Vége, sokak kedvenc boltja húzza le a rolót végleg!
Vége, sokak kedvenc boltja húzza le a rolót végleg! Drámai visszaesést mutatnak a KSH legfrissebb adatai: 2024 végére több mint 5200 darabbal csökkent a hazai kiskereskedelmi üzletek száma az egy évvel korábbihoz képest. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a boltbezárások mögött egyre világosabban kirajzolódó gazdasági és strukturális folyamatok húzódnak meg. A kiskereskedelmi szektor jövőképe egyértelmű: az üzletek száma csökken, de az egy boltra jutó alapterület növekszik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisebb üzletek kiszorulnak a piacról, míg a nagyobb, hatékonyabban működő boltok megmaradnak és bővülnek. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint a hazai kisboltokat nagyon nehéz helyzetbe hozta az árrésstop még úgy is, hogy rájuk nem vonatkozik a szabályozás.
Hitel fórum >>
2024. év végén mintegy 101 ezer kiskereskedelmi üzletműködött Magyarországon, 5200 darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban volt – derült ki a KSH friss adataiból.
Az adatokat jobban megvizsgálva az látszik, hogy arányaiban Tolna vármegyében csökkent leginkább a kiskereskedelmi üzletek száma, mint egy 6,9%-kal. A második helyen Budapest áll 5,7%-kal. A legkevesebb bolt Borsod és Nógrád vármegyében (3,4%) zárt be.
A statisztikai hivatal azt is megjegyzi, hogy 2025 első negyedévében tízezer lakosra 106 üzlet jutott: a legtöbb Tolna (124 bolt/10 ezer lakos), míg a legkevesebb Pest vármegyében (82 bolt/10 ezer lakos). Egy lakosra pedig átlagosan 434 ezer forint bolti forgalom jutott. A legnagyobb, az országos átlagot 24%-kal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye követett (az országos átlagnál 11, illetve 7,5%-kal magasabb értékkel).
Az egy főre jutó forgalom a vármegyék többségében – a 19-ből 15-ben – kevesebb volt az országosnál, különösen Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ahol 19–25%-kal maradt el az átlagostól.
Kevesebb a bolt, de nagyobbak az üzletek
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a KSH adatai szerint 2023-ban a magyarországi kiskereskedelmi üzletek összes alapterülete 17,3 millió négyzetméter volt, amely tíz évvel korábban még 18,2 millió négyzetmétert tett ki. Az elmúlt évtizedben egy jelentősebb esés volt tapasztalható 2014-ben, azóta pedig az összterület nagyjából stagnált.
Ugyanakkor az átlagos üzletméret folyamatosan nőtt, országos és megyei szinten egyaránt: míg 2013-ban átlagosan 122 négyzetmétert tett ki egy bolt alapterülete, 2023-ban már 163 négyzetméterre emelkedett ez az érték. Ez a változás a kiskereskedelem koncentrációjának erősödésére utal – magyarázta Kozák Tamás.
A főtitkár szerint az elmúlt tíz év során az élelmiszerüzletek száma mintegy egynegyeddel csökkent, de ennél nagyobb visszaesés volt megfigyelhető az önálló vállalkozók által működtetett boltok esetében, ahol a szám majdnem egyharmadával esett vissza. A nem élelmiszerüzleteknél mind az üzletek számában, mind a vállalkozói arányban hasonló, jelentős, egyharmados csökkenés volt jellemző.
Az átalakuló kiskereskedelmi szektor egyértelmű tendenciája, hogy a kisebb, kevésbé hatékony üzletek kiszorulnak a piacról, míg a nagyobb alapterületű, hatékonyabb boltok fennmaradnak és növekednek – foglalta össze. Hozzátette: érdekesség, hogy az elmúlt tíz évben a kiskereskedelmi forgalom volumene emelkedett, miközben az üzletek száma folyamatosan csökkent. Ez azt jelzi, hogy a piaci koncentrációval párhuzamosan egyre kevesebb, de nagyobb és forgalmasabb üzlet szolgálja ki a vásárlókat – mondta.
Ezért tűnnek el a kisboltok
Kozák Tamás szerint a kisebb boltok eltűnésének fő okai között szerepel a piaci koncentráció, amely a nagyobb, logisztikailag és kínálatban is előnyösebb üzletek megerősödéséhez vezetett. Emellett a fogyasztók vásárlási szokásai is változnak: egyre inkább a kényelmesebb, szélesebb választékot nyújtó nagyobb boltok felé fordulnak.
Az online kereskedelem növekvő térnyerése szintén háttérbe szorítja a kisebb, hagyományos üzleteket, hiszen az alkalmazkodóképesség és az innováció terén főként a nagyobb láncok tudnak megfelelni a változó piaci igényeknek – mondta.
Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzletek településnagyság szerinti megoszlása a tíz év alatt viszonylag állandónak mondható, ugyanakkor az 100 ezer fő feletti városokban működő boltok aránya fokozatosan csökkent az országos összeshez viszonyítva. Közepes méretű városokban enyhe növekedés, míg 50-100 ezer fős településeken mérsékelt csökkenés volt tapasztalható. A legkisebb, 2000 fő alatti településeken viszont jelentős, aggasztó mértékű üzletbezárás zajlott le, ami komoly ellátási problémákat vet fel.
Lesz még helye a sarki kisboltnak?
