Frissítve:2023.11.16
Itt a bejelentés: Kiderült mennyi lesz a minimálbér és a bérminimum 2024-ben, 1 perce érkezett!
Itt a bejelentés: Kiderült mennyi lesz a minimálbér és a bérminimum 2024-ben, 1 perce érkezett! Információink szerint a főbb kérdésben megegyeztek a szociális partnerek, amit alátámaszt, hogy a holnapi döntésig nem nyilatkoznak a sajtónak.
Lényegében megállapodtak a munkaadók és a szakszervezetek a jövő évi minimálbérről, a megállapodást akár már a csütörtöki ülésen bejelenthetik – tudta meg a Világgazdaság.
Úgy tudjuk, hogy a munkaadók és a szakszervezetek találkoztak a héten, ahol információink szerint a főbb kérdésben megegyeztek, ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtökön 11 órától kezdődő üléséig nem kommunikálnak kifelé.
Ezt alátámasztja, hogy kerestük mindkét oldalt, de elhárították a megkeresésünket.
Korábban írtunk róla, hogy szeptember óta kifejezetten konstruktív légkörben zajlottak, a minimálbér 15 százalékos emelését tulajdonképpen a munkaadói oldal sem vitatta, a garantált bérminimum esetében felmerülő 10 százalékos emelés már nehezebb kérdés volt. Utóbbit főként a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kifogásolta, Rolek Ferenc alelnök lapunknak arról beszélt, hogy egy recessziós közegben egy két számjegyű emelés nem indokolt, sőt a negyedéves GDP-adatok kapcsán azt is mondta, hogy a vártnál rosszabb adatok felülírják az eddigi tárgyalások menetét írja a vg.
A körvonalazódó megállapodás része lett volna a munkaadók egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatása, ám ezt a kormány elvetette, miután úgy ítélték meg, hogy pont a minimálbéresek helyzetén nem javítana. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár október 31-én az M1 stúdiójában helyette azt javasolta, hogy hozzák előre a minimálbér-emelést a munkaadók, így ne január elsejével, hanem már a decemberi fizetésüket emelt összegben kapják készhez.
Mennyi lesz a minimálbér és a bérminimum 2024-ben?
Ezek alapján, ha az utolsó pillanatban nem történik változás, akkor december elsejével a minimálbér bruttó 266 ezer forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 ezer forintra emelkedhet.
Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna a megállapodásnak köszönhetően.
2027-re megszűnhet a garantált bérminimum
Az idei bérmegállapodás része lehet egy 2027-ig szóló, négyéves bérfelzárkóztatási program, amely keretében a garantált bérminimum az időszak végére megszűnne, helyét az ágazati bértarifarendszer venné át. Erre óriási szükség van, ugyanis hiába ért egyet minden szereplő abban, hogy a 2016-os bérmegállapodás sikeres volt, a legfontosabb a célt, a magyar minimálbér régiós felzárkózását nem sikerült teljesíteni. A szomszédos és visegrádi országokban szinte mindenhol jelentősen emelkednek a minimálbérek, Lengyelországban idén például 300 ezer forintra nőtt, a magyar garantált bérminimum szintjére.
Gulyás Gergely szerint a 2024-es év a béremelkedések és a gazdasági növekedés éve lesz. A gazdasági növekedés az előrejelzések szerint a régióban nálunk lesz a legnagyobb – tette hozzá.
A tárcavezető úgy fogalmazott: az emelések mértéke „a legpesszimistább számítások szerint is” meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja.
Magyarország szerint egyelőre privilegizált partnerséget érdemes felajánlani Ukrajnának, de az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére mód és lehetőség nincs – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón. Magyarország szolidáris Ukrajnával, amelynek jelentős anyagi és humanitárius támogatást is nyújt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Ukrajna nem teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez a feltételeket, és nem is közeledett ehhez az utóbbi időben – mondta.
Ők tárgyalják:
VKF egy olyan egyeztető, szervezői fórum, ahol 3 oldal képviselteti magát:
– a kormány
– a munkavállalók képviselői
– és a munkáltatók
Lényege, hogy biztosítsa a 3 oldal folyamatos konzultációját a hazai dolgozók, és emberek minden napi vitás kérdéseiben. Ez nem érinti az NGTT működését, mivel az nem csak gazdasági oldalt, hanem egyebet is képvisel, és akár nemzetközi szinten is.
Célja a 3 oldal szándékainak egyeztetése, javaslatok megvitatása, és előkészítése, megállapodások előkészítése, és minden olyan információ cseréje, ami a hazai munka világát érinti.
Ezen célok elérése érdekében a VKF tagjai folyamatosan konzultálnak az alábbiakban:
– vállalatokat terhelő adók, járulékok, bérezés ügyében
– a munkavállalók bérezését érintő kérdésekben, melyeket a Kormány meg kíván hozni
– a munkajogi szabályozások ügyében
– az egyéb munkabért helyetteítő, vagy kiegészítő járulékok kérdésében (nyugdíj, GYES,stb.)
– a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről
– illetve minden egyéb ezeket konkrétan, vagy érintőleges kérdésekben.
Tagjai: a felsoroltak
Legfőbb fóruma a testületi ülés, amit minimum fél évente egyszer, de ha kell többször is megtartanak. A testületi ülés napirendre felvett kérdéseket tárgyal, véleményt nyilvánít, ajánlásokat tesz, ülése azonban zárt.
A testületi üléseket a VKF Monitoring Bizottsága készíti elő, melynek vezetője a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, tagjai az adóügyekért felelős helyettes államtitkár, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár, továbbá a szakszervezeti és munkaadói szervezetek egy-egy képviselője és a meghívott szakértők. Féléves munkarend szerint végzi feladatait, kéthavonta ülésezik, és 4 tag kérésére bármikor összehívható. Feladata a felsoroltak, első sorban központi irányító szerv. VKF működéséhez a Kormány biztosít pénzügyi hátteret.