Szomorú hír jött a 2026-os minimálbér emeléséről! Volt, nincs!
Szomorú hír jött a 2026-os minimálbér emeléséről! Volt, nincs! Az államkassza a sok kedvezmény miatt jövőre már a potenciális jövedelemadó-bevétel 22 százalékáról mond le. A várt bevétel teljesülése is erősen kétséges, az idei pocsék gazdasági adatok nyomán a tavalyi bérmegállapodásban 2026-ra rögzített 13 százalékos minimálbér-emelés jelen állás szerint reálisan csak 10-11 százalék lehet.
Hitelfórum.hu
Ami a jelentősebb kedvezménytételeket illeti:
- Családi kedvezmény: 560–600 milliárd forint kiesés.
- Többgyerekes anyák kedvezménye: 355–398 milliárd forint kiesés.
- 25 év alattiak kedvezménye: 235–240 milliárd forint kiesés.
- 30 év alatti anyák kedvezménye: 35–45 milliárd forint kiesés.
Ezzel párhuzamosan a büdzsé 4,84 ezer milliárd forint teljesülést vár ebből az adónemből – tehát az állam a potenciális szja-bevétel 22 százalékáról lemond. Mind számszerűen, mind arányaiban hatalmas tételről van szó.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a költségvetés családi pótlék címen mindeközben 304 milliárd forint kifizetést tervez. Azzal együtt, hogy a többgyerekes anyák kedvezménye csak részben tekinthető családtámogatásnak (azok az anyák is jogosultak rá, akik már nem nevelnek gyereket), az állam által a gyerekek neveléséhez nyújtott támogatások még nagyobb hányada az adórendszeren keresztül kerül a háztartásokhoz. Tehát szociálisan teljesen érzéketlen megoldással, hiszen az adókedvezmények a magasabb keresetű háztartásokat támogatják összegszerűen nagyobb értékkel.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (a továbbiakban: VKF) keretei között a kormányzat, valamint a szociális partnerek tárgyalásait követően 2024. november 25. napján került aláírásra a kiemelt jelentőségű hároméves bérmegállapodás. A megállapodás rögzíti a minimálbér 2025 és 2027 közötti évekre számított összegét.
- Ennek megfelelően a minimálbér 2025. január 1. napjától 290.800 forintra emelkedett,
- jövőre, azaz 2026. január 1. napjától további 13%-os emeléssel 328.600 forintra növekszik,
- 2027-ben pedig eléri majd a 374.600 forintot.
A megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások során a felek a rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók tényadatait, valamint azok elkövetkező évekre számított prognózisait figyelembe véve állapodtak meg az egyes években alkalmazandó emelés mértékéről – emlékeztet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A felek a tárgyalások során számításba vették annak lehetőségét is, hogy a fenti mutatók alakulását jelentős mértékben befolyásolhatják a soron következő évek európai gazdasági és világgazdasági eseményei is. Ezen helyzet kezelése céljából rögzítették a felek, hogy
Amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják.
A nyomás, hogy bért kell emelni, jelen van tehát a magyar gazdaságban, de ez a bérkonvergencia olyan helyzetben érkezett, amikor a német gazdaság szenved. Ez a két folyamat feszül egymásnak. Meg kell érteni a munkavállalókat, hogy magasabb bért akarnak. Azt is meg lehet érteni, hogy a kkv-k ezt nem bírják kitermelni, mert nem olyan a helyzet – értékelte az aktuális gazdasági folyamatokat.
Ezt nyitottsággal kell kezelni, hogy az NGM mindkét felet megérti – tette hozzá.
Nem kell félni a minimálbér emelésétől,
ha eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az is csak legfeljebb minimális kockázatot jelent – üztente a miniszter.
Ha jövőre nem fog 10%-kal emelkedni az átlagbér, akkor a minimálbér sem tud 13%-kal emelkedni, csak kisebb mértékben – jelezte.
Emlékeztetett: van érvényben egy bérmegállapodás, és szerinte a szöveg szerint nincs szükség a megállapodás újratárgyalásra. Ez a szöveg, de a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak.
Ezért a bérmegállapodásról szóló vitát meg kell nyitni októberben – értékelte.
A minimálbért keresők elsősorban a kereskedelemben, az építőiparban, a turizmus-vendéglátásban dolgoznak.
A megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet – hangoztatta a tárcavezető.
Előadása végén három fontos üzenetet fogalmazott meg Nagy Márton:
- EU-s összevetésben még mindig alacsonyak a magyar bérköltségek.
- A minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét.
- A béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.