Változik a hitelfelvétel 2026-ban, egyre magasabb jövedelemre lesz szükség!

Változik a hitelfelvétel 2026-ban, egyre magasabb jövedelemre lesz szükség!

Változik a hitelfelvétel 2026-ban, egyre magasabb jövedelemre lesz szükség! A 2026-os minimálbér-emelés nem várt nehézséget hozott a hitelpiacon: a bankok is megemelték a lécet. Mivel a nettó minimálbér összege 214 662 forintra nőtt, sok pénzintézet már legalább ekkora igazolt jövedelmet vár el egy személyi kölcsönhöz. Ez a szigorítás különösen azokat érinti hátrányosan, akik részmunkaidőben dolgoznak, nyugdíjasok vagy közfoglalkoztatottak. Ráadásul a legjobb kamatokat továbbra is csak a jóval magasabb fizetéssel rendelkezők kaphatják meg, így az alacsonyabb keresetűek számára a hitelfelvétel nemcsak nehezebb, de drágább is lett.

( Friss hírek )

A bankok többsége a nettó minimálbérnek megfelelő összeg igazolásához köti a hitelfelvételt. Ez az összeg 2025-ben 193 ezer forint volt, 2026-tól pedig 214 ezer forint fölé emelkedett. A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát a bankok feltételein is változtatni fog hamarosan. Ez pedig nem minden társadalmi csoportnak kedvez. Azoknak az alacsony jövedelemmel rendelkezőknek, akiknek a jövedelme a minimálbérnél kisebb mértékben emelkedik, a nyugdíjasok számottevő részének, a közfoglalkoztatottaknak, de a részmunkaidőben dolgozók is egyre nehezebb helyzetben találhatják magukat hiteligénylésnél – írja a Bank360 a közleménye alapján a Index.

A megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum összegét először februárban kapják meg a jogosultak. Ez a hiteligénylést tekintve azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmet először februárban tudják igazolni. Mivel a bankok az igénylést megelőző 3–6 havi jövedelmet vizsgálják. Értelemszerűen még a 2025-ös minimálbért is figyelembe veszik.

Az OTP Banknál jelenleg a 2025-ös nettó minimálbér, 193 ezer forint a minimumjövedelem, amit igazolni kell személyi kölcsön igényléséhez, a nyugdíjas igénylőknek elegendő 160 ezer forintot igazolniuk. Az Erste Banknál a hagyományos személyi kölcsönhöz szintén a nettó minimálbérnek megfelelő összeget kell igazolni, ahogyan a CIB Banknál, az UniCredit Banknál és a K&H Banknál is. A Raiffeisen Banknál valamivel magasabb, kereken 200 ezer forint az alsó határ, ami azt jelenti, hogy a 2025-ös minimálbért kereső igénylő csak akkor tudja igénybe venni a hitelt, ha valamilyen, a nettó jövedelmet megemelő adókedvezményre jogosult volt.

Az MBH Banknál alacsonyabban, 150 ezer forintnál van jelenleg az alsó határ, a MagNet Bank pedig 250 ezer forintnál húzta meg a vonalat. A Cofidis, illetve a Cofidis Bank (a Cetelem utódja) honlapján a minimumjövedelemmel kapcsolatban konkrét összeg nem szerepel, az elvárás, hogy rendszeres, igazolt jövedelemmel kell rendelkezni.

A nyugdíjasok egyre nagyobb hátrányba kerülhetnek

A minimumjövedelem emelkedése több társadalmi csoportot is hátrányosan érinthet, elsősorban azokat, akiknek a jövedelme egyébként sem magas, és nem is tud akkora ütemben növekedni, mint a minimálbér. Széles körben érintheti ez a probléma például a nyugdíjasokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025. novemberben az átlagnyugdíj összege 229 835 forint, a mediánnyugdíj pedig 205 795 forint volt.

Ez utóbbi azt jelenti, a nyugdíjasok fele ennél az összegnél kevesebbet kap kézhez. A KSH adatai szerint 2025-ben valamivel több mint 182 ezer nyugdíjas kapott 100 ezer forint alatti nyugdíjat, ami a jogosultak 8 százaléka. 100–200 ezer forint közötti összeget 888 ezer nyugdíjas kapott 2025-ben, ez nyugdíjas honfitársaink 39 százaléka. Összesen tehát több mint egymillió olyan nyugdíjas van, akiknek a jövedelme 2025-ben nem érte el a 200 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy nem adhatják be bármelyik bankhoz az igénylést, és magasabb jövedelem hiányában valószínűleg kamatkedvezményre sem számíthatnak.

A nyugdíjak, mivel az emelésük az infláció mértékéhez vannak kötve, kisebb mértékben növekedtek, mint a minimálbér.

Emiatt a nettó minimálbér és az átlagos nyugdíj összege egyre közelebb került egymáshoz. Ezen valamelyest a több lépcsőben visszaépített 13. havi nyugdíj tudott változtatni, illetve a 2026-tól, részletekben bevezetett 14. havi nyugdíj is fog emelni az átlagon. Az alábbi ábrán látszik, hogy a nettó minimálbér emelkedése miként aránylott az elmúlt 10 évben az átlagnyugdíjhoz, illetve hogy ezekhez képest hogyan alakult a nettó átlagkereset.

Ha ugyanezeknek a jövedelmeknek az elmúlt három évre megnézzük a mediánértékeit, láthatjuk, hogy a minimálbér nettója egyre inkább megközelítette a nyugdíjak mediánértékét. A 13. havi nyugdíj ellenére is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjjal rendelkező igénylőnek egyre nehezebb dolga van, ha egyedül szeretne személyi kölcsönt igényelni. Jövőre a 14. havi nyugdíj minden bizonnyal emelni fogja a mediánértéket is. De az előző évek tendenciáit látva nőhet azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik adóstárs nélkül nem tudnak elegendő jövedelmet igazolni az igényléshez.

Közmunkásként még nehezebb az igénylés

A közfoglalkoztatottak vagy más néven közmunkások bére a minimálbér és garantált bérminimum 50 százaléka – hogy melyikkel kell számolni, az a dolgozó végzettségétől és a betöltött munkakörtől függ.

Az első grafikonhoz hozzátéve a közfoglalkoztatottak nettó átlagkeresetét (2015 és 2025 között) látható, hogy egyre inkább lemaradnak a többi csoporttól. Ami többek között azt is jelenti, hogy egyedüli igénylőként szinte biztosan nem fognak tudni kölcsönt felvenni. Hacsak nem tudnak maguk mellé bevonni olyan adóstársat, aki megfelel a bank jövedelmi feltételeinek.

A teljes munkaidőben alkalmazásban álló közfoglalkoztatottak száma jelentősen csökkent az elmúlt években. 2016-ban voltak legtöbben. Akkor több mint 200 ezren dolgoztak ebben a formában, 2024-ben pedig már csak 65 ezren.

A kedvező kamatokért magasabb jövedelmet kell igazolni

A sztenderdnél kedvezőbb kamatokhoz a minimálbérnél magasabb jövedelemre van szükség, de a bankok feltételei alapján még a nettó mediánbér sem elegendő minden esetben ahhoz, hogy kamatkedvezményt adjanak a bankok (amit a KSH a kedvezmények figyelembevételével számol). A piacon olcsónak számító, 10 százalék körüli kamattal igénybe vehető személyi hitelekhez legalább 400–550 ezer forint igazolt nettó jövedelemre van szükség, ez alatt szinte biztosan magasabb, akár 15–22 százalékos kamattal kell számolni az igénylőknek a Bank360 kalkulációi alapján.