Rossz hír érkezett! Ha önnek is van bankszámlája és bankkártyája akkor rossz hír érkezett!

Rossz hír érkezett! Ha önnek is van bankszámlája és bankkártyája akkor rossz hír érkezett!

Tíz bank jelentősen megemeli a számlaköltségeit május 1-ig a tavalyi infláció miatt – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank hozzátette, hogy érdemes áttekinteni a számlaterheket, és számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni.

A díjemelés akár több ezer forinttal is megemelheti a fogyasztók éves terheit. A díjemelések egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét is meghaladhatják – figyelmeztet a jegybank.




Hozzátették, hogy az egyoldalú díjemelések csak a jogszabályok szerint történhetnek, ennek betartását az MNB ellenőrzi. Az ügyfeleknek – a januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, és számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni – javasolja a jegybank.

Az infláció mértékével emelhetnek

A számladíjakat a pénzforgalmi szolgáltatók kizárólag a hitelintézeti, valamint a pénzforgalmi törvények adta keretrendszer betartásával változtathatják meg.

A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben egyértelműen rögzítették.

A díjemelésre okot adó feltételeket oklista tartalmazza, amelyeket a szolgáltatók jellemzően a keretszerződés részét képező általános szerződési feltételekben vagy üzletszabályzatban tesznek közzé.





Az oklisták nem egységesek, ám kivétel nélkül mindegyik tartalmazza, hogy a számladíj az infláció mértékével emelhető.

A gyakorlatban azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az előző évi fogyasztóiár-indexet, az intézmények meghirdetik, hogy melyik termékük díjtételeiben érvényesítik azt.

A jogszabályok lehetőséget (és nem kötelezettséget) adnak az emelésre. Az éves inflációra hivatkozva az intézmények emellett nem alkalmazhatnak annál nagyobb mértékű emelést – világít rá az MNB.

Az adóemelést is átháríthatják

Az oklistákban ugyanakkor egyéb indokok is szerepelhetnek a díjmódosításra. Előfordulhat például, hogy az intézmények a számukra jogszabályváltozás miatti intézményi többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen. Ilyenkor összeadódhat a több elemből álló emelés mértéke – írja az MNB.




A jegybank szerint üzleti megfontolásból előfordulhat, hogy a lehetséges mértéknél mérsékeltebb emelést hajt végre egy intézmény. Megeshet viszont az is, hogy egy adott évben (részben vagy egészben) nem módosítja az inflációnak megfelelően díjait, ám a következő évben az előző két év inflációjának megfelelő mértékkel emel.

Van példa arra is, hogy egy intézmény nem az éves fogyasztóiár-indexek, hanem a korábbi emelés óta eltelt havi inflációk alapján emel, s így például másfél évnyi pénzromlás hatását érvényesíti.

Jogszabály szerint (az egyúttal a számlaszerződést is módosító) díjemelést tartalmazó hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később vagy a jövőben hatályba lépő hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölniük a díjemelés okát, s átláthatóvá kell tenniük a módosuló díjtételeket.




Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tennie annál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért.

A díjemelések jogszerűségét az MNB folyamatos felügyelése során tekinti át. Jogsértés gyanúja esetén vizsgálatot indít, illetve indokolt esetben akár jogszabály-módosítási javaslatot is megfogalmazhat a jogalkotó felé a fogyasztói érdekek védelmében.

Vizsgálják az intézményeket

Az elmúlt években a pénzügyi szektor jogkövető magatartását nagymértékben erősítette az MNB-nek a díjemelésekkel kapcsolatos 2013–14. évi vizsgálatsorozata.

A vizsgálatok összesen 142 intézménynél állapították meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést.



Az MNB intézkedése révén akkor – 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett – az intézmények 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek.

Ennek is köszönhetően az elmúlt években a díjemelések szabályszerűségét áttekintő folyamatos felügyelés során nem merült fel olyan intézményi magatartás a téma kapcsán, amely vizsgálatindítást tett volna szükségessé – ismertette a jegybank.

A központi bank hangsúlyozza, hogy a különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek, amit a díjemelések még inkább felnagyíthatnak. Ezért az ügyfeleknek érdemes áttekinteni a számla után általuk 2022-ben fizetett teljes költséget. Ehhez segítséget nyújt a pénzügyi intézmények által idén január 31-ig számukra megküldött díjkimutatás, amely a tavalyi tranzakcióikat összesíti, s amely révén nyomon követhetők a fizetett díjak.




A díjkimutatást alapul véve, az adott ügyfél saját tranzakciós szokásai alapján az MNB bankszámlaválasztó kalkulátorával a valamennyi ma elérhető számlatermék összehasonlítható. Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy ez alapján egy másik szolgáltató számlatermékére kíván váltani, igénybe veheti az egyszerűsített bankváltás lehetőségét.

A bankváltásról szóló döntés előtt viszont az adott ügyfélnek érdemes figyelembe venni, hogy eddigi intézményénél van-e olyan szolgáltatás (pl. az, hogy egy jelzáloghitelhez kötődő kamatkedvezmény fejében bizonyos összegű jövedelme odaérkezik), amelynek feltétele a jelenlegi számla megléte.

error: Content is protected !!