Családi pótlék és családi-adókedvezmény 2019: így változnak a juttatások!!! Kérlek oszd meg …

Családi pótlék és családi-adókedvezmény 2019: így változnak a juttatások!!!

Kérlek oszd meg …

A középiskola befejezésével már nem jár a családi pótlék, és a családi adókedvezmény akkor sem, ha továbbtanul a gyerek. Ugyanakkor, ha van kisebb testvér, az egyetemistát is figyelembe lehet venni, így magasabb családi pótlék és családi adókedvezmény jár a kisebb után. Ehhez viszont a szülőknek kell lépniük. Minél előbb, annál jobb.

Jelentős anyagi terheket ró a családokra a továbbtanulás.Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók tandíjon felüli költségeinek felét nagyrészt családjuk fedezi, miközben erre a legtöbben nincsenek felkészülve. A kiadások a továbbtanulással megugranak, ugyanakkor a bevételek csökkennek. A család ugyanis az érettségivel elbúcsúzhat a családi pótléktól és a családi adókedvezménytől is.

Érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20.  – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Magasabb lesz a kistestvér utáni családi pótlék

A családi pótlék tehát nem jár tovább, ugyanakkor a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlék jár.

Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. (A családi pótlékról, annak összegéről itt írunk részletesen.) Háromgyerekeseknél egy továbbtanuló és két kisebb testvér esetén 13300 forint gyermekenkénti összeg, összesen 26600 forint helyett tehát 32000 forint (a három- és többgyermekesek gyermekenkénti 16 ezer forintja) jár. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

Más a helyzet a szakképzésnél

Ha szeptembertől nem egyetemen, hanem ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább az érettségizett gyermek (OKJ-s képzés, de csakis közoktatási intézetben, szakképzés), akkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Azonban nem jár automatikusan, érettségi után igényelni kell. Ha elmúlik 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább, vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekszámba (eltartottként) beleszámíthat. Például, ha valakinek három gyermeke van, 12, 19 és 22 évesek, és a két idősebb OKJ-s képzésen tanul, akkor a legkisebb és a 19 éves után jár a családi pótlék, a 22 éves után már nem, de a háromgyerekeseknek gyermekenként járó 16 ezer forintos családi pótlékot kérvényezhetik gyerekenként, így 32 ezer forintot kaphat a család. (A kétgyerekeseknek járó összesen 26600 forint helyett.)

Nem jár automatikusan, érdemes sietni

Az érettségiző gyerek után utoljára júniusra adtak családi pótlékot. Ha továbbtanul, akkor külön kell kérvényezni, hogy vegyék figyelembe az eltartottak számánál. Szükség van az érvényes hallgatói jogviszony igazolásának eredeti példányára is, ami a beiratkozás után már beszerezhető.

Már júliustól jár a többi gyerek után a magasabb családi pótlék, viszont csak két hónapra visszamenőleg lehet igényelni. Ezért kell igyekezni. Ha valaki szeptemberben benyújtja a kérvényt az igazolással, és azt jelöli be, hogy júliustól kéri a beszámítást, akkor visszamenőleg meg is kapja. Ha azonban csak októberben nyújtja be, akkor csak augusztustól jár a testvérek után a magasabb összeg.

Változik a családi adókedvezmény is

Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár utána. Viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében. Vagyis, ha OKJ-s képzésen vesz részt, és még kaphat a szülő családi pótlékot, akkor a családi adókedvezménybe is ugyanúgy veszik számba, mint korábban. Ha viszont elmúlt 20 éves az OKJ-s képzésen résztvevő, vagy egyetemre, főiskolára megy tovább, akkor júliustól már nem jár utána a családi adókedvezmény sem. De beleszámít az eltartottak számába, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre igénybe venni.

Vagyis, ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni (ha kevés volt ehhez az adóalap, akkor az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható). Tehát minden hónapban gyerekenként 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek. Júliustól viszont már csak két gyerek után jár a családi pótlék. Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre fejenként 116670 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz összesen nettó 35 ezer forint lenne már csak a többlet, ami a zsebben marad a kedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.

A munkáltatónak is szólni kell

Év elején kell a családi adókedvezménnyel kapcsolatban nyilatkozni a munkáltatónak, így a mi felelősségünk, hogy év közben jelezzük: a gyerek után már nem jár családi adókedvezmény, viszont a számításnál figyelembe kell venni.

Az egyetemista vagy 20 évesnél idősebb OKJ-s képzésen résztvevő gyereket egyébként akkor is figyelembe lehet venni eltartottként a családi adókedvezmény számításakor, ha valaki a családi pótlék beszámításánál nem kérte, hogy számításba vegyék a gyermeket. Szükség van azonban a tanulói vagy a hallgatói jogviszony igazolására.

Mi a helyzet a diákmunkával?

Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme lesz, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni, ha három egymást követő hónapban a mindenkori legkisebb munkabér összegét meghaladja a jövedelme. A minimálbér összege 2018-ban bruttó 138 ezer forint, vagyis nettó 91770 forint. Ha a diák három hónapon keresztül ennél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni.

Erre azért is érdemes odafigyelni, mert a fenti példában bemutatott háromgyerekes család esetében családi pótlékból 5400 forinttal kaphatnak kevesebbet, a családi adókedvezmény pedig 31 ezer forinttal csökken, azaz összesen havi 36400 forinttal lesz kevesebb a családi bevétel, ha az egyetemista keresete 3 hónapon át átlépi ezt a küszöböt. Eltitkolni nem érdemes, az adóhivatalnál összefutnak a szálak, és az Államkincstár visszaszedi a jogtalan kiutalást.

error: Content is protected !!