2025. december 1-től ezt vezetik be Magyarországon! Hivatalosan is bejelentették!
2025. december 1-jétől 14 új élelmiszer kerül a listára ami olcsóbb lesz.
Újabb időszakra, 2026. február 28-ig meghosszabbította az élelmiszer- és drogériai termékekre vonatkozó árréskorlátozást.
Hitelfórum.hu
Ez azt jelenti, hogy a téli hónapok teljes időszakában – a karácsonyi nagybevásárlástól a januári-februári „szűkösebb” időszakig – a kijelölt termékeknél továbbra is érvényben lesz az árrésplafon. A kabinet ezt kifejezetten a családok és nyugdíjasok védelmével indokolja, és azzal, hogy nem kívánja „magára hagyni” a lakosságot a téli inflációs időszakban.
2025. december 1-jétől 14 új élelmiszer kerül a listára
A másik fontos elem, hogy bővül az érintett termékek köre: 2025. december 1-jétől 14 új termék esik az árréscsökkentés alá. Ezt többek között a kormány hivatalos tájékoztatója, valamint a Magyar Közlönyben megjelent rendelet is tartalmazza.
Az újonnan bevont termékek listája:
-
marha-fehérpecsenye
-
marhafelsál
-
sertésmájas és sertésmájkrém
-
félkemény sajt
-
sajtkrém, kenhető sajt
-
alma
-
körte
-
szilva
-
szőlő
-
fejes káposzta
-
paradicsom
-
vöröshagyma
-
zöldpaprika
-
bébiétel
Ezek kifejezetten olyan alapélelmiszerek, amelyek rendszeresen szerepelnek a háztartások bevásárlólistáján, és amelyeknél az utóbbi időszakban sokan érzékelték az áremelkedéseket.
Miért pont ezek a termékek kerültek a fókuszba?
1. Húsok: marha-fehérpecsenye, marhafelsál, sertésmájas, májkrém
A marhahúsok közül a fehérpecsenye és a marhafelsál inkább a jobb minőségű, drágább kategóriákba tartozik, így az árrés korlátozása ennél a termékkörnél a „közepes–felső” árszinten vásárlók pénztárcáját próbálja védeni.
A sertésmájas és sertésmájkrém ezzel szemben – sok háztartásban, főleg alacsonyabb jövedelmű családoknál – olcsóbb, mindennapi szendvicsalapanyagként jelenik meg, ezért itt az árcsökkentés kifejezetten a „mindennapi kenyér mellé való” felvágott olcsóbbá tételét célozza.
2. Tejtermékek: félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt
A sajt hosszú ideje a „drága” kategória sok magyar vásárló szemében, és az infláció csúcspontján különösen nagyot emelkedett. A félkemény sajtok (trappista típus, egyéb szeletelhető sajtok) alapvető szendvics-összetevők, ezért árréskorlátozásuk széles rétegeket érint.
A sajtkrémek, kenhető sajtok sok család reggelijének vagy vacsorájának törzsvendégei, különösen ott, ahol gyerekek is vannak – így ezek árának visszafogása a mindennapi étkezési költségeket mérsékelheti.
3. Zöldségek és gyümölcsök: a mindennapi vitaminforrás
A zöldség–gyümölcs fronton az árréscsökkentés az alábbi termékekre terjed ki: alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika.
Ezek közül:
-
az alma és körte tipikusan alap gyümölcs a magyar háztartásokban, sokszor hazai termésből;
-
a szőlő és szilva a szezonális, de fontos gyümölcsök közé tartozik;
-
a fejes káposzta klasszikus magyar alapanyag (lecsótól a káposztás ételekig, savanyúságokig);
-
a paradicsom, zöldpaprika pedig a magyar konyha ikonikus „alapduója” – gondoljunk csak a paprikás-paradicsomos reggelikre, lecsóra vagy salátákra;
-
a vöröshagyma szinte minden főtt ételhez felhasznált alapkellék.
Ezek árának leszorítása nem csak egy-egy réteget, hanem szinte a teljes lakosságot érinti.
4. Bébiételek: üzenet a kisgyermekes családoknak
A bébiételek bevonása különösen fontos üzenet a kisgyermekes családok felé. A babaételek és bébitápszerek ára sok szülő számára komoly teher, és kevesebb a „spórolási mozgástér”, hiszen ezeknél a termékeknél a minőség és biztonság elsődleges.
Az árréscsökkentés ebben a kategóriában azt célozza, hogy ne a gyermekek táplálásán kelljen spórolni, és a kiskereskedelmi láncok ne tehessenek túl magas árrést ezekre az alapvető termékekre.
Mit mond a kormány az intézkedésről?
A kormány hivatalos kommunikációja szerint az árréscsökkentés „újabb lépés az indokolatlan áremelések ellen”, és a kabinet „nem a profithajhász multik, hanem a magyar emberek pártján áll”.
Az NGM közlése alapján:
-
az eddigi árréscsökkentés kimutatható ármérséklő hatással bírt az élelmiszer- és drogériai szektorban;
-
a cél, hogy a családok és nyugdíjasok védelmet kapjanak a még mindig érzékelhető árnyomással szemben;
-
a kormány „minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelések ellen”, ideértve a bankokat, biztosítókat, telekommunikációs és gyógyszeripari szereplőket is.
A kormányzati narratíva szerint az eszköz ideiglenes, válságkezelő jellegű, amely addig marad, amíg tartósan nem stabilizálódik az infláció.
Mit mondanak a kereskedők és a szakmai szervezetek?
A kép azonban nem ennyire egyoldalú. A kereskedelmi érdekképviseletek és több piaci szakértő már korábban is kritizálta az árréskorlátozást, és most, a meghosszabbítás, illetve bővítés kapcsán ismét hangot adtak aggályaiknak.
A beszámolók szerint:
-
az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és más kereskedelmi szervezetek szerint a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül a lakosság a hosszú távú nyertese, mert a nyomott árrés miatt a boltok más termékek árát emelhetik, vagy szűkíthetik a kínálatot;
-
egyes elemzések arra figyelmeztetnek, hogy az árrésstop torzíthatja a piacot, visszafoghatja a beruházásokat és a versenyt;
-
felmerül az a veszély is, hogy a kereskedők a beszállítókkal szemben próbálnak nagyobb nyomást gyakorolni, ami a termelői oldalra tolhatja át a terheket.
A kritikusok szerint végső soron a fogyasztó is vesztes lehet, ha a kínálat csökken, a minőség romlik, vagy ha más termékkörökben pótolják a kereskedők az elmaradt profitot.
Milyen hatása lehet mindennek a bolti árakra?
Rövid távon: célzott árcsökkenés, vagy legalább áremelkedés-fék
Az árréscsökkentés logikája alapján az érintett termékeknél vagy csökkenés, vagy az áremelkedés ütemének lassulása várható.
