Táppénz 2025: ezekben az esetekben is jár a táppénz a munkavállalóknak!
Táppénz 2025: ezekben az esetekben is jár a táppénz a munkavállalóknak! A keresőképtelenség nem csak akkor következik be, ha valaki a betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor a táppénz alanyi jogon megillet, akkor is, ha nem mi vagyunk betegek. Vagyis nem a betegség miatt nem tudunk dolgozni, hanem, mert pl. a gyermekünk van kórházban vagy tartós otthoni ápolásra szorul. Mutatjuk melyek ezek az esetek és milyen kapcsolódó fontos szabályok vannak.
Milyen esetekben jár a táppénz alanyi jogon?
Táppénzre jogosult, aki keresőképtelen. Ennek legismertebb esete, ha valaki hosszabb vagy rövidebb betegség miatt kényszerül táppénzre, de ezen kívül az alábbi élethelyzetek is táppénzre jogosítanak:
- várandósság vagy szülés
- az anya, ha az 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják és szoptatja
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi tartókodása esetén
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja (és saját háztartásban neveli)
- aki gyógykezelés vagy betegség megállapítása miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül
- aki nem beteg, de közegészségügyi okból tiltják el a foglalkoztatásától, és más besoztást nem kap.
- akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek
- járványügyi, állategészségügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben sem foglalkoztatható
- méltányosságból adható táppénz esetén a szülő, aki 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelés időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban
Az alanyi jogon járó táppénz igazolása az alábbi módon történik
A keresőképtelenséget csak a NEAK-kal szerződött orvos igazolhatja. Ez lehet háziorvos vagy szakorvos, vagy magánorvos- de csak abban az esetben, ha magánkórházban dolgozó orvos.
Ez lehet:
- háziorvos
- járóbeteg-szakellátás orvosa (háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására területileg illetékes)
- ideggondozó szakorvosa
- bőr-és nemibeteg-gondozó szakorvosa
- tüdőgondozó szakorvosa
- onkológiai gondozó szakorvosa
- kormányhivatal és a kormányhivatallal szerződött főorvos
A keresőképtelenség igazolása az “Orvosi igazolás keresőképtelen állományról” elnevezésű nyomtatványon történik. Fekvőbeteg ellátás esetén szükség van az alábbi igazolásra is: “Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről”.
A fenti papírokat – miután kitöltötte és lepecsételte a háziorvos, szakorvos, stb. – a munkáltató felé kell benyújtani. Ezt követően történik majd a táppénz elszámolása.
Lehet-e kérni visszamenőlegesen is a táppénz folyósítását?
Indokolt esetben van lehetőség a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására is. Ezzel kapcsolatban szintén a háziorvossal vagy a kezelőorvossal kell felvenni a kapcsolatot, aki legfeljebb 5 napra visszamenőleg igazolhatja. Egyéb kivételes esetekben a szakértő főorvos 30 napra, illetve az orvosszakértői szerv kivételesen indokolt esetben 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja a keresőképtelenséget.
Milyen esetekben szűnik meg a táppénz folyósítása?
Hiába jár a táppénz alanyi jogon, jó, ha tudjuk, hogyha nem tartunk be bizonyos szabályokat, bukhatjuk a táppénzt. És még egy jó kis ellenőrzést is a nyakunkba húzhatunk.
De mégis milyen esetekben fordulhat ez elő?
- Ha valaki nem jelenik meg az orvosi vizsgálaton és nincs rá elfogadható oka, hogy nem jelent meg.
- A keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá.
- Nem tartja be az orvosi utasításokat, betegség ellenére nem tartózkodik otthonában vagy a gyermeke mellett a kórházban, stb.
- Ha valaki a gyógyulást tudatosan késlelteti.