Befagyasztották a családi pótlékot! 10 éve nem emelik a 12,200 ft-ot!!! Miért???

Pedig a családi pótlék a magyar társadalompolitika legrégebbi, több mint százéves eleme. Sokáig ez volt a legfontosabb olyan állami juttatás, ami a családoknak járt. De a rendszerváltás után egyre többet vesztett a jelentőségéből, és annak ellenére, hogy a családi juttatások közül még mindig a pótlékra megy el a legtöbb állami forrás, évről évre egyre kevesebbet költ rá az állam (2010: 367 milliárd forint, 2017: 312 milliárd), ráadásul úgy tűnik, néhány éven belül a családi adókedvezmény átveszi a helyét (2010: 180 milliárd, 2017: 280 milliárd).

Ez pedig a magyar családpolitika átalakulását jelzi. Míg korábban egyértelműen a szegénységet csökkentő, mindenki számára elérhető pótlék volt a legjelentősebb családi ellátás Magyarországon, a helyét a dolgozó felső középosztályt támogató családi adókedvezmény veszi át.

Míg az adókedvezmény az állampolgárok jövedelmétől függ, a pótlék egy univerzális juttatás, azaz mindenki megkapja, akire ráillik az az egyetlen feltétel, hogy gyereket nevel Magyarországon. Ha ez adott, akkor már nem kell bizonyítani semmit, nem kell benyújtani se adóhatóságnak, se járási hivatalnak, se önkormányzatnak, se minisztériumnak, hogy miért van szükségünk a családi pótlékra, hogy mennyi pénzt keresünk, milyen körülmények között élünk. A családi pótlék fix összege minden állampolgárnak jár.

Ezek az univerzális juttatások a legszegényebbekhez is eljutnak, hiszen nem kötődnek jövedelemhez, ellentétben mondjuk a nyugdíjjal vagy a családi adókedvezménnyel.

Több tízezer forintot buktak a családok

A 2008-as befagyasztása óta a családi pótlék reálértéke majdnem a kétharmadára csökkent: aki tíz évvel ezelőtt 12 200 forintot kapott, az most is ennyit kap, viszont most ez a pénz csak annyit ér, mint tíz évvel ezelőtt 8740 forint. Ez egy kétgyermekes családnál (ahol gyermekenként 13 300 forint a pótlék) már havi 7600 forint,

Ráadásul a pótléknál nem az a helyzet, hogy egy rövid ideig folyósítják valakinek, aztán vége, hiszen attól kezdve, hogy egy gyerek születése után jogosulttá válik egy család, ez egészen addig nem is változik, amíg a gyerek általános és középiskolába jár – a leggyakrabban 18-19 évvel a születésük után hagyják el a diákok a közoktatást, ennyi ideig utalják a havi összeget. Így rengeteg olyan család van, aki anélkül, hogy az inflációt számolgatná, első kézből tapasztalja, hogy a gyerekneveléshez kapott állami segítség évről évre csökken.

Van helyette más

A pótlék kiemelt helyét a családpolitikában leginkább 2010 után kezdte átvenni a családi adókedvezmény, és a kormány nem is tagadja, hogy a munkához kötött támogatásokat tartja hatékonynak. Habár ez a hatékonyság nincs pontosan definiálva – és hiába kerestük ez Emberi Erőforrások Minisztériumát, nem válaszoltak a kérdéseinkre –, a kormány egyértelműen a jobban kereső családosokra helyezi a hangsúlyt.

A kormány családpolitikája ugyanis alapvetően azt célozná, hogy azok vállaljanak gyerekeket, akik el is tudják tartani őket, igaz, a szegényebb családoknak nem is nagyon segítenek ebben, az intézkedések többsége a jobb körülmények között élőknek nagyobb mértékben kedvez. Például a munkaviszonyhoz kötött ellátások, mint például a családi adókedvezmény (de ilyen például a gyed is), a nem keresőkhöz nem jutnak el.

A családi adókedvezménynek fontos jellemzője még, hogy miközben a pótlék egy fix összeg, addig az adókedvezmény ráerősít a piaci egyenlőtlenségekre, mivel a jobban keresők tudják ezeket jobban kihasználni, a magasabb jövedelműekhez magasabb összegek kerülnek.