Erre senki nem számított – Óriási meglepetés érheti a magyar nyugdíjasokat a boltok kasszáinál!
Erre senki nem számított – Óriási meglepetés érheti a magyar nyugdíjasokat a boltok kasszáinál! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint áprilisban átlagosan 4,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek árindexe továbbra is meghaladta a fogyasztóiár-indexet, jóllehet az is csökkent márciushoz viszonyítva, nevezetesen 7%-ról 5,4%-ra. Mindezek, illetve az élelmiszerek legutóbbi árainak tükrében ismét megvizsgáltuk, hogy az általunk kiválasztott tíz termékből mekkora mennyiséget tudott volna áprilisban megvásárolni egy átlagos nyugdíjas, feltételezve, hogy az átlagos öregségi nyugdíj teljes összegét erre a célra tudná fordítani. Az általunk vizsgált termékek többségénél ezúttal egyébként árcsökkenés volt megfigyelhető, így ezekből valamivel többet lehetett volna hazavinni, mint márciusban.
Legfrissebb hírek >>
Áprilisban 4,2%-kal voltak magasabbak a fogyasztói átlagárak, mint az előző év azonos időszakában. Az infláció tehát némileg lassult, elvégre idén márciusban még 4,7% volt a fogyasztóiár-index. Az élelmiszerek árindexe is csökkent, jóllehet az továbbra is meghaladta az összesített árindexet – a márciusi 7%-ról 5,4%-ra olvadt.
Az összesített árindexszel együtt mozgott a nyugdíjasok árindexe is, amely az idén márciusi 4,7%-ról szintén 4,2%-ra csökkent áprilisban.
Áprilisban a többi lakossági réteg esetében is csökkent az árindex, ráadásul nagyjából egyenlő, 0,5-0,6%p-os mértékben:
- nyugdíjasok: 4,7% → 4,2%,
- alacsony jövedelmű háztartások: 4,9% → 4,4%,
- a közepes jövedelmű háztartások: 4,6% → 4,0%,
- a három és több gyerekes háztartások: 4,9% → 4,4%,
- magas jövedelmű háztartások: 5,2% → 4,6%.
Mire futotta volna áprilisban?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint legutóbb 243 054 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj havi összege, így mi is ebből az összegből kiindulva számoltuk ki, hogy áprilisban hány kiló/darab/liter terméket tudtunk volna megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.
A zsemle fogyasztói átlagára nem változott, az áprilisban is darabonként 71 forint maradt. Így tehát az átlagnyugdíj összegének enyhe emelkedése miatt némileg nőtt a megvásárolható mennyiség – míg márciusban 3 418 darab zsemlét, addig áprilisban már 3 423 darabot tudtunk volna hazavinni. A tojás darabára is csak minimálisan, 93 forintról 92 forintra változott, de már ez is elég volt ahhoz, hogy a márciusi 2 609 darabbal szemben áprilisban már 2 642 darabot tudjunk megvásárolni.
A 2,8%-os pasztőrözött tej átlagára 474 forintról 429 forintra csökkent, így 512 liter helyett legutóbb már 567 litert vásárolhattunk volna belőle. A párizsi felvágott átlagára is jelentős mértékben, 2 650 forintról 2 090 forintra csökkent, ennek következtében a hazavihető mennyiség 92 kilóról 116-ra emelkedett áprilisban.
A burgonya kilónkénti átlagára 403 forintról 401 forintra csökkent, míg a megvásárolható mennyiség 602 kilóról 606 kilóra emelkedett. Ugyanakkor az alma esetében áremelkedés volt megfigyelhető – a gyümölcs kilójáért áprilisban 657 forintot kérték el a márciusi 626 forinttal szemben, így a megvásárolható mennyiség 388 kilóról 370 kilóra csökkent.
A liszt átlagára 268 kilóról 233 forintra csökkent, így a korábbi 906 kilóval szemben 1 043 kilót tudtunk volna megvásárolni belőle. A kristálycukor ára is csökkent, 377 forintról 355 forintra, így a megvásárolható mennyiség 644 kilóról 685 kilóra emelkedett.
Végezetül a sertéscomb és a bontott csirke kilónkénti átlagára is csökkent – előbbi esetében 1 980 forintról 1 900 forintra, utóbbiéban 1 390 forintról 1 270 forintra. Ennek megfelelően a sertéscombból megvásárolható mennyiség 123 kilóról 128-ra, míg a bontott csirkéből megvásárolható 175 kilóról 191 kilóra emelkedett.
Szinte mindenből nőtt a megvásárolható mennyiség
Láthattuk tehát, hogy idén márciushoz viszonyítva az almát leszámítva mindegyik más vizsgált termék esetében áprilisban emelkedett a megvásárolható mennyiség. Akkor is többnyire kedvező képet kapunk, amennyiben a mostani értékeket a referenciaévnek használt 2016-os adatokkal vetjük össze (azért ehhez az évhez szoktuk mérni a mindenkori legfrissebb adatokat, mert az indexünknek nevet adó zsemléből abban az évben tudott a legtöbbet megvásárolni egy átlagos nyugdíjas).
Ebben az esetben a zsemlét, a tojást, a burgonyát és az almát kivéve a többi termékből többet tudtuk volna idén áprilisban megvásárolni, mint 2016-ban havonta átlagosan. Még kedvezőbb a kép, amennyiben a 2025-ös év eddig eltelt hónapjainak összesített átlagából indulunk ki – ebben az esetben kizárólag zsemléből és tojásból tudnánk kevesebbet hazavinni idén, mint 2016-ban.
Legjobban a kristálycukor szempontjából állunk – ebből a termékből idén a 2016-os átlag 163,5%-át tudtuk volna megvásárolni, míg például a bontott csirkéből 144,5%-át. Ugyanakkor a már említett zsemléből csak a 2016-os mennyiség 67,5%-ra futná az idei évben, míg a tojás esetében 99,2% ez az arány.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy az idei év összesített adatait egyelőre jelentősen torzítja a februári duplanyugdíj hatása. Ennek ellenére jelenleg kijelenthető, hogy a 2025-ös év eddig eltelt részében havonta átlagosan szinte mindegyik termékből többet tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni, mint 2024-ben. Sőt mi több, egyelőre a referenciaévnek használt 2016-os évhez viszonyítva is jól teljesítenek a 2025-ös nyugdíjak.