Változás jön az üvegvisszaváltó automatáknak! Most jelentették be!
Változás jön az üvegvisszaváltó automatáknak! Most jelentették be! A magyar boltok eddig 16 milliárd forint kezelési díjat kaptak a Mohutól a palackvisszaváltó automaták üzemeltetéséért, miközben a visszaváltók 80 százaléka boltban levásárolható utalványt kért – így csaknem 100 milliárd forintnyi pluszforgalmat generálva, legalábbis elméletben. A kereskedők ennek ellenére aránytalanul alacsonynak érzik a jelenlegi 7,5 forintos kezelési díjat, és legalább 10 forint fölötti összeget tartanának indokoltnak.
A DRS (deposit return system) palackvisszaváltási rendszert 2024. január 1-jén vezették be Magyarországon. A bevezetés fokozatos volt, hogy a gyártók felkészülhessenek az új rendszerre, így július 1-je lett az a dátum, amitől kezdve minden új forgalomba kerülő italcsomagolásnak kötelezően tartalmaznia kellett a visszaváltási díjat és a megfelelő jelöléseket.
A rendszer a bevezetése óta eltelt egy évben jelentős bevételt hozott a magyar kiskereskedelmi szektornak. Az Index információi szerint eddig csaknem 2,3 milliárd darab palackot váltottak vissza Magyarországon, amiért több mint 17 milliárd forintot fizetett ki a Mohu kezelési díjként azoknak az üzleteknek, amelyek a visszaváltó automatákat üzemeltetik, hiszen a gépi visszaváltásoknál 7,5 forintot kapnak a boltok palackonként.
Első ránézésre a rendszerrel különösen jól járnak a boltok, ugyanis a visszaváltások több mint 80 százalékánál boltban levásárolható utalványt kértek a vásárlók, vagyis eddig csaknem 100 milliárd forintnyi összeget abban az üzletben vásároltak le a fogyasztók, ahol visszaváltották a palackokat.
A szakértők szerint aránytalanul magas, a boltok szerint aránytalanul alacsony a díj
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint azonban a jelenlegi rendszer korántsem fenntartható a kereskedők számára.
Az úgynevezett kezelési díj nem fedezi a valós költségeket
– fogalmazott a szakember, majd hozzátette, minden számításuk azt mutatja, hogy már a kezdetekor sem volt elég ez az ellentételezés az üzemeltetésre, az infláció hatására pedig tovább romlott a helyzet.
A jelenlegi 7,5 forintos automata-visszaváltási díj helyett legalább 10 forint fölötti összegre lenne szükség a valós költségek fedezéséhez. Kozák Tamás szerint a kereskedők nyitottak arra, hogy akár „openbook rendszerben” bemutassák, pontosan hol, mennyi a költségük.
Ezzel szemben a nekünk nyilatkozó szakértők aránytalanul magasnak tartják a kezelési díjakat.
Ez 100 százalékos prémium, annak ellenére, hogy a visszaváltási tevékenység több bevételi forrást is biztosít a kereskedelmi egységek számára
– fogalmazott egyikük.
Az italgyártók és forgalmazók szerint az indokolt költség az automatás visszaváltás esetén a jelenlegi 7,5 forint/palack díjról minimum a felére csökkenthető lenne.
Emellett hazai kereskedők alapból jobb helyzetből indultak, mint külföldi társaik, ugyanis a Mohu mintegy 50 milliárd forint értékben átvállalta az automaták telepítésének előfinanszírozását, amit más európai országokban az üzemeltetőknek, vagyis a boltoknak kellett megfinanszírozniuk.
Versenypiaci előnyt jelent a visszaváltó automata, de ennek vannak hátrányai.
A visszaváltó automaták kétségtelenül forgalmat és versenyelőnyt generálnak.
Hogyha a két bolt egymással szemben van, akkor az, amelyiknél van visszaváltási lehetőség, kétségtelenül előnybe kerül– ismerte el az OKSZ főtitkára.
Adatok, tények
Az adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumenindexe csaknem 3 százalékkal nőtt 2024-re, amiben a visszaváltás által bevonzott forgalom is szerepet játszhatott. A legnagyobb láncok bevételei rekordokat döntöttek:
- a SPAR 924,39 milliárd forintos árbevételt ért el 2024-ben;
- az Aldi 518,36 milliárd, a Penny 518,62 milliárd forinttal zárt;
- az Auchan árbevétele ugyan kismértékben csökkent, de adózott eredménye 586 millióról 6,89 milliárd forintra ugrott.
Ebben azonban Kozák Tamás szerint semmi jelentős szerepe nem volt a visszaváltó rendszernek, bár azt elismerte, hogy valóban jelenthet előnyt, ha egy másik üzlet vásárlói csak a visszaváltás miatt betérnek a kereskedelmi egységbe, de ez problémákat is eredményez.
Van, ahol a visszaváltás többszöröse a kibocsátásnak, magyarul eladnak száz palackot, és visszavisznek kétszázat, merthogy máshol nincsen automata. Ez pedig néhány áruházban már eléri a kritikus szintet, amit nem bír el az adott üzlet
– fogalmazott az OKSZ főtitkára.
A nyári időszak különösen nagy kihívást jelent, amikor az ásványvízforgalom jelentősen megnövekszik. Jelenleg hét-nyolc millió palackot váltunk vissza naponta, vagyis másodpercenként akár száz darabot is.
Ez a helyzet pedig higiéniai és biztonsági gondokat is okoz, utóbbi főleg az éjszaka is nyitva tartó üzleteknél tapasztalható, amelyeket ellepnek a palackvadászok. Igaz, azt az OKSZ főtitkára is elismerte, hogy az általános takarításért a boltoknak kell felelniük, amíg a Mohunak csak a nagytakarításoknál van szerepe, így a higiéniai helyzetért nem ők a felelősek.
A jelenlegi szabályozás szerint a visszaváltást a nyitvatartás teljes időtartama alatt biztosítani kell, de a felek tárgyalnak arról, hogy enyhítsék ezt a szabályozást.
Kényes egyensúly
A palackvisszaváltási rendszer így kényes egyensúlyt teremt: miközben a boltok jelentős bevételre tesznek szert, mind a kezelési díjakból, mind a megnövekedett forgalomból, a valós üzemeltetési költségek és a járulékos problémák miatt továbbra is elégedetlenek a jelenlegi kondíciókkal.
Ahol van minimális verseny, ott nem teheti meg azt az üzletvezető, hogy nem foglalkozik a visszaváltás kérdésével
– összegzett Kozák Tamás, jelezve, hogy a visszaváltás mára a kiskereskedelmi verseny megkerülhetetlen elemévé vált.
Ez pedig olyan helyzetet teremt, mint amilyen régen az újságárusításnál volt.
Ez olyan, mint régen volt, amíg árultak a kisebb boltok is újságot. Önmagában az újság értékesítése nem volt nyereséges. De hogyha a vásárló bement egy napilapért, akkor már megvette a vacsorához vagy reggelihez valót is – fogalmazott a szakember.