Rendkívüli bejelentés érkezett Orbán Viktortól – A Kossuth rádióban jelentette be reggel!

Magyarország nem vétózik, de meg fog akadályozni döntéseket – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel.

( Legfrissebb híreink )

Ukrajna uniós tagsága, a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: előre lehet látni, hogy a témában nem lesz egyetértés. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, nem tűzzük napirendre – tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve: Magyarország nélkül nincs döntés.



Miután nem jött létre közös álláspont, ezért nem is lehet azt megvétózni. „Mi vagyunk az unió. Az unió nem Brüsszelben van, ott a bürokraták vannak. Az unió Budapesten van, Berlinben, Párizsban. S ha nem értünk egyet valamiben, akkor nincs uniós álláspont, ezért nem is akadályozhatunk meg valamit” – magyarázta Orbán Viktor, hozzátéve: Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalása nem esik egybe Magyarország érdekeivel, ezért azt nem támogatjuk.

Tegnapi Kormányinfó bejelentései >>>

Lehet tudni előre, hogy egy adott kérdésben nem lesz egyetértés, ezért hozzá sem kell kezdeni annak megvitatására az uniós csúcson. Akkor tűzzük napirendre az adott kérdést, ha már megvitattuk, előkészítettük azt – magyarázta a kormányfő, hozzátéve: ma nem ez a helyzet, az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy ezt a kérdést rosszul készítette elő.



Hiba, hogy az Európai Bizottság azt erőlteti, hogy a miniszterelnökök tűzzék napirendre Ukrajna EU-csatlakozását, mert az nincs előkészítve.

Orbán Viktor azt mondta, az előkészítés nem azt jelenti, hogy írnak egy papírt, és azt mindenki elolvassa, hanem azt, hogy mindenkivel tárgyalnak, megnézik, kinek milyen érdekei vannak, és azokat összehangolják.

„Amikor látjuk, hogy tudunk együttműködni, akkor vegyük elő a tagság kérdését”, de ez hosszú-hosszú évek múlva lehetséges – mondta Orbán Viktor.

Ukrajna háborúban áll, ezért más a jogrendje, nem tudjuk, mekkora a területe, mekkora a népessége, hiszen folyamatosan menekülnek el lakói – magyarázta a kormányfő, hogy miért nem lehet Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait megkezdeni. „Nem tudjuk, mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozási eljárásának támogatása, fejlesztési forrásokat veszítenénk vele, de nem tudjuk, mekkorákat. Amíg ezek a kérdések nem tisztázottak, nem kell elkezdeni tárgyalni” – magyarázta, kiemelve: egy ilyen hibát az EU már elkövetett Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével, ami mindenki számára kudarcosnak bizonyult.

Magyarország álláspontja szerint Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be.

„Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába” – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve: háború helyett tűzszünetre van szükség.

Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett – részben fegyverzet, részben készpénz formájában – adtunk oda az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének – hangsúlyozta a kormányfő.

„Az alapkérdés, hogy annak, amit csinálunk, van-e értelme. Ukrajnának rengeteg pénzt adtunk, az európai gazdaságok emiatt rossz állapotban vannak. Vagonokban küldi a pénzt Ukrajnába, hogy az ukrán hadsereg győzzön a frontvonalon. Na de nem győz, és nem vagyok meggyőződve, hogy ha több pénzt küldünk, akkor győzni fog. Nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét” – tette hozzá.



A második kérdés, hogy ha akarunk pénzt adni, akkor azt honnan adjuk. Az EU költségvetéséből, vagy egy külön kormányközi megállapodással létrehozandó alapból? Én ez utóbbit támogatom” – emelte ki Orbán, hangsúlyozva: az előbbi megoldás feszítette szét az EU költségvetését.

„Azért kellene módosítani a költségvetést, mert elfogyott a pénz a hétéves költségvetés harmadik évében! Ez nem fog menni” – emelte ki a kormányfő, aki szerint mindenkinek az asztalra kellene tennie azt a pénzt, amivel támogatni óhajtja Kijevet.

