Most jön a feketeleves, bajban a költségvetés és ez további áremelésekhez vezethet! Megérzik a nyugdíjasok is!
Most jön a feketeleves, bajban a költségvetés és ez további áremelésekhez vezethet! Megérzik a nyugdíjasok is! Április végéig a költségvetési törvényben egész évre tervezett államháztartási hiány 70,9 százalékát érte el a magyar állam – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői adatközléséből. Csak áprilisban 376,4 milliárd forintos, míg az első négy hónapban összesen 2930,5 milliárd forintos volt a deficit írja a 444 cike. Persze tudjuk, hogy Brüsszel, Soros és az Ukránok hibája ez….:) Nem pedig az, hogy szétrabolták az Országunkat!!!
Ennél rosszabb áprilisi egyenleg csak egyszer, 2023-ban volt, akkor 620 milliárdos mínusz jött össze (sőt, a háború 2022-es kitörése előtti években a negyedik hónap nem ritkán többletet hozott). De az is árulkodó, hogy négy hónap után időarányosan a hiány 33,3 százalékánál kellene járnunk, ennek több mint a kétszerese jött össze, és hogy négy hónap alatt még sosem volt akkora deficit, mint idén.
Ha csak az elmúlt évvel vetjük össze az idei fantasztikus, repülőrajtos első négy hónapot, akkor is látványos a romlás. Tavaly április végéig 2597,5 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás, az idei egyenleg ennél 12,8 százalékkal, forintban számolva 333 milliárddal rosszabb.
Az NGM a közleményét próbálta dicsőségjelentésként kiadni: a címben és az első mondatokban is azt emelik ki, hogy milyen jól alakultak a bevételek.
Áprilisban – az előző év azonos időszakához viszonyítva – a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók: itt az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény mintegy 13 százalék.
– írja a minisztérium. Abból, hogy a bevételek több mint 10 százalékos növekedése ellenére 12,8 százalékkal rosszabb lett az egyenleg, logikusan következik, hogy a kiadások nagyon elszálltak.
Hogy mennyire, arról viszont szinte semmi nem derül ki. A gyorsjelentésben nem szerepel konkrét szám sem a kiadások teljes összegéről, sem arról, hogy ez hogyan változott (mennyivel nőtt) a múlt évhez képest.
A minisztérium csak néhány részadatot ismertet. Így például azt, hogy 1916,5 milliárd forint ment el kamatkiadásokra (lásd: kamateső és Orbán Viktor jó híre), miközben tavaly április végéig még csak nagyjából 1500 milliárd. A jelentésből kiderül, hogy idén 2738,1 milliárd folyt el nyugdíjakra, ami szintén nagy ugrás a tavalyi mintegy 2375 milliárdhoz képest.
Az aggasztó államháztartási és költségvetési folyamatokról árulkodott már az is, amit Kisgergely Kornél, a nemzetgazdasági tárca államtitkára mondott egy hétfői interjúban:
„az idei évben sor került egy jelentős zárolásra (…) Ezzel együtt megemeltük az idei hiánycélt is, de fontos látni, hogy ez még mindig jelentős csökkenést jelent a tavalyi költségvetési hiányhoz képest
Az interjú megjelenésekor még nem publikált áprilisi államháztartási adatokról az államtitkár ugyanazt mondta, amit az NGM hétfői közleménye is kiemelt címben: hogy milyen jól alakultak a bevételek. „Már ismerjük az áprilisi költségvetési adatokat is és főleg, ha a bevételi tétekre tekintünk, akkor azt mondhatjuk, hogy azok megegyeznek a várakozásainkkal” – fogalmazott Kisgergely. Ebből eléggé nyilvánvalónak tűnt, hogy a kiadási oldalon van probléma, ezért kellett zárolásról dönteni.
Az interjúból azonban nem derült ki erről az intézkedésről, illetve a hiánycél módosításáról semmilyen részlet, így az alábbi kérdéseket küldtük el az NGM-nek:
- Milyen összegű zárolás történt a költségvetésben?
- Ez milyen minisztériumok, más fejezeti kezelésű előirányzatok milyen kiadásait tételeket érintette?
- Milyen arányban zároltak beruházási, illetve működési célú kiadásokat?
- Ha beruházási célú kiadásokat is zároltak, mely beruházásokról van szó, és azok a tervek szerint mikor, milyen forrásból folytatódnak?
- Mennyi összegszerűen, illetve GDP-arányosan a megemelt, új hiánycél?