Most érkezett a hír az euró bevezetéséről Magyarországon, senki sem számított erre!
Most érkezett a hír az euró bevezetéséről Magyarországon, senki sem számított erre! Varga Mihály, elárulta, mikor jöhet az euró Magyarországon! Újságírói kérdésekre válaszolt Varga Mihály, elárulta, mikor jöhet az euró
Kapcsolódó cikkünk, euró bevezetése >>
Rögtön egy népszerű kérdést kapott a jegybankelnök Baka F. Zoltántól, a Della podcast házigazdájától: mikor lehet Magyarországon euró? Erre Varga úgy reagált, hogy a magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen.
„Ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró, és a bevezetés pályája milyen legyen”
– válaszolta Varga. Ezután az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban kapott kérdést, kellett-e változtatni a korábbi növekedési előrejelzésen? „Nem látunk olyan érdemi elmozdulást, melyek átírnák a júniusi inflációs jelentésben ismertetett előrejelzésünket a 2025-re várható 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel kapcsolatban.” A hazai versenyképességgel és lemaradásunkkal kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország éppenséggel 6 helyet javított egy nemzetközi versenyképességi listán.
Mi a helyzet az aranytartalékkal?
A Mandiner újságírója az aranytartalékról kérdezte a jegybankelnököt. „Márciusban elrendeltem az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot, ez három hónapig tartott, majd lehetővé tettük, hogy a parlamenti képviselők ellenőrizzék az aranytartalékot” – válaszolta.
Kifejtette, hogy nemzetközi összevetésben a viszonylag magas arányban aranyban tartalékoló országok közé tartozunk. Ennek ellenére felül kell vizsgálni, hogy a következő években szükséges-e növelni az aranytartalékot. Ez a vizsgálat elkezdődött, a Monetáris Tanács fogja majd tárgyalni a javaslatokat – árulta el.
A változások egyetlen dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot
A következő kérdés a kamatpályára vonatkozott, milyen kamatdöntésekkel számolhatunk az év végéig?
Olyan változások zajlanak körülöttünk, melyek egy dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot, ebben a környezetben kell meghoznunk a döntéseinket.
A júniusban adott inflációs előrejelzés eligazítást tud adni a piac szereplőinek arról, mi várható a kamatpályában, de hónapról hónapra haladnak és döntenek a beérkező információktól függően.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt a várakozásoknak, ezzel immár tizedik egymást követő alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A döntés hátteréről a jegybank elnöke árult el többet az ülést követő szokásos, délutáni háttérbeszélgetésen. Varga Mihály jelezte, hogy számításaik szerint a második negyedévben is stagnálhatott a gazdasági növekedés.
Bizonytalan a világgazdasági környezet
A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett a fenntartható cél elérése mellett, amelyhez óvatos és türelmes monetáris megközelítés indokolt – jelezte Varga Mihály. Ehhez pénzügyi stabilitás kell, és az inflációs várakozások horgonyzása, ezért a stabilitásorientált megközelítéssel a Tanács a kamatot 6,5 százalékon hagyta.
A nemzetközi pénzügyi piacokon a kockázatvállalási hajlandóságot főként a vámbejelentések és a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos fejlemények alakítják.
Az energiaárak változékonysága ugyanakkor csökkent az előző kamatdöntés óta. „A kereskedelmi és geopolitikai feszültségek bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak” – mutatott rá Varga. Majd jelezte: „Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést.” Ezután rátért a hazai adatokra.
Magas inflációra számítanak a magyarok
Az infláció 4,6 százalékra emelkedett júniusban. „Az árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatást fejtettek ki, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős átárazások figyelhetők meg” – világított rá. Részletezte, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációcsökkentő hatással bírnak, összesen 1,5 százalékkal alacsonyabb ezek miatt az áremelkedési ütem.
A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati árvárakozások mérséklődtek júniusban.
Az inflációs várakozások csökkentése kulcsfontosságú, a jegybanki céllal párhuzamos horgonyzásuk hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez Varga Mihály szerint.