Kozák Tamás arra is kitért, hogy a kereskedelmi infrastruktúra fejlettségét jelző mutató, az egy főre jutó üzlet alapterület 2020 óta folyamatosan csökken, 2024-ben már csak 1,78 négyzetméter volt. Ennek hátterében a nagyobb üzletláncokat sújtó kiskereskedelmi adó, valamint a beruházásokat gátló szabályozási környezet áll.
A plázastop szabályozás továbbra sem ösztönzi a fejlesztéseket, így a kiskereskedelmi vállalatok finanszírozási lehetőségei korlátozottak, és ez megnehezíti az új beruházások, bővítések megvalósítását – mutatott rá az OKSZ főtitkára. Azt is hozzátette: a magyar kiskereskedelmi piac látványos átalakuláson megy keresztül: kevesebb, de nagyobb üzlet marad talpon, miközben a kisebb, hagyományos boltok tömegesen zárnak be.
A forgalom ugyan nőtt, de ez a koncentrációt erősíti, nem a diverzitást. A kérdés az, hogy a gazdaságpolitika és a vásárlók milyen irányba tolják tovább a rendszert: lesz-e még helye a sarki kisboltnak a jövő Magyarországán? – zárta a szakember.
Volt már rosszabb is
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára szerint a 5200-as csökkenés már kedvezőbb adat, mint ami az előző évben volt, mert 2023-ban az azt megelőző évhez képest több mint 8600 bolttal volt kevesebb az országban.
Elmondta, a COVID óta, mintegy 22 ezer üzlet zárt be, tehát az üzleteknek az egyötöde gyakorlatilag feladta az elmúlt négy évben. Hozzátette, hogy nagyon sok élelmiszerbolt van a bezártak között.
Arról is beszélt, a boltok számának a csökkenésében jelentős mértékű a zöldség-gyümölcs egységek bezárása (ez akár 500 üzletet is jelenthet egy év alatt). Példaként említette, hogy mialatt a nagy üzletláncok 169 forintért kínálják a dinnye kilóját, addig egy kereskedő a saját kis üzletében 500 forint környékén tudja legolcsóbban árulni, hogyha szeretne rajta valamit keresni. Ez az árkülönbség ilyen gazdasági helyzetben, különösen magas, így egyre több kisüzlet ellehetetlenül – vázolta Neubauer Katalon.
Ma egy kisboltos háromszor nagyobb beszerzési áron tudja megvenni a dinnyét, mint amennyire egy multilánc értékesíti. Az egy teljesen jogos reakció a vásárló részéről, hogy ilyen esetben nem a kisboltban veszi meg a dinnyét, csak éppen a kisbolt van abban a helyzetben, hogy nem tud jobb árat adni a piacon – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a 27%-os áfakulcs, amely a legmagasabb az Európai Unióban, szintén nem kedvez a kiskereskedelmi üzleteknek. Neubauer Katalin szerint a közeljövőben kicsi az esély, hogy ezen a téren változások lehetnek hazánkban. Mint mondta: szükséges lenne egy jelentős mélyreható párbeszéd és egyeztetés az ágazat szereplői között.
Az biztos, hogy ez magas áfa a zöldség-gyümölcs kategóriának nagyon kedvezőtlen, de ugye azt is látjuk, hogy az a nagyon sok szabályozó, ami a kereskedelemre hat az elmúlt időszakban, legyen az hatósági ár vagy árésstop egyelőre nem segít érdemben a kisüzleteknek – mondta. Az MNKSZ főtitkára szerint megoldás lehetne a KKV-szektor terheinek csökkentése. Ugyanis úgy véli, a vállalkozások ki vannak szolgáltatva a jogszabályoknak és nagyon komolyak a büntetési tételek.
Az ő vállalkozói kedvüket lehet, hogy jobban segítené, hogyha egy olyan jogszabályi környezet lenne a kereskedelem szempontjából, ami segítené az ő működésüket, egy kevésbé bürokratikus rendszerben működnének – hangsúlyozta hozzátéve, az árréstop-rendelet miatt a kisboltok még nagyobb hátrányba kerültek a multikereskedőkkel szemben, mivel az a kisebb cégekre nem vonatkozik.
A kisboltok nem tudnak olyan olcsón beszerezni, mint a multik, mert nem működnek ekkora volumenben. Emiatt nem tudnák kitermelni az árréssapka szerinti alacsony árrést – ez az oka annak, hogy rájuk nem is vonatkozik a szabály. Viszont így nem is tudják versenyképes áron adni a termékeiket (hiszen a nagy boltláncoknál csökkent az árrés), ami miatt tovább zsugorodhat a vevőkörük – magyarázta a szakértő, aki szerint összességében a szabályozás azt üzeni, hogy a nagy láncoknak be kell szállniuk az árrésstopos küzdelembe, de közben a kisboltok kimaradnak a rendszerből.
Így a fogyasztók azt gondolhatják, hogy a multik olcsóbbak, pedig a kisboltok hátránya szabályozási eredetű, nem pedig piaci logikán alapul. Másrészt, a multik az alacsony árréssel értékesített termékek veszteségét más termékeken be tudják hozni, akár nemzetközi szinten is. A kisboltok viszont kevés termékkategóriával dolgoznak, nem tudják elrejteni a veszteséget – tette hozzá Neubauer Katalin.