Megkongatták a vészharangot – Újabb megszorításokat vezet be az Orbán-kormány!
Megkongatták a vészharangot – Újabb megszorításokat vezet be az Orbán-kormány! A számos fontos gazdasági mutató közül is kiemelkedő jelentősége van kettőnek, a bruttó hazai terméknek (GDP) és az inflációnak. Már csak abból kiindulva, hogy a negyedévente elkészített inflációs jelentésének publikálása előtt két nappal a Magyar Nemzeti Bank e két mutató várható alakulására vonatkozó prognózisait szokta közzétenni.
Legfrissebb bejelentések >>
Azt aligha kell magyarázni, hogy egy ország fejlődése szempontjából fontos a gazdasági növekedés, különösen, hogy az meghaladja a versenytársaknak tekintett államokéit. Nem véletlen, hogy a magyar kormányok is mindig azt a célt tűzik ki, hogy például az Európai Unió 27 tagországának átlag GDP-növekedési számánál magasabb legyen a hazai ráta. Volt már 7 százalékos cél (lásd a most jegybankelnök Matolcsy György gazdasági minisztersége idején), de inkább a 4 százalék körüli tervszám a gyakoribb. Mint amit tavaly még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is erre az évre kilátásba helyezett, más kérdés, hogy most már 2,5 százalékkal is beérné.
De valóban ennyire fontos a gazdasági növekedés hajhászása, amikor annak nem kívánatos mellékhatásai vannak? Globális felmelegedés, járványok, műanyagszennyezés, az egészséget veszélyeztető krízisek – hogy csak néhány példát említsünk. Klasszis Klubunk következő vendégétől, Botos Katalin közgazdásztól, gazdaságtörténésztől, aki a rendszerváltás utáni első kormány, az Antall József vezette kabinet pénzügyi államtitkára, majd tárca nélküli minisztere volt, ezt is megkérdezzük, méghozzá annak apropóján, hogy a tavaly megjelent, Világvallások és a gazdaság című könyvében behatóan foglalkozott e témával.
Ám Botos Katalin két éven át az Állami Bankfelügyelet elnöke is volt, így a hazai bankszektorban az utóbbi években lezajlott folyamatokról – jelesül a három nagybank és takarékszövetkezetek összetolásáról – is érdekes lehet a véleménye. Valamint arról, hogy a még e fúzió miatti csökkentett létszámúnál is kevesebb hazai bankra van-e szükség – ahogy azt ugyancsak Nagy Márton forszírozza.
Miközben Botos Katalint olyan, mondhatni társadalomfilozófiai témák is foglalkoztatják, mint például, hogy miért kevés eredendően a bér? Miért nem korrigálta ezt a különböző pártállású kormányok egyike se? Mi ebben a szerepe a külső tényezőknek, az EU-nak, a nemzetközi szervezeteknek (lásd Nemzetközi Valutalap), sőt, az egyes államoknak (jelesül az USA-nak)? És saját magunknak? Forrás: privatbankar.hu