Élettársak, házastársak figyelem! Így változtak az öröklés szabályai Magyarországon, ami fontos!
Élettársak, házastársak figyelem! Így változtak az öröklés szabályai Magyarországon, ami fontos! Az ember halálával hagyatéka – ideértve a tartozásokkal terhelt teljes vagyont – átszáll a végintézkedésben megjelölt vagy törvény szerinti örökösre. Az ember halálával bekövetkező hagyaték átszállását Magyarországon a hagyatéki eljárás biztosítja 2024-ben is.
A hagyatéki eljárás megindulása 2024-ben
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül a halottvizsgálati bizonyítvány alapján vagy a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
Az eljárás megindulásához kapcsolódó dokumentumok:
A hagyatéki eljárás tehát az érdekelt bejelentése alapján is megindulhat. Ezt a bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
– azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint
– azokat az adatokat, amelyek a hagyatéki eljárásban eljáró hatóság illetékességének megállapításához szükségesek (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye).
A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.
A túlélő házastárs helyzete ági öröklés esetén
A Polgári Törvénykönyv a házastárs öröklése kapcsán szakított a korábbi szabályozással. A korábbi előírás a túlélő házastársnak a hagyatéki vagyon egészére holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított. Az ági öröklés tekintetében azonban a törvény fenntartotta a korábbi szabályokat. Így a házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Az ági vagyonon fennálló haszonélvezeti jog megváltását az ági örökös és a házastárs is bármikor igényelheti. Ennek korlátja, hogy az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.
Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
Végrendeletben bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Végrendeletében mindenki szabadon eldöntheti, hogy kire hagyja a vagyonát. Egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni. Végrendeletet többféleképpen, akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.
Adósságot is lehet örökölni:
A közös tulajdonú ingatlanokon haszonélvezeti jog alapítása történik, azonban minden egyéb különvagyon illetőségen a házastárs egy gyermekrésznyi részt örököl. A túlélő házastársnak lehetősége van arra, hogy ennek megváltását kérje a leszármazóktól.
Az adósság öröklésével kapcsolatban a szakember azt mondta: ilyenkor lehetőség van a hagyatéki tárgyalásban visszautasítani a hagyatékot, ebben az esetben az a magyar államra száll. A magyar állam azonban nem utasíthatja vissza a hagyatékot. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a hagyatéki leltár készítésekor megnézni, hogy a tartozás mértéke nem nagyobb-e, mint maga a vagyon.
Részben változtak az örökbe fogadásra vonatkozó öröklési jogi szabályok is. Ha az örökbe fogadó – örökbe fogadott esetében elhalálozás történik, a korábbi szabályozással ellentétben a vér szerinti szülő nem örökölhet, kizárólag abban az esetben, ha az örökbefogadó közeli hozzátartozó volt.
Az öröklési illeték mértéke tavaly változott. A lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó úgynevezett vagyoni értékű jog öröklése esetén az illeték mértéke 9 %. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18 százaléka az öröklési illeték. A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket.
A kedvezményekkel kapcsolatban azt kell tudni, hogy az illetékmentesség elég széles körben érvényesíthető. Ezek közül a legjelentősebb, amely 2010 óta biztosítható, az egyenes ági rokonok közötti öröklési illetékmentesség, amely tavaly óta már a házastárs öröklése esetén is jár. Termőföld öröklésekor is jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó, így 4,5 százalékos illetéket kell fizetnie.