Rezsicsökkentés 2026 – változik a hatósági ár, januártól ennyit kell fizetni majd!
Rezsicsökkentés 2026 – változik a hatósági ár, januártól ennyit kell fizetni majd! A kormány új rendelettervezetet tett közzé, amely hosszabb távra rögzítené a rezsicsökkentett energiaárak fenntartásának jogi és pénzügyi kereteit. Az indoklás szerint a cél az, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás kifutása után is változatlan feltételek mellett maradjon elérhető az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás. A javaslat emellett részletesebb elszámolási rendszert és új ellenőrzési mechanizmusokat is bevezetne a szolgáltatók kompenzációjára.
HitelFórum friss pénzügyi hírek
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely a rezsicsökkentett árak fenntartásának új jogi kereteit határozná meg augusztus 1-jétől kezdődően. Az indoklás szerint a javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti időszak lezárulta – ez egyelőre 2025 végéig tart – után is változatlan feltételek mellett biztosíthassa az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatást (a köznyelvben a rezsicsökkentést) a kormány.
Így a jövőben is a lakossági fogyasztók a hatósági áron juthatnának energiához.
A tervezet egy új, önálló rendelet formájában szabályozná a rezsivédelmi szolgáltatás nyújtásának feltételeit, és ezzel párhuzamosan hatályon kívül helyezné a jelenleg érvényes 289/2022. kormányrendeletet, amely eddig átmeneti jelleggel, a veszélyhelyzet idején biztosította az energiaárak rögzítését.
A tervezet alapján a kormány 2025 végéig kijelölné azokat a szolgáltatókat, amelyek jogosultak és kötelesek a rezsivédelmi szolgáltatás nyújtására: a földgáz esetében az elhatárolásért felelős egyetemes szolgáltatót, míg az áramellátás esetében az országos engedéllyel rendelkező egyetemes villamosenergia-szolgáltatót. A kijelölt szereplőkkel a kormány nevében az energiapolitikáért felelős miniszter kötne szerződést.
Ez a megállapodás tartalmazná az ellátási kötelezettség részleteit, az időbeli és területi hatályát, valamint az ellentételezés meghatározásának és kifizetésének szabályait.
A korábbi szabályozással ellentétben most a rendeleten belül kifejezetten részletezik, hogyan kell kiszámítani a szolgáltatóknak járó ellentételezést. A földgázszolgáltató esetében ez a negatív és pozitív árbevételi különbözetek közötti egyenleg alapján történne. Ez azt jelenti, hogy ha a hatósági árbevétel és a tényleges költségek közötti különbség összességében veszteséget eredményez, akkor annak megfelelő kompenzációt kell biztosítani. A villamosenergia-szolgáltatóknak járó ellentételezést pedig a tényleges ráfordítások és a bevételek különbsége alapján határoznák meg, a miniszteri rendeletben rögzített módszertan szerint.
Jöhet a kérelem:
A jövőben is a szolgáltatók évente kérelmet nyújthatnának be az őket megillető támogatás igénylésére.
A kérelemnek részletesen tartalmaznia kellene a jogcímet, az előzetes számítások alapján becsült összeget, az előző évre vonatkozó tényadatokat, valamint minden, az elszámolást alátámasztó dokumentációt. Ha év közben a fogyasztás vagy a költségek jelentős, legalább 15 milliárd forintos változást mutatnának, akkor kiegészítő kérelmet is benyújthatnak. Ez újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, mivel most először jelenik meg egy egységes szabályozásban – nem külön rendeletben vagy határozatban – a lehetőség arra, hogy a már beadott kérelmet év közben módosítsák a szolgáltatók, ha a feltételek jelentősen eltérnek az eredeti becslésektől.
Az igények felülvizsgálatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végezné, és javaslatot tenne a miniszter felé.
A miniszter az egyes kérelmek alapján legkésőbb december 20-ig állapítaná meg a következő évre esedékes kifizetendő összeget. A támogatás folyósítása több részletben is történhetne, a szolgáltatók likviditási terve alapján, de a pénzügyi teljesítés végső határideje az adott év december 20-a lenne.
A szabályozás szerint a szolgáltatók kötelesek lennének a tárgyévet követő év május 15-ig részletes elszámolást készíteni, amely alapján a ténylegesen indokolt összeg és a kifizetett támogatás közötti különbözetet a kormány visszafizettetheti, vagy ha a szolgáltató hátrányt szenvedett, pótlólagosan kompenzálná őt. Ez a szigorúbb elszámolási mechanizmus célja, hogy átláthatóbb és jobban nyomon követhető legyen az állami támogatások felhasználása, szemben a korábbi veszélyhelyzeti szabályozás kevésbé részletezett struktúrájával.
A most előterjesztett tervezet azzal is számol, hogy nem kizárólag a kijelölt szolgáltatók láthatják el a rezsivédelmi feladatokat.
Más engedélyesek is kezdeményezhetik, hogy szerződést kössenek a miniszterrel erre a feladatra, ha megfelelnek a feltételeknek.
A javasolt rendszer tehát egyrészt meghosszabbítaná a rezsicsökkentett szolgáltatásokat 2025 végéig, másrészt új, részletesebb elszámolási és kifizetési szabályokat vezetne be. Ezek a szabályok a veszélyhelyzetet követő időszakban biztosítanák, hogy a hatósági árakon történő lakossági energiaszolgáltatás továbbra is fenntartható legyen a szolgáltatók számára – állami kompenzáció mellett.