkezésre. És a kivitel ne okozzon további kínálati problémát vagy áremelkedést. Az állam ezért bizonyos termékek külföldre történő értékesítését előzetes bejelentéshez és ellenőrzéshez kötötte.
A szabályozás azonban uniós jogi problémákat is felvetett. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az áruk szabad mozgásának korlátozása miatt, később pedig az Európai Bíróság is jogsértőnek ítélte az intézkedést. A mostani törvénymódosítás ezért nem egyszerűen egy adminisztrációcsökkentő lépés: egy olyan korábbi szabályozási rendszer szűnik meg, amelynek alkalmazását uniós szinten is kifogásolták.
Mit jelent ez az építőipari cégeknek?
Az érintett vállalkozások számára elsősorban kevesebb adminisztrációt jelent a változás. Nem kell előzetesen a minisztériumhoz fordulniuk az érintett építési anyagok külföldre történő kivitele miatt. Így egyszerűbbé válhat a szerződések teljesítése és a határon átnyúló kereskedelem. Ez időt és ügyintézést takaríthat meg, különösen a rendszeresen exportáló cégeknél.
A változás ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy az építőanyagok ára azonnal csökkenni fog. Az árakat továbbra is számos tényező alakítja, többek között a nyersanyagárak, az energia- és szállítási költségek, a kereslet, valamint a hazai és nemzetközi piaci helyzet. A mostani módosítás közvetlen hatása elsősorban az export adminisztrációjának egyszerűsödése lehet.