Plusz egy év ovi, megvan meddig kérelmezhetik a szülők!

A Népszava cikkében kiemelték, hogy a kormány 2020-ban alapvetően átalakította az iskolaérettség megállapításának rendszerét. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a hatéves gyermek iskolaérett-e. Az iskolakezdés halasztását ma már kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Az eljárás során a szülőknek kell beszerezniük minden szükséges dokumentumot. A végső döntést pedig a hivatal hozza meg, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.

A Szülői Hang szerint a bonyolult és adminisztratív terhekkel járó rendszer miatt sok gyermek kimaradhat a halasztási eljárásból, és úgy kezdheti meg az iskolát, hogy még nem érett rá. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: míg a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben még 63,7 százalék volt. Addig a 2024/2025-ös tanévre ez az arány 56 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.

Az évismétlések száma különösen az első osztályban kiugró. 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott az évismétlő elsősök aránya. A 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány. Miközben a felsőbb évfolyamokon csupán 0,7–1,9 százalék között alakul. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tanévben mintegy 4300 gyermek kezdte meg másodszorra az első osztályt.

Az Eduline-on korábban beszámoltak arról, hogy a 2025/2026-os tanévben például a 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell évet ismételnie.

A Szülői Hang szerint ez rendkívül magas arány: átlagosan minden huszonkettedik elsős évismétlésre kényszerül. A szervezet becslése alapján a 2020-as rendszer bevezetése óta országosan legalább ötezerrel nőtt az évismétlések száma. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez csak a probléma látható része, mivel az éretlenül iskolába kerülő, de nem bukó gyerekek száma ennek többszöröse lehet.

A szülői szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az óvodapedagógusok kizárása az iskolaérettségi döntésekből súlyos szakmai hiba, hiszen ők azok, akik a gyermekek fejlődését éveken át napi szinten követik. Szerintük számos tanulási és beilleszkedési probléma már óvodás korban felismerhető lenne.

A problémák súlyosbodását jelzi az is, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma: míg öt évvel ezelőtt 29,4 ezer ilyen tanulót tartottak nyilván, addig mára számuk elérte a 35,7 ezret.

A Szülői Hang szerint sürgős változtatásokra lenne szükség az iskolaérettségi rendszerben, mert a jelenlegi szabályozás nem a gyermekek fejlődési sajátosságait, hanem az adminisztratív szempontokat helyezi előtérbe.

A mostani tanévben a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.