Minden politikai vita mélyén a szuverenitás rejtőzik, amely röviden annyit tesz: a magyarok sorsáról csak a magyarok dönthetnek. Beavatkozási kísérletek azonban ma is vannak, a dollárbaloldal és a dollármédia ügye pont erről szól – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte: mindenkire szükség van, akinek fontos Magyarország függetlensége, szuverenitása, ez a nehéz harcokban támogatást ad a magyar kormánynak, ezért kér mindenkit, hogy töltse ki a konzultációs ívet, „szánjon néhány percet a hazájára”.



Kiemelte: a külföldiek a Magyarországhoz hasonló méretű országok döntéseit esetről esetre próbálják befolyásolni, most például az amerikaiak törekednek arra, hogy „belepréseljenek bennünket az ukrán háborúba”, de gazdasági lobbiérdekek is elő szoktak kerülni.

„Még egyszer ne fordulhasson elő, hogy itt áll a magyar nép, és a választás után tudja meg, hogy dollármilliókkal akarták az ő döntését befolyásolni a baloldali pártokon keresztül” – mutatott rá.

Hozzátette: ezért a szuverenitásvédelem érdekében a parlamentnek hoznia kell néhány döntést, és sokkal komolyabban kell venni a következő években is a beavatkozási kísérletek előtti utak eltorlaszolását.

„Van, hogy a 11 ember kevés a pályán, néha szükség van a 12-re is, a közönségre. Most ez a helyzet. Mindenkinek a támogatása kell most nekem, mert az a nehéz tárgyalási helyzetben segít nekem a harcban” – emelte ki Orbán Viktor.

„Magyarország történelmének sok tanulsága van, de most kettőt emelnék ki: körülöttünk mindig nagyobb birodalmak voltak, amelyek étvágya nagyobb volt, mindig belénk akartak harapni. De mi ezért mozogtunk úgy, hogy minden birodalom temetésén részt vehettünk. Most is ez a tervünk. Itt vagyunk, 1100 éve ugyanazon a területen, s ez alatt az idő alatt bebizonyítottuk, hogy tudjuk, hogyan kell ezt a területet berendezni. Ez a mi világunk. Ezért nincs szükségünk arra, hogy mások mondják meg, hogyan éljünk. Ez a szuverenitásunk, ezért nem akarjunk megengedni, hogy mások szóljanak bele abba, hogy hogyan éljünk. Mi ezt meg fogjuk oldani” – közölte Orbán, hozzátéve: ma is vannak, akik azt gondolják, jobb lenne betagozódni egy birodalomba, hiszen mindig vannak, akik pénzért eladnák a hazájukat.

A gazdasági helyzetről szólva Orbán Viktor elmondta: 2023. volt a legveszélyesebb év hosszú idő óta. „A magyarok az idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb, hogy megőrizzék, amit elértek. 2024. reményteljes esztendő lesz, amikor azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen” – mondta a kormányfő, kiemelve: a minimálbérek emelkedtek, a nyugdíjak emelkedni fognak, a minimálbér emelkedése tolni fogja felfelé a béreket is, az infláció mértékét meghaladó mértékben. A kormány elfogadja a munkaadók és munkavállalók döntését, támogatja a minimálbér-emelésre vonatkozó megállapodást is. Kedvezményesebb lesz a falusi csok, indul a csok plusz, emelkedett a babaváró hitel, az emberek zöme saját otthonában él, ez pedig komoly teljesítmény, hiszen nagyobb biztonságot ad, mint egy bérlemény.

A kormányfő jelezte: megvannak az első jelei, hogy ez nemcsak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség is, hiszen a nyugdíjakat mindenképpen 6 százalékkal emeli a kormány, akkor is, ha kiderül, hogy csak 5 százalék az infláció. Februárban ki tudják fizetni a már megemelt 13. havi nyugdíjat, a gazdaság szereplői pedig a minimálbér és garantált bérminimum 10–15 százalékos emeléséről döntöttek.

„Az elmúlt évtizedekben Magyarország elfoglalta helyét a nyugati világban. Kijöttünk a szovjet blokkból, ezen túl vagyunk, a Nyugat részei vagyunk, most már gazdasági szempontú megközelítést kell alkalmaznunk, s minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeinkkel” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: kis ország vagyunk ahhoz, hogy bezárkózzunk, kapcsolatokra, együttműködésekre van szükségünk, a fejlődés most Keleten van, ezért a kormány külpolitikai tevékenységének is kelet felé kell orientálódnia.