Soron kívüli óraátállítás jön, ezért kell sürgősen ezen változtatni!
Soron kívüli óraátállítás jön, ezért kell sürgősen ezen változtatni! A Föld gyorsabban forog, de a szökőmásodpercek megjelenéséhez nemcsak a Föld forgásának gyorsulása, hanem a klímaváltozás is hozzájárul.
HitelFórum.hu
A Föld gyorsabban forog az idén nyáron, egyes napok valamivel rövidebb ideig tartottak a szokásos 24 óránál, vették észre csillagászok. Így a nappalok kissé rövidebbek lesznek – írta meg a CNN.
Eszerint július 10. volt az év eddigi legrövidebb napja, amely 1,36 milliszekundummal volt rövidebb 24 óránál.
A Föld gyorsabban forog az idén nyáron, egyes napok valamivel rövidebb ideig tartottak a szokásos 24 óránál, vették észre csillagászok. Így a nappalok kissé rövidebbek lesznek – írta meg a CNN.
Eszerint július 10. volt az év eddigi legrövidebb napja, amely 1,36 milliszekundummal volt rövidebb 24 óránál.
További kivételesen rövid napok:
- július 22., volt tegnap,
- és augusztus 5-én, amelyek a jelenlegi előrejelzések szerint 1,34, illetve 1,25 milliszekundummal lesznek rövidebbek a 24 óránál.
Egy nap hossza az az idő, amely alatt a bolygó egy teljes fordulatot tesz meg a tengelye körül – átlagosan 24 óra vagy 86 400 másodperc. A valóságban azonban minden forgás kissé szabálytalan számos tényező miatt, például a Hold gravitációs vonzása, a légkör évszakos változásai és a Föld folyékony magjának hatása miatt. Ennek eredményeként egy teljes fordulat általában valamivel kevesebb vagy valamivel több időt vesz igénybe, mint 86 400 másodperc – ez mindössze milliszekundumos eltérés, amelynek nincs látható hatása a mindennapi életre.
Ezek az eltérések azonban hosszú távon hatással lehetnek a számítógépekre, a műholdakra és a telekommunikációra, ezért még a legkisebb időeltéréseket is atomórákkal követik nyomon, amelyeket 1955-ben vezettek be.
Az atomórák az órán belüli vákuumkamrában tartott atomok rezgéseit számlálják, hogy a lehető legnagyobb pontossággal kijöjjön a 24 óra. Az így kapott időt UTC-nek, vagyis koordinált világidőnek nevezzük, amely körülbelül 450 atomórán alapul, és ez a globális időmérési szabvány, amelyre minden telefonunk és számítógépünk be van állítva.
A csillagászok a Föld forgását is nyomon követik, tavaly július 5-én tapasztalták a Föld legrövidebb napját az atomóra 65 évvel ezelőtti megjelenése óta, 1,66 milliszekundummal kevesebbet, mint 24 óra.
1972-ben, miután évtizedekig viszonylag lassan forgott, a Föld forgása olyan késést halmozott fel az atomidőhöz képest, hogy a Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszerek Szolgálata elrendelte egy „szökőmásodperc” hozzáadását az UTC-hez. Ez hasonló a szökőévhez, amely négyévente egy plusz napot ad hozzá februárhoz, hogy figyelembe vegye a Gergely-naptár és a Föld Nap körüli keringéséhez szükséges idő közötti eltérést.
- 1972 óta összesen 27 szökőmásodpercet adtak hozzá az UTC-hez, de a hozzáadás üteme egyre lassult a Föld gyorsulása miatt. Kilenc szökőmásodpercet adtak hozzá az 1970-es években, míg 2016 óta nem adtak hozzá új szökőmásodpercet.
A klímaváltozás szintén hozzájárul a szökőmásodperc problémájához, de meglepő módon. Míg a globális felmelegedés jelentős negatív hatással volt a Földre, az időmérésünk szempontjából ellensúlyozta azokat az erőket, amelyek felgyorsítják a Föld forgását. Ilyen például az olvadó a jég.