Szolgálati idő 2026 – így fogják kiszámolni! A nyugdíjba vonulás alapvető feltételei nem változnak!
Szolgálati idő 2026 – így fogják kiszámolni! A nyugdíjba vonulás alapvető feltételei nem változnak! Számos álhír és tévhit terjedt el az utóbbi időben a nyugdíjbamenetellel kapcsolatban. A nyugdíjba vonulás alapvető feltételei nem változnak, jövőre mégis új korszak kezdődik a magyar nyugdíjrendszerben. A nyugdíjkorhatár 2026-tól rugalmassá válik, és ez minden nyugellátást igénylőre vonatkozik majd.
Az ezzel ellentétes híresztelésekkel szemben 2026-ban a nyugdíjba vonulás alapvető feltétele nem változik, ehhez továbbra is a 65. életév betöltése szükséges. Vagyis az 1961-ben születettek kérhetnek jövőre nyugellátást. Ugyanakkor rugalmasabbá válnak a nyugdíjbamenetel feltételei.
Ki igényelhet öregségi nyugdíjat?
A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett – ez a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíj kerül megállapításra.
Öregségi nyugdíjra jogosult a korhatár betöltésekor az is, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ebben az esetben öregségi résznyugdíj kerül megállapításra.
Természetesen, aki már teljesítette a nyugdíjbavonulás feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugellátást, hanem tovább dolgozott, bármikor igényelheti az öregségi nyugdíjat.
Ugyanis azt nem kötelező rögtön a nyugdíjkorhatár elérésekor igényelni. Ha valaki a 65. év betöltése után is dolgozik, nyugdíj igénylése nélkül, akkor a nyugdíjba vonulásáig minden munkában töltött 30 nap után 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot. Ennek feltétele, hogy a nyugdíj megállapításakot legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezzen.
Mi számít szolgálati időnek?
Szolgálati idő alatt elsősorban azokat az időszakokat kell érteni, amelyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt (biztosított volt), és az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, illetve szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot.
- Szolgálati időnek minősül az olyan ellátások folyósításának az időtartama is, amelyekből nyugdíjjárulékot kell fizetni, pl. ápolási díj, gyermekgondozási segély, rehabilitációs ellátás stb.
- Szolgálati idő továbbá a katonai (polgári) szolgálat időtartama, a szakmunkás tanulói jogviszony, az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama is.
A Nők 40 program
A Nők 40 program keretében a nők a 65. életévük betöltése előtt is nyugdíjba mehetnek, ha rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel, és ebből legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idővel.
Aki egy súlyosan fogyatékos gyereket nevel, annál ez utóbbi elvárás 30 évre csökken. Az öt vagy többgyermekes édesanyák esetében pedig az ötödik gyerektől, minden gyerekkel egy évvel csökken az elvárt, munkával szerzett szolgálati idő, de maximum 7 évvel csökkenthető.
Ha viszont egy nőnek nincs gyermeke, abban az esetben a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie.
Az igénylést erre rendszeresített nyomtatványon, személyesen vagy postán kell benyújtani a Magyar Államkincstár részére.
Öregségi nyugdíj vagy rokkantsági ellátás?
Az öregségi nyugdíj megállapítását a rokkantsági ellátásra jogosult személyek is kérhetik a nyugdíjkorhatárt betöltése után. A nyugdíj igénylésének nem feltétele, hogy az igénylő a rokkantsági ellátás folyósítása alatt további szolgálati időt szerezzen.
Az öregségi nyugdíj csak abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha az igénylőnek nincs legalább 15 év szolgálati ideje, vagy a kiszámított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb a rokkantsági ellátásnál, és emiatt nem veszik igénybe, akkor élethosszig a rokkantsági ellátás kerül folyósításra.
Az öregségi nyugdíj megállapításával egyidejűleg azonban a rokkantsági ellátás megszűnik.
Új szabályok: rugalmasabb lesz a nyugdíjba vonulás
Az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani arról, hogy a demográfiai folyamatok minden országot komoly kihívások elé állítanak. Az elöregedő társadalom és a csökkenő születésszám miatt az Európai Unióban számos állam már emelte a nyugdíjkorhatárt, vagy éppen új, rugalmasabb szabályokat vezetett be. Ahogy az Origo beszámolt róla, Magyarország sem marad ki a sorból: 2026. január 1-jétől olyan új szabályok lépnek életbe, amelyek a fix korhatárt rugalmas rendszerrel váltják fel, ami lehetővé teszi, hogy az érintettek maguk dönthessék el, mikor szeretnének visszavonulni a munkából.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás ideje nemcsak a törvényi előírásoktól, hanem az egyéni élethelyzettől is függ majd.
A változtatások hátterében a várható élettartam növekedése és a munkaerőpiac igényei állnak. Az 1957 után született generáció jobb egészségi állapotban lép időskorba, ezért tovább maradhat aktív, ami hozzájárul a rendszer fenntarthatóságához. Így Magyarországon a nyugdíjkorhatár rugalmasabb, a szabályok pedig alkalmazkodóbb formát öltenek a jövő évtől, mint korábban bármikor.