Váratlan hír jött az őszi óraátállításról, erről mindenképp tudnod kell:
Váratlan hír jött az őszi óraátállításról, erről mindenképp tudnod kell:Az ősz végén, általában október utolsó hétvégéjén kerül sor a téli óraátállításra, amikor az órákat egy órával visszaállítjuk. Sokan örömmel fogadják, hiszen ez az egy órával több alvást jelent a hajnali világosabb időszakban. Azonban a látszólag apró változás az órában komolyabb hatással lehet a szervezetre, mint gondolnánk. Noha az alvásra gyakorolt hatásai kevésbé drasztikusak, mint a tavaszi óraátállítás során, a téli időszakban is számos egészségügyi következménnyel kell számolnunk.
Kapcsolódó cikkünk a témában >>>
Mikor lesz az óraátállítás 2024-ben?
Az őszi óraátállításra idén 2024. október 27-én, vasárnap hajnalban kerül sor. Ekkor hajnali 3 órakor 2 órára állítjuk vissza az óráinkat, azaz egy órával tovább alhatunk. Az óraátállítás hagyományosan a téli időszámítás kezdetét jelzi, amikor is a napok rövidebbé válnak, és hamarabb sötétedik. Ez sokak számára jelentős hatással van a mindennapokra, legyen szó munkáról, közlekedésről, vagy akár a közérzetről.
1. Alvásminőség és a cirkadián ritmus felborulása
A téli óraátállítás során egy extra órát kapunk az alvásra, ami elsőre pozitívnak tűnik. Azonban a szervezet belső órája, más néven cirkadián ritmusa, nem alkalmazkodik azonnal a megváltozott időhöz. Azok számára, akik megszokták a korai kelést, ez a változás álmatlanságot, alvászavarokat vagy hirtelen fáradtságot eredményezhet. Az alvásminőségre való hatás általában rövid távú, de egyes embereknél a természetes bioritmus felborulása akár hetekig is elhúzódhat.
2. A hangulatra gyakorolt negatív hatások
A téli óraátállítás egybeesik a nappalok rövidülésével, ami különösen az északi országokban okoz kihívást. A kevesebb napfény szezonális affektív zavarokat (SAD) okozhat, melyet a hangulat hirtelen romlása, szorongás és energiahiány jellemez. Ez a jelenség a melatonin- és szerotoninszint változásával függ össze, amelyek az alvás és a hangulat szabályozásában játszanak szerepet. Az óraátállítás tehát hozzájárulhat a téli depresszió kialakulásához.
3. Szív- és keringési problémák kockázata
Bár a téli óraátállítás kevesebb közvetlen alvásveszteséggel jár, mint a tavaszi, a bioritmus felborulása még így is növelheti a stresszt. Tanulmányok kimutatták, hogy az óraátállítás időszakában megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, ideértve a szívrohamokat és más kardiovaszkuláris eseményeket. Ez a kockázat főként azoknál az embereknél emelkedik, akik már amúgy is hajlamosak szívbetegségekre, így számukra különösen fontos az óvintézkedések megtétele.
4. Az immunrendszer gyengülése
Az alvásminőség csökkenése és a bioritmus felborulása hatással lehet az immunrendszer működésére is. A nem megfelelő pihenés gyengítheti a szervezet védekezőképességét, különösen az őszi-téli időszakban, amikor a megfázás és az influenza gyakorisága nő. Az immunrendszer gyengülése mellett a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség is csökkenhet, ami tovább növeli a betegségek kialakulásának kockázatát.
5. Anyagcsere és étvágy változások
Az óraátállítás a hormonháztartásra és az étvágyra is hatással lehet. Egyeseknél fokozódhat az éhségérzet, míg másoknál éppen az ellenkezője történik: étvágytalanságot tapasztalhatnak. Az anyagcsere változásai is jelentkezhetnek, ami bizonyos embereknél súlygyarapodáshoz vezethet. Az alvás és a hormonok egyensúlya közvetlen kapcsolatban áll a szervezet metabolizmusával, így ezek felborulása az egészséges testsúly megtartását is megnehezítheti.
Annak érdekében, hogy az óraátállítás hatásait minimalizáljuk, érdemes néhány óvintézkedést tenni. Íme néhány hasznos tipp:
- Fokozatos átállás: Próbáljunk meg az óraátállítást megelőző napokban korábban lefeküdni, hogy a szervezet fokozatosan alkalmazkodhasson az új időhöz.
- Természetes fény: A napfény különösen fontos a cirkadián ritmus szabályozásában, ezért ha tehetjük, töltsünk több időt a szabadban, különösen reggel, hogy segítsük a szervezetünk alkalmazkodását.
- Rendszeres alvásidő: Próbáljuk meg ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni, még hétvégén is, hogy az alvásunk szabályos és pihentető maradjon.
- Testmozgás: A napközbeni mozgás segíthet a fáradtság leküzdésében és a hangulatunk javításában, különösen a téli időszakban, amikor a napfény mennyisége csökken.
A téli óraátállítás bár látszólag kisebb mértékben terheli meg a szervezetet, mint a tavaszi, mégis számos egészségügyi kihívást tartogat. Az alvászavaroktól a szezonális depresszión át egészen a szív- és érrendszeri problémákig terjedhetnek azok a hatások, amelyekkel érdemes foglalkozni. A fentebb felsorolt tippek segíthetnek abban, hogy a test és a lélek könnyebben átvészelje ezt az időszakot, és hogy az óraátállítással járó negatív következményeket minimálisra csökkentsük.