Szülők figyelem! Március 1-től rendkívüli változás jön, ennek sokan nem örülnek majd!

A Belügyminisztérium azt válaszolta pár hete a lapunk által feltett kérdésre, hogy döntés ugyan még nem történt, viszont „a köznevelési államtitkárság több olyan lehetőséget vizsgál, melyek a tanulók számára egyértelművé teszik, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nem felesleges elfoglaltság, nem vicc”.

Most a legfrissebb kormányzati bejelentés szerint megszületett a döntés, ráadásul már azt is tudjuk, hogy mikortól élesedik. A friss tervezet alapján 2025. március 1-jétől a kompetenciamérések eredményét érdemjegyekre váltják át és súlyozzák.

A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelet szerint „a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, miközben visszajelzést ad az intézmények és pedagógusok munkájáról is, ezzel hozzájárulva a köznevelés hatékonyságának javításához”, ráadásul ez összhangban van a nemzetközi trendekkel is.

E rendelet célja, hogy növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére

– írták, hozzátéve, hogy emelt szintű osztályzatokat kapnak rá a tanulók, illetve az eredmények beleszámítanak majd a középfokú felvételibe is. A felmérésre kapott érdemjegy emellett két jegynek számít majd az év végi osztályzatnál, az átváltásról pedig közzétettek egy központi útmutatót az Oktatási Hivatal honlapján.

Azt is leírták, hogy először a 2025/2026-os felvételi eljárás során fogják alkalmazni ezt a módszert, tehát az idén megírt kompetenciafelmérések (amelyek rendszerint március vége és május vége között esedékesek) már súlyozottan számítanak majd a felvételinél és az év végi osztályzatoknál is.

Látható előjelek

A Szülői Hang korábban, amikor már a minisztérium a KRÉTA-rendszeren keresztül szondázta a szülőket a kompetenciafelmérések esetleges súlyozásáról, felemelte a hangját az akció ellen, hiszen véleményük szerint ezzel újabb nyomást helyezne a gyerekekre és a szülőkre egyaránt, hogy megfelelően felkészítsék a diákokat a felmérésre, és minél jobb eredményt érjenek el. Egy pluszfeszültség- és stresszforrás, illetve további lehetséges kiadás nehezedne a szülőkre, míg a gyerekeket egy újabb versenyhelyzetbe kényszerítené.

Emellett véleményük szerint tovább csökkentené a gimnáziumokba való bejutás lehetőségét is, ami végül is logikus lépés lenne azok után, hogy a tankerületi gimnáziumok egy ajánlás alapján már minimumpontszámokat is alkalmazhatnak a felvételi eljárás során. Ami a felvételizők egy jó részét már alapból kirekeszti a gimnáziumba való bejutásból – erről a témáról a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet fejtette ki véleményét.

A fejleményeken viszont azért nem lepődtek meg, mert a kormány már korábban tisztán és érthetően elmondta: a cél az, hogy „az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium, majd felsőoktatás helyett”. Tehát „a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges” – írták.