Rendkívüli, Eltörölnének két munkaszüneti napot!
Rendkívüli, Eltörölnének két munkaszüneti napot! Két munkaszüneti nap eltörlésére, pontosabban munkanappá nyilvánítására tett javaslatot a francia miniszterelnök, akik a költségvetés állapotával indokolta az ötletet. A munkaszüneti napok szanálására vonatkozó felvetés óriási felháborodást váltott ki, de annak ellenére nem példa nélküli az ötlet felvetése.
A Legfrissebb hírek minden nap >>
Metaforikus értelemben ledobta a munkaerőpiaci bombát François Bayrou miniszterelnök, aki Franciaország 2026-os költségvetési koncepciója kapcsán hivatalosan javaslatot tette arra, hogy két, általános érvényű, országos munkaszüneti napot szüntessenek meg. Bayrou szerint erre azért van szükség, mert a francia költségvetés meglehetősen nagy adósságot görget maga előtt, miközben a költségek a védelmi kiadások emelésével tovább fognak növekedni.
Munkaszüneti napok eltörlésével az adósságcsökkentésért
Nem meglepő, hogy a miniszterelnök által megfogalmazott kormányzati javaslat szinte valamennyi politikai oldaltól heves kritikákat kapott egy olyan országban, ahol nagy hagyománya van a munkaerőpiacon a munkavállalókat megillető jogok, illetve a számukra kedvezménynek tekinthető munkaerőpiaci intézkedések tartósságának. A politikai vonatkozásokat figyelmen kívül hagyva, a BBC cikke alapján azt foglaljuk össze, milyen érvek szólhatnak egy ilyen, nagy horderejű, bizonyos értelemben tabukat döntő intézkedés ellen, illetve mellett.
A javaslat szerint az ország pénzügyi helyzetének javítása érdekében a jövőben nem lenne munkaszüneti nap húsvéthétfő (ami mozgóünnep), valamint a május 8-a, a II. világháborús győzelem emlékének napja.
Az intézkedéssel lényegében azt érné el a kormányzat, hogy a munkavállalók többletjuttatás nélkül dolgozzanak többet, így hozzájárulva a 3,3 ezermilliárd eurós francia államadósság csökkentéséhez.
Ez az ötlet már csak azért is érzékenyen érintheti a munkavállalókat, mert
- ha május 8. keddre vagy csütörtökre esik a naptárban,
- akkor a hétvégék automatikusan négynapos hosszú hétvégévé válnak a hétfő, illetve a péntek pihenőnappá válásával.
A francia miniszterelnök az ország gazdasági helyzetével indokolta a javaslatot.
Nem lenne példa nélküli a munkaszüneti napok szanálása
Arra ugyanakkor kicsi az esély, hogy a költségvetési javaslatot jelen formájában elfogadják a franciák, mely egy több mint 40 milliárd eurós megszorítócsomag részeként tartalmazza a két munkaszüneti nap munkanappá nyilvánítását. Azt egyelőre nem tudni, pontosan mekkora segítséget jelentene az államnak, ha az emberek ezen a két napon
Franciaországnak minden eltelt másodpercben 5000 euróval nő az adóssága François Bayrou szerint.
Ráadásul kezdeni kell valamit azzal is, hogy Macron francia elnök amellett foglalt állást, hogy országának növelnie kell védelmi kiadásait. Ez 2026-ban 3,5 milliárd euró, 2027-ben pedig újabb 3 milliárd euróval nagyobb védelmi büdzsét jelent.
Vannak ugyanakkor ellenérvek is – legalábbis munkavállalói oldalról nézve – a munkaszüneti napok eltörlésére nézve. Az egyik az, hogy Franciaországban nem különösebben sok az általános munkaszüneti napok száma, mindössze 11 az évben (Németországban és az Egyesült Államokban is ennyi). Szlovákiában 15 munkaszüneti nap van, de Hollandiában csak 8, Dániában és Írországban 10 munkaszüneti nap egy évben.
Így bár Franciaország a középmezőnyben van a munkaszüneti napok éves száma alapján, hozzá kell azt is tenni, hogy a francia termelékenység (egy munkavállalóra jutó kibocsátás) 18 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Királyságban, azaz „van miből engedni”.
A másik oldalról nézve viszont úgy tűnik, nem reménytelen valamilyen köztes megoldásra jutni a kérdésben. Ehhez érdemes figyelembe venni, hogy nem ez az első alkalom az elmúlt évtizedekben, hogy Franciaországban munkaszüneti napok eltörlését javasolták. Például 2003-ban Jacques Chirac elnök konzervatív kormánya radikális intézkedést akart bemutatni a halálos nyári hőhullám után, amely 10-15 ezer ember halálához vezetett. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök ezért úgy döntött, hogy pünkösdhétfőt a Szolidaritás Napjává nyilvánítja, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy a munkavégzésből fakadóan aznap jelentkező, a munkáltatóknál a termelésből befolyt pénzt az államnak fizették be egy szolidaritási alapba. A koncepció miatti közfelháborodás miatt azonban az eredeti koncepciót felhígították, így a munkavégzés azon a napon önkéntes.
A legnagyobb kérdőjel azonban nem is az intézkedés kissé zavaros megvalósulása, hanem az, hogy azon a napon még mindig minden évben nagyjából 3 milliárd euró bevétel keletkezik.
Egy ennél korábbi precedens pedig Charles de Gaulle idejére nyúlik vissza, aki 1959-ben eltörölte a május 8-i győzelmi nap munkaszüneti jellegét, mondván, hogy „az ország azt nem engedheti meg magának.” Azt csak 1981-ben, François Mitterrand elnöksége alatt nyilvánították újra pihenőnappá.