Mutatjuk: ennyivel lett drágább a tej, az étolaj, a kávé, a csokoládé, a burgonya, és a friss zöldség is!
Mutatjuk: ennyivel lett drágább a tej, az étolaj, a kávé, a csokoládé, a burgonya, és a friss zöldség is!A K&H elemzője szerint a januári adatban a legnagyobb meglepetést egyértelműen a piaci szolgáltatások árának hirtelen megugrása jelenti. A KSH szerint decemberről januárra, egyetlen hónap alatt 2,2 százalékkal nőtt a szolgáltatások ára. Németh Dávid felidézi, hogy ez az elmúlt évek egyik legnagyobb, egy hónap alatt megtett ugrása volt.
A szolgáltatásokon belül a legdurvábban a telefon és internet drágult, a KSH szerint egyetlen hónap alatt 9,9 százalékkal. Az elemző felidézi, hogy a KSH októberben az akkori akciók miatt a telefon és internet árának jelentős csökkenését mérte, vagyis a mostani drágulást részben az őszi akciók kifutása okozta. Szerinte tavaszra megint várhatóak akciók, amik akkor visszafoghatják majd a havi szinten mért drágulást.
Ezenkívül egy rakás termék és szolgáltatás drágult jelentősen az év elejével, köztük az éttermek, büfék, iskolai menzák, az újság- és folyóirat-előfizetések, lakbérek, felújítás és takarítás költségei, illetve az egészségügyi szolgáltatások. De egyik hónapról másikra 4-5 százalékkal drágább lett a tej, az étolaj, a kávé, a csokoládé, a burgonya, a friss zöldség és a friss gyümölcs is.
Emelkednek a bérek, értéktelenedik a forint
Németh Dávid szerint a drágulásban nagy szerepe volt a forint értékvesztésének: míg 2024-ben átlagosan 395 forint volt egy euró, 2025 első hat hetében átlagosan 410 forint. Ez majdnem 4 százalékos különbség, ami a közvetlenül vagy közvetve importált termékek árán is látszik. Február elejére ehhez képest javult az árfolyam, de a K&H elemzője szerint az infláció lenyomására újra tartósan 400 forint alatti euróra lenne szükség.
Szintén fontos tényező, hogy idén januártól Magyarországon 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A legfrissebb, novemberi adatok szerint a vállalkozásoknál egy év alatt 11,3 százalékkal emelkedtek a bérek, amely 3,7 százalékos inflációval számolva 7,6 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Németh Dávid szerint hosszú távon nemcsak ez az ütem fenntarthatatlan, de még egy ennél jóval alacsonyabb, 5 százalékos reálbér-növekedés üteme is az lenne. „Kizárt, hogy a legtöbb magyar cég ki tudjon gazdálkodni 5 százalékos reálbéremelést” – mondja, hozzátéve, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak érdemben hatékonyságot növelni, előbb-utóbb kénytelenek árakat emelni.
Németh Dávid szerint a következő hónapokban ezek a tényezők befolyásolhatják majd az inflációt:
- az euróárfolyam mindkét irányba jelentősen eltolhatja ezt az adatot;
- a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akcióterve számos fogyasztásösztönző elemet tartalmaz, amelyek gerjeszthetik az inflációt;
- sok iparcikkből tavasszal jön új kollekció, ezek drágábbak lehetnek az előző évieknél, ami szintén megnyomhatja az inflációt;
- kérdés, milyen lesz az idei termés, ami szintén mindkét irányba befolyásolhatja a drágulást;
- egyelőre nem tudni, milyen vámháború alakul ki Európa és az Egyesült Államok között, de minél durvább lesz, annál erőteljesebben növekedhetnek majd Magyarországon a fogyasztói árak;
- a helyzeten érdemben az javíthat, ha sikerül lezárni az orosz–ukrán háborút, és így csökkenhetnek az energiaárak.
A sokakat meghökkentő inflációs adat láttán az Amundi szakértői már arról beszéltek a Portfoliónak, hogy akár egy kamatemelés is közeledhet. Németh Dávid erre egyelőre nem számít, mert az alapkamat még így is magasabb az inflációnál, de abban biztos, hogy a piacok ezek után nem számítanak majd kamatcsökkentésre, és ezt el is kezdik beárazni. A K&H elemzője szerint kamatemelésre akkor lehet szükség, ha a következő hónapokban tovább nő majd az infláció.
Egy boldog évünk volt
A korábban sok évig tartósan alacsony szinten lévő infláció Magyarországon a koronavírus-járvány utáni újraindulás időszakában, 2021-ben indult be, majd 2022-ben durvult el teljesen. Az árak emelkedéséhez akkor az energiaválság, a választások előtti osztogatás, az aszály és még egy sor tényező hozzájárult.
Az infláció 2023 januárjában 25,7 százalékos Európa-rekorder szinten tetőzött, majd 2024 januárjára 3,8 százalékra zuhant. Tavaly év közben nagyjából 3 százalék környékén maradt a drágulás üteme, decemberben azonban váratlanul 4,6 százalékos, januárban pedig 5,5 százalékos inflációt regisztráltak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az inflációs adat keddi közlése előtt kiírta a Facebookra, hogy „Jöhetnek újra az árstopok?”, majd pontosított, hogy élelmiszerárstopra gondolt, nem benzinárstopra. Az adat megjelenése után egy közleményt is kiadtak, amely szerint „a januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatásátárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott”. A közlemény megerősítette, hogy szükség esetén újra élelmiszerárstopot vezethetnének be.
A 2022-es nagy infláció idején egyszer már bevezettek árstopot néhány alapvető élelmiszerre, amelyek bizonyos szakértők és az MNB szerint csak hozzájárultak a további infláció gerjesztéséhez.