Vége a Forint szárnyalásának, kilőtt az EURÓ árfolyama!
A mostani alacsony infláció részben elfojtott, az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és várakozásokat Surányi György szerint. Az egyetemi tanár és volt MNB-elnök volt az egyik vendége a Portfolio Budapest Economic Forum nevű eseményén, ahol Surányi György, Bod Péter Ákos egyetemi tanár, Kurali Zoltán, az MNB egyik alelnöke, valamint Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője a hazai gazdaság jövőjéről beszélgettek.
Nem lesz Magyar Euró >>
Surányi szerint a strukturális problémák mélyek, és már 2019 előtt sem volt fenntartható a magyar makropálya, írja a Portfolio. „A kanyarban eddig mindig lemaradtunk, és ez 2020 után be is igazolódott” – mondta. A volt MNB-elnök szerint a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de nem lehet és nem szabad politikai üzenetekkel befolyásolni a jegybank döntéseit. Szerinte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedd reggeli kijelentése rontja az MNB hitelességét, mert a piacok nemcsak a lazítási igényt, de a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák. „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta Surányi György.
A közgazdászok abban egyetértettek, hogy a gazdaság stagnál, de abban eltértek a vélemények, hogy a stagflációba is belecsúsztunk-e (az a gazdasági helyzet, amikor a stagnálás magas inflációval párosul). Kurali szerint nincs szó klasszikus stagflációról, mert a monetáris politika továbbra is eléri az inflációs célt. Zsiday Viktor szerint viszont valós a stagflációs veszély, az elmúlt három év alacsony növekedése és magas inflációja megfelel ennek a helyzetnek. Ahogy arról már korábban is sokszor beszélt, a forint stabilizálása kulcskérdés, mert az euroizáció (a lakossági devizatartalékokra való átállás) hosszú távon gyengíti a monetáris politika hatékonyságát. Az euroizáció elkerüléséhez 2-3 évre nominálisan kéne stabilizálni, de inkább reálértelemben felértékelni a forintot, mondta. Arról is beszélt, hogy a hitelesség helyreállításához ki kell tűzni az euró bevezetésének konkrét dátumát, ami 4-5 éven belül reális lehet.
Az infláció megint:
Bod Péter Ákos szerint a mostani, „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem beszélhetünk árstabilitásról, érdemi növekedés sincs. Szerinte a gazdasági szerkezet hibái miatt nem lehet fenntartható növekedést elérni. Nagy Márton reggeli nyilatkozatát ő úgy kommentálta a Portfolio beszámolója szerint, hogy „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben”.
Bod Péter Ákos azt is mondta, vissza kell térnie a magyar gazdaságnak a versenyhez: ne az állam jelölje ki a győzteseket és a veszteseket, térjünk vissza a piacgazdasághoz. „Hiába mondjuk azt, hogy Magyarország a német gazdaság miatt szenved, a hazai gondokat nem a német fellendülés, hanem a verseny oldhatja meg.”
Nagy Márton kedden a Portfoliónak azt nyilatkozta a konferencia szünetében, hogy túl magas a magyar reálkamat, egy alacsonyabb reálkamat esetén el lehetne érni az MNB inflációs célját, az árfolyam-stabilitást, és az ország finanszírozása is stabil maradna. A kijelentés után a Portfolio azt írta, a forint nemcsak a nagy nyugati devizák, de a régiós fizetőeszközök – zloty, korona – viszonylatában is gyengült, ami azt jelenti, hogy az árfolyamváltozásnak nem globális, hanem helyi oka volt.
Orbán Viktor hétfőn, az Economxnak adott interjújában arról beszélt, hogy bár tudja, hogy nem szabadna kommentálnia a jegybank döntéseit, azért elmondja, hogy szerinte nagyon magasan vannak a kamatok. Hozzátette: a kormány szeretné, hogy gyorsan csökkenjen az alapkamat, de szerinte ez nem fog megtörténni, mert Varga Mihály MNB-elnök óvatos ember. via