Tavaly márciusban nagy visszhangot váltott ki, amikor az Európai Bizottság arra kérte az uniós tagállamokat, hogy készítsék fel a lakosságot a lehetséges jövőbeli válsághelyzetekre. A javaslat szerint az EU polgárainak érdemes összeállítani egy 72 órára elegendő vészhelyzeti túlélőcsomagot, amely segíthet átvészelni a krízis első napjait.
A téma ma is aktuális. Bár a kezdeményezést sokan túlzásnak tartották, azóta több olyan nemzetközi esemény történt – például a közel-keleti konfliktusok és a világgazdasági bizonytalanság –, amelyek új megvilágításba helyezik a felkészülés fontosságát. Egy ilyen csomag akkor lehet hasznos, ha természeti katasztrófa, járvány, áramkimaradás vagy akár háborús helyzet miatt ideiglenesen megszűnik az alapvető ellátás. – írja a Dívány.
Ezek legyenek egy vészhelyzeti csomagban
Az Európai Bizottság a növekvő geopolitikai feszültségekkel indokolta a javaslatot. A cél az, hogy a háztartások legalább 72 órán keresztül önellátóak tudjanak maradni, ha átmenetileg nem jutnak hozzá alapvető szolgáltatásokhoz vagy készletekhez.
Bár a bizottság nem határozta meg pontosan a csomag tartalmát, több szakértő és kormányzati ajánlás is létezik. Hadja Lahbib, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa például egy rövid videóban sorolta fel azokat az eszközöket, amelyek hasznosak lehetnek egy ilyen helyzetben.
A felsorolásban többek között az alábbiak szerepeltek:
- szemüveg
- hivatalos dokumentumok vagy azok másolatai
- zseblámpa
- gyufa vagy öngyújtó
- ivóvíz és tartós élelmiszer
- svájci bicska
- alapvető gyógyszerek
- készpénz
- hordozható rádió
- powerbank és töltő
- egy pakli kártya vagy más időtöltés
Egy tipikus 72 órás túlélőcsomag alapjai
A szakértők szerint a vészcsomag legfontosabb elemei a következők:
- Ivóvíz: napi 2–3 liter személyenként
- Tartós élelmiszer: például konzervek vagy szárított ételek
- Egészségügyi felszerelés: elsősegélycsomag és alapvető gyógyszerek
- Védelmi eszközök: elemlámpa, tartalék elemek, tűzgyújtó eszköz
- Higiéniai termékek: nedves törlőkendő, szappan, WC-papír
- Kommunikációs eszközök: mobiltelefon, töltő, rádió
Hasonló listát tett közzé korábban a francia kormány is. Az ajánlásukban szerepelnek töltők, palackozott víz, gyógyszerek, hordozható rádió, elemek, valamint a fontos dokumentumok másolatai, sőt még társasjátékok is, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.
Milyen élelmiszerekre lehet szükség 72 órára?
Egyes országok részletesebb útmutatót is adnak. A finn kormány például azt is meghatározta, hogy egy felnőtt számára milyen mennyiségű élelmiszer lehet elegendő három napra, körülbelül napi 2300 kalória bevitelével.
Egy ilyen csomagban például a következők szerepelhetnek:
- 6 liter ivóvíz
- 600 gramm zöldség vagy gyökérzöldség
- 400 gramm gyümölcs vagy bogyós gyümölcs
- 200 gramm burgonya
- 200 gramm tészta
- 550 gramm kenyér vagy gabonafélék
- 1 liter tejtermék vagy növényi alternatíva
- 60 gramm sajt
- 150 gramm zsír vagy olaj
- 100 gramm szárított gyümölcs
- 400 gramm hal, tojás vagy növényi fehérjeforrás
- 90 gramm magvak
- 100 gramm csokoládé
- 100 gramm cukor vagy méz
A szakértők általános tanácsa, hogy minél több nem romlandó élelmiszert érdemes otthon tartani, amely hosszabb ideig eltartható.
Magyar ajánlás is létezik
Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján található részletes útmutató arról, hogyan érdemes felkészülni különböző vészhelyzetekre, például természeti katasztrófákra, járványokra vagy akár nukleáris balesetre.
Az ajánlások szerint, ha gyors evakuációra kerül sor, rövidebb – 3–6 órás – időtartamra elegendő lehet:
- ivóvíz
- a legszükségesebb gyógyszerek
Ha azonban egy vagy több napra kell elhagyni az otthont, a vészcsomagban érdemes elhelyezni:
- személyi okmányokat, készpénzt és bankkártyát
- nem romlandó élelmiszert
- személyenként legalább egy liter ivóvizet
- az évszaknak megfelelő ruházatot és lábbelit
- tisztálkodási eszközöket
- rendszeresen szedett gyógyszereket
- takarót vagy hálózsákot
- hordozható rádiót
- gyermekek esetében kedvenc játékot vagy könyvet
A szakértők szerint a legfontosabb, hogy a vészhelyzeti csomag könnyen hozzáférhető legyen, és minden családtag tudja, hol található.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum