Az előterjesztés a következő lényegi paragrafusból állna: „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek a 122. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: »(4a) A munkáltató a 118. § (1)–(2) szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.«” A törvénynek a szabadság kiadásáról szóló, módosítani kívánt része eddig úgy szólt, hogy „a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki”.

Már január 1-től életbelép

A KDNP képviselői január 1-jétől léptetnék hatályba a módosítást. A változtatás célja a munka és a családi élet közötti összhang növelése a gyermekes munkavállalók esetében.

A javaslat indoklása szerint a gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni, de továbbra is érvényes a szabály, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, a működését közvetlenül, súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, a megkezdett pótszabadságot megszakíthatja.

Szabadság, táppénz 2024 – hatalmas változást hoz a jövő év, mutatjuk mire kell készülni!

A hatékony tervezés a sikeres üzleti működés egyik sarokköve, a következő év ünnepnapjainak, áthelyezett pihenőnapjainak ismeretében pontosabban kalkulálhat a vállalkozás és a munkavállaló. Az idei nyaralási szezon és nyári iskolai szünidő még zajlik, de már a következő évire is készülhetünk. 2024-ben hét hosszú hétvégével számolhatunk: egyetlen ünnepnap sem esik hétvégére. A következő, 2023/2024 tanévben a szünidők szokásos rendjének megváltoztatását tervezi a Belügyminisztérium.

Szabadnapok és szünidők 2024-ben

A hosszú hétvégék, szabadságolási időszakok egyes területeken csúcsidőt, másoknál akár leállást is okozhatnak, érdemes jó előre kalkulálni a naptári hatásokkal, amelyeket erősen befolyásolnak az áthelyezett munkanapokkal generált hosszú hétvégék és a közoktatás tanévébe beiktatott tanítási szünetek. A 2024. évi ünnepnapokat és az áthelyezett pihenőnapokat már közzé tette a kormány, az iskolai szünetekről még csak egy BM-rendelet tervezete jelent meg.

A munkaszüneti időszakok áthidalása

Az ünnepi vagy szünidei munkaerőigények előrejelzésével a vállalatok proaktívan kezelhetik a szezonális sajátosságokból adódó lehetséges munkaerőhiányt és a kiugró, vagy éppen ellenkezően, inkább elmaradó keresletet. Az alkalmazottak szabadságának stratégiai ütemezésével a vállalkozások biztosíthatják, hogy az alapvető funkcióikat megfelelően lefedjék, minimalizálva a fennakadásokat kielégítve az ügyfeleik igényeit. Egy átgondolt ünnepi munkatervezés jobb termelékenységhez, jobb ügyfélszolgálathoz és összetartó csapathoz vezet, ami végső soron hozzájárul a vállalat sikeréhez és hírnevéhez. A kis- és középvállalkozások számára alapvető fontosságú a korai szabadságkérelmek ösztönzése. Ha van mód időben egyeztetni, akkor egyszerűbb a csapattagok közötti koordináció, és jelentősen csökken az ütemezési konfliktusok valószínűsége. A jó előre megtervezett szabadság kultúrájának előmozdításával és támogatásával harmonikusabbá tehető a munkakörnyezet, s kiemelten fontos visszajelzés a dolgozók számára.

Tervezzünk az ünnepnapokra!

A jövőbeli szabadságok előre tervezése tehát előnyös mind a vállalkozás, mind a munkavállalók számára. Feltűnően támogatja a munka és a magánélet egyensúlyát, ezzel is csökkentve a kiégést és növelve a munkavállalók elégedettségét. A szabadnapok előre jelzése produktív munkavégzésre sarkalja a munkavállalókat, biztosítva, hogy a feladatok még a távollét előtt befejeződjenek.

Munkaszüneti napok 2024-ben

A kormány a Magyar Közlönyben tette közzé a „gazdaságfejlesztési miniszter 15/2023. (VII. 13.) GFM rendelete a 2024. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről” címet viselő rendeletét, ami alapján az alábbi ünnepnapok és az extra pihenőnapok és az ezeket pótló    miatt szombatra áthelyezett munkanapok lesznek 2024-ben:

• január 1.    Újév, hétfő
• március 15.    1848-as forradalom, péntek
• március 29.    Nagypéntek
• április 1.    Húsvéthétfő
• május 1.    Munka ünnepe, szerda
• május 20.    Pünkösdhétfő
• augusztus 19.    Pihenőnap, hétfő
• augusztus 20.    Államalapítás, Szent István, kedd
• október 23.    1956-os forradalom, szerda
• november 1.    Mindenszentek, péntek
• december 24.    Pihenőnap/Szenteste, kedd
• december 25-26.    Karácsony, szerda-csütörtök
• december 27.    Pihenőnap, péntek

Szombati munkanapok

• augusztus 3. (augusztus 19., hétfő, pihenőnap helyett)
• december 7. (december 24., kedd, pihenőnap helyett)
• december 14. (december 27., péntek, pihenőnap helyett)

2024 a hosszú hétvégék éve

Jövőre összesen hét hosszú hétvégére készülhetünk: egyetlen ünnepnap sem esik hétvégére!

• Háromnapos hosszú hétvégével kezdjük 2024-et és még további három lesz az évben: a pénteki március 15-nek, a május 20-i Pünkösdhétfőnek és a november 1-jei, pénteki Mindenszenteknek köszönhetően.
• Négy napon keresztül ünnepelhetjük a húsvétot március 29. és április 1. között, ahogy augusztus 17. és 20. között szintén ennyi szabadnapon emlékezhetünk meg Szent Istvánról, az Államalapításról, vagy az új kenyérről.
• Hatnapos, a karácsonyi ünnepeket magában foglaló időszakkal zárul az év, ami egyetlen szabadságra kiírt nappal meg is hosszabbítható az újévig.

Péntektől péntekig tart az iskola

A rendelettervezet szerint a 2023/2024. tanév első tanítási napja 2023. szeptember 1., péntekre esik. Az első félév 2024. január 19-ig tart, a másodikkal záruló tanév 2024. június 21-én, szintén pénteken ér véget.

• Az őszi szünet 2023. október 28., szombat és 2023. november 5., vasárnap között nyújt kilenc napos pihenőt a tanulóknak.
• Télen a megszokottnál hosszabb, 2023. december 21., csütörtök és 2024. január 7., vasárnap közötti, így összesen 18 napos szünidő várhat a diákokra.
• A tavaszi szünet 2024-ben 10 napos lehet, március 29., péntektől egészen április 7., vasárnapig tarthat.

Kapcsolódó cikk: Szabadság 2024