A szolgálati idő számítása nyugdíjhoz 2024-ben – A nyugdíj összegének meghatározása!
A szolgálati idő számítása nyugdíjhoz 2024-ben – A nyugdíj összegének meghatározása! – így fogják kiszámolni a nyugdíját! – A nyugdíjellátás alapját képező összegbe nem csak az átlagbér tartozik bele, hanem beszámításra kerülnek a jutalmak, és az év végi részesedések is. Ugyanakkor nem számítanak bele az alapba a 30 napnál hosszabb táppénzen töltött időszakok, amely így csökkenti a nyugdíj alapját képező összeget. Ezekből az összegekből le kell vonni az adott évben hatályos járulékokat, így kapva meg a korrigált keresetet.
Ezután következik az adókiszámítás, és a valorizáció. A valorizáció azt a folyamatot jelenti, amellyel felértékelik az adott év jövedelmét, ellensúlyozva az inflációs hatásokat. Ezután kerül sor az évenként figyelembe vehető keresetek, és osztószámok összegezésére. Az osztószámok az egy adott évben azokat a napokat tartalmazzák, amelyeken az igénylőnek nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelme volt. Ezután az összes kereset elosztásra kerül az összes osztószámmal, amely révén megkapjuk a napi átlagkeresetet, amelyet ezután évesítenek, majd abból számolják ki a havi átlagkeresetet. Az így kapott havi átlag keresetet meg kell szorozni a szolgálati idő hosszából képezett szorzóval. Így megkapjuk azt az összeget, amelyet nyugdíjasként kapni fognunk.
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása [Tny. 22. §]
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1.-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
– az 1988. január 1.-e és 1996. december 31.-e közötti, illetőleg az 1988. január 1.-e előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
– 1997. január 1.-től az 1998. január 1.-e előtti rendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1.-től a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot,
– amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget,
– a felszolgálási díj 81%-át,
– a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át,
– azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat,
– a mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát.
– a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.[Tny. 22. § (1)]
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a
a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,
b) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,
c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj) összegét,
d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,
e) a rehabilitációs ellátás összegét,
f) a rehabilitációs járadék összegét, valamint
g) az a)-e) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet
– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb. [Tny. 22. § (2)]
A Péptv. 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni.
Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul. Az arányosan elismerhető szolgálati időről szóló rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni. [Tny. 22. § (3)]
Amennyiben a biztosított a fentebb meghatározott időszaknak (1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig) – vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek – legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni. [Tny. 22. § (4)]
Ha ebben az időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1.-e előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és az osztószám megállapításánál e naptári napok is osztószámot képeznek. [Tny. 22. § (5)]
Az 1988. január 1.-től elért, a fenti bekezdések szerinti kereseteket, jövedelmeket -ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell
a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével,
Ettől eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.[Tny. 22. § (7)]
továbbá 
b) a személyi jövedelemadónak
ba) – 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb) – 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével. [Tny. 22. § (6)]
Ha az 1988. január 1.-e előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1.-e előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1.-én érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.[Tny. 22. § (8)]
A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.[Tny. 22. § (9)]
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy a (9) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)-(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. [Tny. 22. § (10)]
Ha a 2016. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,
b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. [Tny. 22. § (11)]