A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, és a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a családi pótlék részletes szabályait. A családi pótlék és annak összege körül évek óta folyamatosak a politikai viharok, így ne csodálkozzunk, hogy szakértők folyamatosan próbálják a rendszert megújítani, megreformálni. Egy ilyen tervet vezetett fel Róna Péter közgazdász a családi pótlékkal kapcsolatban, melynek részleteit cikkünkben olvashatja.




Mi a nagy magyar családi pótlék valóság?

A magyar valóság sajnos az, hogy sok olyan szülő, gyermeket nevelő családfő van napjainkban is aki a családi pótlékot eltékozolja (pl. italra, cigarettára, szerencsejátékra stb. költi), miközben a gyermekei nem kapnak megfelelő ellátást és akár még éheznek is – mondta el Róna Péter közgazdász rádióinterjújában.

Mit lehetne tenni, hogy a családi pótlék jól hasznosuljon, és ne másra költsék el azt a pénzt?

Ezen társadalmi rákfene kiküszöbölésére dolgozta ki az un. „éléskamra-programot”, amely egy élelmiszerjegy-szisztéma keretében segítené a rászorulókat – érvelt Róna Péter a Megbeszéljük című műsorban.




Róna egy élelmiszerjegy-szisztémát vezetne be a rászorulók részére.

Azok a háztartások, amelyek a családtagok számára leosztva nem érik el a megadott jövedelmi küszöböt, jogosultak lennének havi segélyre – mondta a közgazdász. A segély azonban nem készpénzben jutna a rászorulókhoz, hanem egy olyan kártya formájában, amellyel csak élelmiszert lehet vásárolni, tette hozzá. A rendszer elektronikusan működne, így ki lehetne iktatni a feketézés, a visszaélés és a csalás minden formáját – véli Róna.

A rendszer a gyakorlatban úgy működne, hogy a jogosult a megfelelő dokumentumokkal regisztrál a kormányablaknál, ahol a regisztráció után értesítik, hogy melyik hó melyik napjától milyen összegű élelmiszervásárlásra jogosult. A kormányablaknál pedig a jogosult kap egy kártyát, amit az élelmiszerboltok pénztárainál fel tud használni.




A kereskedők számára elérhető lenne az információ, hogy az adott egyén háztartása milyen élelmiszerkerettel rendelkezik. A kártyáról a kereskedő levonja a vásárlás összegét, a kártyát pedig visszaadja a tulajdonosának – fejtette ki a közgazdász.

Hozzátette, a vásárlónak adott esetben személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával kellene igazolnia a kártyához való jogosultságát.

A program egyrészt lehetőséget adna az egészségesebb életmód kialakítására, hiszen az állam megszabhatná, hogy pontosan milyen élelmiszert lehet a kártyával venni – mondta Róna Péter.

NO chips, NO kóla, NO cigi, NO alkohol!




A kártyával nem lehetne chipseket, kólákat, dohányterméket, illetve szeszesitalokat vásárolni, hanem csak friss gyümölcsöt, zöldséget, húst, tejterméket – tette hozzá. Másrészt pedig segíteni lehetne a magyar ős- és kistermelőket azzal, hogy termékeiket be lehetne vonni ebbe az ún. „éléskamra-programba”.

Róna szerint a program enyhítene egy fontos társadalmi problémát. Kifejtette, hogy szerinte a családi pótlék rákfenéje, hogy a segélyt sok családfő elkártyázza, vagy egyéb rossz célokra használja, nem pedig a gyermekek élelmezésére.

Csak meghatározott árucikkre költhető a pénz…bővebben >>>