Újabb adócsökkentés és lakhatási támogatás jön – 1 perce jelentették be!
Újabb adócsökkentés és lakhatási támogatás jön – 1 perce jelentették be! A kormány már csak 1 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re – ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be kedden egy háttérbeszélgetésen. A lakhatás területén olyan új program indítását is bejelentette: a kormány kifejezetten az állami alkalmazottak lakhatását segítené. A gazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen részletesen ismertette, milyen pályát várnak a magyar gazdaságtól a következő időszakban.
Hitelfórum.hu hírek
A kormány már márciusban rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását: akkor a korábbi 3,4 százalékos előrejelzést 2,5 százalékra módosította. Most hétfőn kiderült, hogy ezt is tovább rontotta a kormány:
az idei évre már csak 1 százalékot várnak, míg 2026-ra 3,1 százalékot.
Ugyanakkor a kormány szerint a jelenlegi 4,1 százalékos költségvetési hiánycél továbbra is elérhető. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a részleteket egy háttérbeszélgetésen osztotta meg.
Elsőként a kormány gazdasági stratégiáját vázolta fel, amely hat pillérre épül. Ezekhez jelenleg is futó programok kapcsolódnak, eddig összesen 70 konkrét intézkedést rögzítettek. „A cél az, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érjünk el” – hangsúlyozta a miniszter.
Enyhülhet a vámháború?
Nagy Márton hozzátette: a nyári időszakban a kabinet további programokkal bővítené a gazdaságpolitikai célrendszert. A lakhatás területén például olyan új program indítását tervezik, amely kifejezetten az állami alkalmazottak lakhatását segítené. Azt is kiemelte, hogy őszre elindul és bejelentik ezt az új lakhatási programot.
Nagy Márton azt is elmondta, hogy további adócsökkentésen is dolgoznak, „de erről egyelőre többet nem akarok mondatni.”
Bár az idei növekedés alacsonyabb a vártnál, az adóbevételek a miniszter szerint így is teljesültek, ami „a költségvetés komoly pozitívuma”. Az új makrogazdasági pálya alapján a második negyedévben már negyedéves alapon pozitív növekedés várható, éves összevetésben azonban továbbra is stagnálásra számít a minisztérium.
Nagy Márton szerint a gyenge teljesítményért elsősorban két tényező felel: az aszály miatt visszaeső mezőgazdasági termelés, valamint az ipari kibocsátás gyengélkedése, amelyek együtt mintegy 0,4 százalékponttal csökkenthetik a GDP-t.
Ugyanakkor biztató jelnek tartja, hogy a német gazdaságban megindult az élénkülés, és a kormány szerint az elektromos autók piacán is fordulat látható. A miniszter úgy véli, a kedvező európai trendek – különösen az e-autóeladások emelkedése és a vámháborús bizonytalanság enyhülése – hozzájárulhatnak a gazdaság kilábalásához.
Nagy Márton szerint ha nem lenne ilyen erős a belső fogyasztás, a gazdaság már visszaesésben lenne, mivel a külső környezet jelenleg inkább lefelé húzza.
A miniszter hangsúlyozta: önmagában az is eredmény, hogy a GDP-t sikerült pozitív tartományban tartani. Hozzátette, a német gazdaság gyengélkedése a hozzá szorosan kapcsolódó országokat – így például Ausztriát – is hasonló helyzetbe hozta.
A kormány célja azonban, hogy a növekedést ne csak a fogyasztás, hanem a beruházások is érdemben támogassák. A korábbi tapasztalatok szerint minden 1 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés mintegy 0,4 százalékponttal csökkenti a költségvetési hiányt. Ez az összefüggés azonban Nagy Márton szerint csak akkor érvényes, ha a növekedés nem kizárólag a fogyasztásra épül.
„A lakossági szektor pénzügyi helyzete megfelel a várakozásoknak, az adóbevételek teljesültek” – foglalta össze a miniszter. Hozzátette, hogy ennek ellenére a 2026-os költségvetésben szereplő tartalékokat nem lehet felhasználni, ezek célja a bevételkiesésből adódó hiány mérséklése.
Mi jöhet a választásokig?
