Az üzemanyaghiányról szóló szalagcímeket olvasva már-már látjuk magunk előtt a Mad Max-i jövőképet, ahogy veszedelmes bandák élet-halál harcot vívnak az utolsó csepp olajért, amit egy kazincbarcikai kútról szívott le egy furfangos autós.

Komolyra fordítva a szót, tényleg nem valami rózsás a helyzet, az üzemanyagkészletek vészesen fogynak. Annak ellenére is, hogy a benzinkutak mennyiségi korlátozásokat vezettek be. A Molnál például csak napi egyszer lehet tankolni, a Shell kútjain maximum húszezer forintért lehet benzint vásárolni, a Lukoilnál pedig egyszerre csak húsz liter töltését engedélyezik.

Hogy fogyhat ki az üzemanyag, ha már így is korlátozva lehet hozzáférni?

A kérdés megválaszolásához 2021. november 15-ig kell visszamennünk, amikor is a kormányzat 480 forintban maximálta a 95-ös oktánszámú benzin és gázolaj literenkénti árát, amivel akkor a magyarok több mint háromnegyede egyetértett. Ha akkor nem kerül ársapka az üzemanyagra, rövid időn belül 500 forint fölé ugrott volna a literenkénti ár a kedvezőtlen világpiaci események miatt.

A hatósági ár tehát megvédte a lakosságot attól, hogy a növekvő megélhetési költségeikre még az üzemanyag drágulása is rárakódjon. A piac viszont nem a magyar emberek érdekeit nézi, oda megy, ahol profitot tehet zsebre. Nem meglepő, hogy ilyen alacsony árak mellett a fő üzemanyag-importőrök kivonultak az országból.

Miért küszködik a Mol az ellátással?

Ennek eredménye az lett, hogy a Mol lett az egyedüli szereplő: novemberben a nagykereskedelmi piac 85 százalékát vitte a magyar olajtársaság.

Magyarországnak tehát saját forrásból kell megoldani az ország üzemanyag-ellátását, ami csak akkor működhet, ha a Barátság vezetéken zavartalanul folyik az olaj, illetve ha a hazai finomítók – például a százhalombattai – az érkező olajat fel tudják dolgozni.

Mivel a Molnak saját termelésből kellett biztosítania minden igényt, ezért nagy árat fizetett: a magyar vállalat gyakorlatilag lenullázta saját exportját és a termelési szint fenntartása érdekében elhalasztotta a tavaszi nagy karbantartást. Ennek fényében nem meglepő, hogy meghibásodott a százhalombattai fő olajfinomítónk.

Nagy Márton miniszter lapunknak felfedte, hogy a százhalombattai finomító technikai problémákkal küszködik, így most csak 55 százalékos kapacitáson működik, és a Barátság vezeték sem megbízható olajforrás, hiszen a harcokban nem egyszer megsérült már.

Hogy reagált a lakosság a benzinárstopra?

Az üzemanyag olcsóbb lett, mint a piaci ár, és ebben több piaci szereplő is meglátta a haszonszerzés lehetőségét. A hasznot úgy realizálja a lakosság vagy például a mezőgazdasági vállalkozók, a kkv-szektor, hogy tankolnak. Sőt, sok esetben saját szakállukra készleteznek, vagy épp továbbértékesítenek, nem törődve a biztonsági és adójogi kockázatokkal. Ez pedig olyan ellátási problémákat eredményez, ami a legnagyobb piaci szereplőt is nehéz helyzetbe hozza – olyan napról is tudunk, amikor 70-100 alkalommal fogyott ki a Mol kútjain az üzemanyag, amely szám azelőtt jellemzően nulla volt.

Miért tiltakoznak a benzinkutak az ársapka ellen?

Tegyük fel, ha a benzinkutak 600 forintos áron importálnak és hatósági áron, azaz 480 forintért kell értékesíteniük az üzemanyagot, akkor 120 forintot „buknak”. Ezt számos benzinkút nem vállalja be – vagy bezárnak, vagy tiltakoznak.

Annak ellenére követelik az ársapka eltörlését a benzinkutak, hogy a kormányzat támogatásokat ítélt oda azoknak a kutaknak, amelyek üzemanyag-értékesítésből származó 2021-es bevétele nem haladta meg az 50 milliárd forintot.

A Magyar Ásványolaj Szövetség rávilágított, hogy már most komoly ellátási problémák vannak. „A kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályozunk, vagy üzemanyaggal látjuk el a piacot. Én azt gondolom, hogy a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban” – fogalmazott Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára.

Ki nyerne és ki veszítene az árplafon eltörlésével?

A benzinkutak egyértelműen nyernének a döntéssel. Nagy Márton kimondta, hogy egyfajta „hergelés” is tapasztalható a benzinkutak oldaláról.

A lakosság akkor nyerhet a lépéssel, ha a piaci ár becsúszik a jelenlegi hatósági ár alá, ami egyébként nem elképzelhetetlen hosszabb távon, habár ez számos tényező függvénye. Az ársapka eltörlése mindenesetre hozzájárulna az ellátásbiztonság erősítéséhez, amivel pedig mindenki nyer.

Miért lehet jó, ha nincs ársapka?

Nehéz egy olyan intézkedés eltörlését jónak látni, ami az életünket megkönnyítette, és pénzt hagyott a zsebünkben. Ugyanakkor már észleljük a benzinkutaknál kígyózó sorokból, hogy az ársapka az ellátás biztonságát veszélyezteti.

Lesz mit tankolnunk az autóba?

Az üzemanyag-ellátási problémát fokozza, hogy december 5-től már uniós tilalom lép életbe a tankeren szállított orosz kőolajra. Február 5-től pedig nem lehet az EU-ba importálni az orosz kőolajból készített termékeket, és nem lehet még a kivételezett finomítóknak sem az orosz kőolajból előállított termékeket kiszállítania az országokból.

A Bloomberg felmérése szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már így is csökkentette a kibocsátását, és Oroszország kilátásba helyezte, hogy nem szállít olajat az ársapkát megszavazó országoknak. Ha ez bekövetkezik, akkor az ársapka kérdése lesz a legkisebb gondunk. Az ársapkát szombaton meg is szavazták a G7-országok, és már jönnek is a fenyegető üzenetek az orosz fél részéről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban bevallotta, hogy „Magyarország orosz kőolaj- és földgázvásárlása nem valamiféle politikai állásfoglalás, hanem egy fizikai realitás, ugyanis jelenleg csak így garantálható hazánk ellátása”.