1 perce jelentették be – itt a bejelentés az üzemanyagárakról, ennyi lesz a benzin az árstop után!
1 perce jelentették be – itt a bejelentés az üzemanyagárakról, ennyi lesz a benzin az árstop után! Nagy Márton Miniszter berendelte a Mol vezetőit az üzemanyagárak miatt.
Beavatkoznak a benzinárakba? Mi lesz a növekedéssel?
Nagy Márton előadását követően lehetőség volt a sajtó munkatársainak kérdéseket feltenni. Korábban már megírtuk, szerdától ismét emelkednek az üzemanyagárak, illetve részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a kormány többször belengette, beavatkozik az üzemanyagárakba. A miniszter korábban az Indexnek úgy fogalmazott, a kormánynak megállapodása van a Magyar Ásványolaj Szövetséggel: „ennek értelmében az üzemanyagáraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk”, ugyanakkor jelenleg Magyarországon a régióban a harmadik legdrágább az üzemanyag.
Nagy Márton most ezzel kapcsolatos kérdéseinkre leszögezte, arról tud beszámolni, hogy volt egy megegyezésük a Magyar Ásványolaj Szövetséggel.
Most úgy látjuk, van itt egy elcsúszás. Ezért a hét második felére behívtam egyeztetésre a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget, hogy a korábbi megállapodásunkat hogyan képzelik el. A további lépés ennek a beszélgetésnek a következménye, függvénye lesz. Erről majd tájékoztatjuk külön a médiát.
Arra a kérdésünkre, hogy miért kell nyomást helyezni az üzemanyagárakra, miért nem hagyja a kormány, hogy azt a piac határozza meg, Nagy Márton aláhúzta, hogy az üzemanyagárak nem csak az urali típusú olajárakat követik le. „Van benne profittartalom és sok más elem. Amikor tárgyalunk, akkor ezeket a tényezőket – többek között a profitmarzsokat – vizsgáljuk, hogy indokolt-e, és ezek más szomszédos országokban hogyan alakulnak.”
Nagy Márton szerint érdemes folyamatosan összehasonlítani és vizsgálni a régiós árakhoz a hazai üzemanyagárakat és annak profittartalmát. A minisztériumban úgy látják, hogya megállapodásban foglaltakkal ellentétben a régiós középmezőnyből elcsúsztak az árak.
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, múlt héten Nagy Márton is kiemelte, idén a korábbi 4 százalékos várakozás helyett 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető az Index kérdéseire azt mondta, hogy ilyen gyorsan azért változott meg a kormány prognózisa, mert a német gazdasággal kapcsolatos várakozások nem teljesültek, „ez az exportadatokban jól látható”. A tárcavezető szerint már a tavalyi év utolsó negyedévében is voltak erre utaló jelek.
A kormány várakozásai Nagy Márton szerint egyértelműen a német gazdaság és a járműipar gyengélkedése miatt csökkentek.
A tárcavezető szerint a növekedés a lakossági fogyasztástól, a beruházástól és a nettó exporttól függ – utóbbi negatívba fordult. „A fogyasztás úgy jön fel, ahogy gondoltuk, ezt látjuk a februári kiskereskedelmi forgalomban is. Az élelmiszer-kiskereskedelem tovább emelkedett, a teljes képet az üzemanyag-fogyasztás húzta le. Nem gondolom, hogy itt van a probléma.” Majd emlékeztetett, szerinte is helyes a miniszterelnök prognózisa, és 2,5 százalékos növekedés várható az idei évre írja az Index.
Azt is megkérdeztük, múlt héten miről egyeztettek a jegybankelnökkel. Nagy Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, Matolcsy Györggyel kiváló megbeszélést folytatott. „Fontos találkozó volt. Az NGM vezetője és a Magyar Nemzeti Bank vezetője nem lehet rosszban. Együttműködünk, és beszélünk egymással.” Leszögezte: pozitív, konstruktív jellege lesz ezeknek a rendszeres találkozóknak. Az egyensúly melletti fenntartható növekedés érdekében „a múlt elmúlt, a jövőbe nézünk”.
Az ATV kérdéseire leszögezte, a SPAR-ral kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium tesz majd jogi lépéseket: „meg kell vizsgálni a jogi és gazdasági kérdéseket”.
Hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lakner Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója ismertette az állami vállalat tavalyi eredményét. A prezentációjuk szerint az állami vagyon 2010 és 2022 között 11 650-ről 21 860 milliárd forintra nőtt. Nagy Márton korábban már hangsúlyozta, az állam szükségtelen eszközeinek leépítése és észszerűsítése az egyik célja. A jelenlegi állami vagyon három területen oszlik meg:
- ingatlanvagyon – 11 197 milliárd forint,
- részesedések – 6276 milliárd forint,
- egyéb vagyon (ingóság és eszközök) – 1387 milliárd forint.
A tavalyi évben az állami vagyonra vonatkozó bevételi adatok a tervezett 22,7 helyett 31,8 milliárd forintot értek el. A társaság bevételei a központi költségvetést illetik meg.
Az állami vagyon értéke a GDP 25 százalékát teszi ki, és 2010 óta megduplázódott.
A tárcavezető aláhúzta, részletesen látják, hogy jelenleg milyen értékek és tulajdonok vannak az „ország leltárában; a teljes kép látható”. Nagy Márton szerint egyszerre zajlik a vagyonkezelés és értékesítés, hiszen a magánszektor olykor jobban tudja használni.
„Az állami vagyon legnagyobb része ingatlanokban és részesedésben van.” Tavaly 18,1 milliárd forintnyi értékesítés történt meg. Az állami ingatlangazdálkodás folyamatos értékesítésen esik át a magánszektor irányába. Idén a tervek szerint 32,7 milliárd forint ingatlanértékesítést terveznek.
Felgyorsítjuk az állam számára nem hasznos, a magánszektor számára értékes ingatlanok értékesítését.
Az MNV bevételei 2021-ben érték el a csúcsot az akkori 66,6 milliárd forinttal. Nagy Márton arra is kitért, tavaly az összes minisztériumban kezelt ingatlant feltérképezték, ennek mentén 2024-ben lezajlik az értékesítés, 2025-ben pedig a háttérintézményekre várhat hasonló folyamat.