Vízdíjemelés jön – ennyibe fog kerülni 1 m3 csapvíz!
Vízdíjemelés jön – ennyibe fog kerülni 1 m3 csapvíz! Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítmény-ellenőrzés keretében végzett ellenőrzése, amelynek során a 2017–2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét.
Röviden:
- A rezsicsökkentés miatt bajba kerültek a szolgáltatók
- A vízközműrendszer hibás, elavult, 40-50ezer csőtörés van évente
- A víz negyede elfolyik a semmibe, még mielőtt a fogyasztókhoz érne
- A jelenlegi vízszolgáltatás hosszú távon nem fenntartható
Részletesen:
Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvízellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.
Az ellenőrzésről készült jelentés egész pontosan úgy fogalmaz a Biztonságos és megfizethető ivóvízellátás fenntarthatósága című részben, hogy:
Az alkalmazott árpolitika következtében a közszolgáltatáshoz való hozzáférés társadalmi egyenlőtlenségei csökkentek, azonban a vízdíjak rendszere nem ösztönözte a fogyasztókat a takarékos, fenntartható ivóvízfogyasztásra, az ágazat hosszú távon fenntartható pénzügyi és műszaki működését veszélyeztette. A lakosság biztonságos és megfizethető ivóvízzel való ellátása a jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható.
Az ellenőrzött időszakban egyébként Magyarországon az egészséges, biztonságos ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projektek hozzájárultak a lakosság biztonságos ivóvízhez való hozzáférését jelentő célkitűzésekhez.
Ami javult:
A számvevőszék közleményében kitért arra, hogy a 2017–2022-es időszakban csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak. Az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség – arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat – csökkent, illetve megszűnt.
A rossz hírek:
Az ÁSZ ugyanakkor számos olyan problémát tárt fel, amelyek kockázatot jelentenek az ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
Az ÁSZ megállapította, hogy az intézményrendszer a feladatok és a felelősségek szerint széttagolt, a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni. A stratégiai célok megvalósításának akadálya az átfogó, stratégiai szintű koordináció, valamint a döntéshozatali folyamatok integrált adatbázisokkal való támogatásának hiánya. (Megjegyzés: Vagyis a rendszer széttagolt, elaprózott és az egyes elemei nincsenek rendes összeköttetésben egymással.)
A víz negyede elfolyik a rossz rendszereken!
Az ÁSZ feltárta, hogy a másodlagos vízminőség-szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű-szolgáltatóknál a 2017-ben 53 792, 2022-ben 42 519 csőtörés történt az ivóvízellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 milliárd forintot.
Elképzelhetetlenül drága lesz
Viszonyításképpen a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8 százalékát. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023–2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű-hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3775 milliárd forintot tesz ki – írják a közleményben.
Költség fel, bevétel le – áremelés jöhet?
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei 2017–2022. között fokozatosan romlottak az árbevételeik korlátozottsága, költségeik és ráfordításaik növekedése miatt. A költségek csökkentése és a fenntartható szolgáltatás biztosítása érdekében maguk a társaságok is hajtottak végre eredményes hatékonyságnövelő beruházásokat, a beruházások megtérülése azonban nem kompenzálta, nem is kompenzálhatja a veszteségeket, amelyek csökkentéséhez egyre magasabb tulajdonosi támogatásra és hozzájárulásra volt szükség.
A megállapítások alapján az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszú távú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
Az ÁSZ teljes jelentése ide kattintva olvasható oldalon olvasható.
A javaslatok közül egy különösen érdekes, mely az Energiaügyi Minisztériumnak szól. A javaslat az, hogy a tárca „Kezdeményezze a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díj és annak elemei kormányrendeletben történő meghatározását a Vksztv.-ben kapott felhatalmazással élve.”
Vagyis konkrétan meg kell mondani, hogy mire menjen el, és mennyi a vízdíjból. És ha tényleg igaz, hogy 15 év alatt 3775 milliárd forint kellene ahhoz, hogy helyrerakják Magyarország víziközműrendszerét, arra bizony pluszpénz fog kelleni.
Hogy honnan? Az majd kiderül, de ami biztos: 2023. március 24-én Gulyás Gergely az aznapi Kormányinfón azt mondta, egy kérdésre válaszolva, hogy azon dolgozik a kormány, hogy átvegye az önkormányzatoktól a vízszolgáltatást: ezzel a lépéssel a kormány célja a veszteséget termelő vízközműveket megtérülővé tenni. Tavaly márciusban sajtóhírekben már olvasni lehetett információkat arról is, hogy egyszer csak a vízdíjban is bevezetik a „rezsicsökkentett” részt, a felett pedig emelt áron kapják az emberek a vizet. Ez mondjuk tényleg takarékosságra ösztönözne… Azóta, tehát csaknem egy éve további információk erről a témáról nem láttak napvilágot. Egész a mai napig, amikor megjelent ez a cikkünkben ismertetett tanulmány az ÁSZ-tól, a maga ijesztő, de lássuk be, teljesen reális megállapításaival.