Döntöttek! Így változnak a névadási szabályok!

Kósa Lajos a javaslatban így fogalmazott: „A törvény célja a magyar utónévjegyzékben nem szereplő utónevek felvételével, valamint az utónévjegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a magyar utónévkincs megőrzése érdekében. A módosítás törvényben rögzíti az utónévjegyzék összeállítása során alkalmazandó, a tudomány képviselői által az elmúlt évtizedek alatt kimunkált legfontosabb alapelveket, növelve ezáltal a transzparenciát.”

A kormánypárti politikus szerint az „utónévkincs” a nemzeti identitás része. Kifejezi a nemzet vagy nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait. A törvény – a korábbi, honlapon való közzététel helyett – miniszteri rendeleti szintre emelte mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét. A terület a kultúráért felelős miniszterhez, Hankó Balázshoz került.

Kósa Lajos az utónevekre vonatkozóan öt elvet is rögzített:

• Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben.
• Ősi magyarnak tartott utónevek csak akkor szerepelhetnek, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. E nevek esetében nem mindig a mai betűk szerinti hangzást kell figyelembe venni, hanem a hangtörténeti alapon biztos vagy valószínűsíthető olvasat szerinti hangzást.
• Írói fantázianevek esetén elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus, vagy mai, széles körben ismert, elsősorban magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő név szerepelhet az utónévjegyzékben, feltéve, hogy a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli.
• Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben.
• Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros.

Kósa Lajos korábban konkrét példaként említve megkérdőjelezhetőnek tartotta, hogy A Gyűrűk Urából olyan neveket emeltek be a jegyzékbe, mint a Gandalf, a Legolász, a Bilbó vagy a Frodó.