Júniusban 4,6 százalékos inflációt mértek, amely júliusra 4 százalékra csökkenhet, részben a bázishatás miatt. Az idei év egészére a kormány 4,7 százalékos inflációt vár. Nagy Márton kiemelte, hogy az árrésstop nélkül az infláció jóval magasabb lenne, ám egyelőre még nem döntöttek az árkorlátozás fenntartásáról.
A miniszter hozzátette, a nyugdíjasok esetében a kormány 4,5 százalékos inflációval számolt, de a várható 4,7 százalék miatt további, mintegy 105 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Novemberben a kabinet folyósítja a nyugdíjprémiumot, így az élelmiszer-utalványokkal együtt összesen 200 milliárd forintot juttatnak el a nyugdíjasokhoz.
Szeptemberben indul az Otthon Start Program, amelynek 50-100 milliárd forintos költségvetési hatása lehet 2026-ra. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a pedagógusok teljesítményalapú béremelése is, ami személyenként 20-60 ezer forint pluszkiadást jelenthet a kormányzati tervek szerint.
Októberben lép életbe a háromgyermekes anyák szja-mentessége, valamint ekkor érkezik a nyugdíjasok élelmiszer-utalványa. Novemberben jön a nyugdíjkorrekció, majd januárban összesen nyolc új program indul el:
- a családi adókedvezmény megduplázása (290 milliárd forint),
- 30 év alatti, egy gyermekes anyák szja-mentessége (40 milliárd forint),
- 40 év alatti, két gyermekes anyák szja-mentessége (120 milliárd forint),
- a hároméves bérmegállapodás következő lépéseként a minimálbér 13 százalékos emelése,
- 30 ezer fő alatti önkormányzati tisztviselők 30 százalékos illetményemelése,
- pedagógusok béremelése (156 milliárd forint),
- vízügyi dolgozók 12 százalékos bérfejlesztése,
- igazságügyi dolgozók illetményemelése.
Ezt követően, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj (586 milliárd forint) és a fegyverpénz kifizetése (456 milliárd forint). Nagy Márton hangsúlyozta,
az adócsökkentések mintegy 925 milliárd forinttal növelik a családok jövedelmét.
A vállalatoknál a 150 Gyár Program körülbelül 10 ezer milliárd forintnyi beruházást érint. A megfizethető lakhatás támogatására pedig a kormány 700 milliárd forintot fordít – tette hozzá a miniszter.
A hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedett, 2026-ban további 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal 374 600 forintra nő. Az alacsonyabb növekedés miatt azonban újratárgyalások szükségesek, amelyek novemberben kezdődhetnek – mondta Nagy Márton. Bár erre jogilag nem lenne szükség.
Hozzátette, alapvetően az eredeti megállapodás pályáját szeretnék tartani, és nagyon fontos, hogy a minimálbér 2027-re elérje a bruttó átlagos rendszeres bérek 50 százalékát. „Ezt tartani kell, akár hogyan alakul ez a makro hókusz-pókusz” – hangsúlyozta a miniszter.
A kormány figyelembe veszi az uniós elvárásokat
A költségvetési fegyelem fenntartása továbbra kiemelt prioritás a kormány számára. „Az idei hiányszámot szeretnénk 4 százalék körül, de várhatóan kissé 4 százalék felett tartani” – mondta Nagy Márton. 2026-ban viszont már 4 százalék alatti hiány a cél. Az államadósságot a GDP arányában 74 százalék körül szeretnék stabilizálni, míg az elsődleges egyenleg esetében továbbra is a nullához közeli érték az elvárás.
A kormány a költségvetéssel kapcsolatban három fő pillért határozott meg:
- A költségvetési hiánynak évről évre csökkennie kell.
- Az államadósság-rátát 74 százalék körül szeretnék tartani.
- Elkerülik a túlzott deficit eljárás megindítását, vagyis nem lépik túl az uniós szabályok által megszabott mozgásteret.
Nagy Márton szerint az elsődleges egyenleg szempontjából Magyarország kedvező pozícióban van az uniós mezőnyben, ami erős alapot ad a nemzetgazdaságnak. Úgy fogalmazott: ez mutatja meg a magyar költségvetés valódi erejét. Tehát az uniós védelmi klauzula 2026-ra 3,7 százaléknál magasabb költségvetési hiányt is lehetővé tenne, ám a kormány továbbra is a fiskális fegyelmet tartja az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzésnek. FORRÁS