Bérpótlék 2021: változik a bérpótlék, a minimálbér és a TB összege is!

300 EZER Ft személyi hitel 5 perc alatt bárlistásoknak is, kattintson!

Bérpótlék 2021: változik a bérpótlék, a minimálbér és a TB összege is!

A havi átalány és a pótlékot is magában foglaló alapbér közös jellemzője, hogy mindkettő egy olyan összeg, amely már tartalmazza a felek által meghatározott pótlékokat. Ezáltal, a munkavállaló minden hónapban ugyanakkora összegre lesz jogosult, függetlenül attól, hogy egyébként milyen hosszan végzett az adott pótlékra jogosító időtartamban munkát.

A havi átalány vagy a bérpótlékot is magában foglaló alapbér alkalmazására kizárólag akkor van lehetőség, ha arról a felek megállapodtak. Az alapbér összegébe csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, továbbá a vasárnap és a munkaszüneti napon történő munkavégzés után járó pótlék foglalható bele [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 145. § (1) bekezdés]. Ha a felek bérpótlékot is magában foglaló alapbért kívánnak megállapítani, megállapodásukban meg kell jelölni, hogy az így meghatározott összeg mely pótlékot vagy pótlékokat tartalmazza. Lehetőség van tehát arra, hogy például a két műszakban dolgozó munkavállalók esetében a műszakpótlék az alapbérbe belefoglalásra kerüljön, arra is tekintettel, hogy annak körülbelüli összege a heti műszakváltást alkalmazó munkáltatónál ismert.

Ebben az esetben, ha olyan munkavégzés történik, amely alapján valamelyik másik pótlékra válik jogosulttá a munkavállaló, azt a munkáltató a pótlékot magában foglaló alapbéren felül köteles kifizetni. Mivel a pótlékok számítási alapja az alapbér, ilyen esetben a többi pótlék alapja a már, a fenti példánál maradva műszakpótlékot is magában foglaló alapbér [Mt. 139. § (2) bekezdés]. Lehetőség van azonban arra, hogy a felek a pótlékszámítás alapját tekintve a jogszabályban foglaltaktól eltérően állapodjanak meg, így a munkaszerződésben kiköthetnek egy olyan alacsonyabb összeget a pótlékok alapjának, amely a műszakpótlékot nélkülöző alapbért tükrözi.

A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a bérpótlék számítás alapját is átírták, így munkavállalóként nagyon fontos, hogy tisztában legyen azokkal a járandóságokkal, melyek munkavégzéséből adódóan megillethetik. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók legtöbbször nem is tudják, hogy milyen plusz összegekre lennének jogosultak, s az is tény, hogy a munkaadók előszeretettel hallgatnak ezekről, hiszen kiadásaikat növelnék azzal, ha a bérpótlékokat is kifizetnék munkavállalóiknak. Takarékoskodás és költséghatékonyság ide vagy oda, a jogszabály alapján járó összeg felett nem lehet csak úgy elsiklani.

A legfontosabb talán annak tisztázása, hogy a bérpótlékok számításakor milyen bért vehetünk alapul. Az alapnak számító egy órára jutó alapbér összegét a korábbi változások után:

  • általános teljes napi munkaidő esetében a havi alapbért 174 órával,
  • részmunkaidős állás esetében a 174 óra arányos részével osztjuk.

A havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, ha a felek másként nem állapodtak meg.

A jogszabály megfogalmazásában, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a délután hat és reggel 6 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A rendszeres alatt azt érti a törvény, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete a munkanapok legalább 1/3-ad részében eltér, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 órányi eltérés van.

A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg a munkavállalót a következő esetekben:

  • Vasárnapi munkavégzés esetén 50%
  • Munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 %
  • A 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 %
  • Készenlét esetében 20 %
  • Ügyelet alkalmával 40 % ( ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 % jár ).

Már a munkaszerződés megkötésekor is lehetőség van arra, hogy úgy állapodjanak meg a felek az alapbérben, hogy az már a bérpótlékokat is tartalmazza, de mód nyílik a havi átalány díj meghatározására is bérpótlékok gyanánt.

Ha a munkavállaló nem az általános 8 órás hétfőtől péntekig tartó munkarendben végzi a munkáját, akkor lehetőség van arra, hogy a felek a pótlékokat illetően is közösen állapodjanak meg egy

Bérpótlékokat is magában foglaló alapbérben: Ez egy olyan összeg, amely már tartalmazza a felek által meghatározott pótlékokat is, függetlenül attól, hogy melyik hónapban hogyan fogja végezni a munkáját. Ez így kiszámíthatóbb a munkabért illetően a munkavállaló számára, hiszen a munkavállaló minden hónapban ugyanakkora pénzösszegre lesz jogosult.

Az alapbér összegébe csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, továbbá a vasárnap és a munkaszüneti napon történő munkavégzés után járó pótlék foglalható bele.

Ha tehát a megállapodáson felül az adott munkavégzés alatt további pótlékra is jogosulttá válik a munkavállaló, azt részére ki kell fizetni a megállapodástól függetlenül.

Ha pedig a felek havi átalányban állapodnak meg, akkor nincsen a fenti korlátozás, mint a bérpótlékot is magában foglaló alapbér esetében, mert az átalányba bármely bérpótlék belefoglalható, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását, és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány is megállapítható.

Továbbá az előbbi nem foglalhatja magában a rendkívüli munka után járó pótlékokat, míg a havi átalány magában foglalhatja azt is.

Ezen szabályok azonban nem alkalmazhatóak a munkavállalók hátrányára.

Bár többször napvilágot láttak olyan hírek, miszerint a vásárlói szokások megváltozásával a hipermarketekben, bevásárlóközpontokban a vasárnapi nyitva tartás már teljesen természetesnek minősül, és éppen ezért nem is illeti meg a munkavállalókat a vasárnapi pótlék, ám fontos tudni, hogy az aktuális jogszabályok értelmében ez nem így van, és továbbra is megilleti az alkalmazottakat a bérpótlék, hisz annak ki nem fizetése jogszabályt sértene.

Más kérdés, hogy a munkaadók mennyiben tartják be a bérpótlékok kifizetésére vonatkozó előírásokat, és hogy az egyébként is nehéz álláshoz jutási körülmények mennyiben befolyásolják a munkavállalókat, hogy e téren érvényre juttassák jogaikat. Miként sok esetben az sem kerül kifizetére, úgy a bérpótlékok egyes fajtáinak megfizetését is ki kell harcolni munkavállalóként – még akkor is, ha a fizetés elmulasztásával a munkaadók egy esetleges büntetés kiszabását kockáztatják.

error: Content is protected !!