Örökösödési illeték: ekkora az illeték mértéke, ennyit kell befizetni 2025-ben!
Örökösödési illeték: ekkora az illeték mértéke, ennyit kell befizetni 2025-ben! Nagyértékű ingó és ingatlan vagyontárgyakhoz többféle módon is hozzájuthatunk: ezek megvásárlása mellett a vagyonosodás egyik leggyakoribb esete az örökösödés. Az örökölt vagyontárgyak megszerzését bizonyos esetekben örökösödési illeték terheli – annak járunk most utána, mi mindent érdemes tudnunk az örökösödési illeték 2025 évi szabályaival kapcsolatban. Tudd meg, mikor fizetendő örökösödési illeték és mennyi az örökösödési illeték mértéke 2025 évében!
Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk az örökösödési illeték 2025 évi aktuális tudnivalóival kapcsolatban. Tudd meg, mi az örökösödési illeték lényege, mennyi örökösödési illeték fizetendő ingatlan, gépjármű után és hány százalék az örökösödési illeték attól függően, hogy kitől örököltünk! Mennyi az örökösödési illeték testvér után, az örökösödési illeték nem egyenesági rokon esetében hány százalék és mennyi az örökösödési illeték mértéke 20 millió felett?
Hogyan zajlik az öröklés 2025-ben?
Amikor valaki elhalálozik, örökhagyóként hátrahagyja földi javait (örökségét, más néven hagyatékát) örökösei számára (ők elsősorban az örökhagyó egyenesági leszármazottjai vagy más közeli hozzátartozói, ezek hiányában távolabbi rokonai, végakarata szerint bárki más). Az örökség a hagyatéki eljárás hivatalos keretei között kerül az örökösök birtokába (közjegyző vagy bíróság közvetítésével). Az eseményről készült hagyatékátadó végzést eljuttatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, aki megállapítja, hogy születik-e örökösödési illetékfizetési kötelezettség (a köznyelvben gyakran nevezik örökösödési adónak is).
Az öröklési illeték általános mértéke az örökség tiszta értékének a 18%-a, azonban ez csak az öröklés bizonyos eseteire vonatkozik – a legtöbbször élhetünk illetékkedvezménnyel, illetékmentességgel.
Mikor kell örökösödési illetéket fizetni?
Az örökösödési illetékfizetési kötelezettség eseteit Magyarországon az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) rögzíti. Az örökösödési illeték jogszabály kimondja, hogy akkor kell valakinek örökösödési illetéket fizetnie, ha egy hozzátartozója vagy más örökhagyó hagyatéka útján nagyobb értékű vagyontárgyhoz jut. Ahogy az „örökösödési illeték” nevéből is kitalálhatjuk,
az örökösödési illeték tárgya az örökség, illetve az arra vonatkozó vagyoni értékű jog, továbbá örökösödési illetékfizetési kötelezettség keletkezhet a hagyomány vagy a meghagyás útján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzés és a halál esetére szóló ajándékozás eseteire is.
Az örökösödési illeték törvény kiterjed a belföldi hagyatékra és minden magyar és Magyarországon élő nem magyar állampolgár (vagy belföldi székhelyű jogi személy) által örökölt, külföldi ingóhagyatékra, illetve a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kell az örökösödési illetékkel egy tekintet alá eső járulékot fizetni. Ha az illeték megfizetése külföldön már megtörtént, ennek tényét bizonyítanunk kell, hogy belföldön érvényesíthessük illetékmentességünket. Az örökösödési illeték törvény nem terjed ki külföldi ingatlanhagyatékra.
Kinek kell örökösödési illetéket fizetnie?
Az örökösödési illetéktörvény megállapítja, hogy az illeték (nemcsak az örökösödési, hanem az ajándékozási és a vagyonszerzési illeték is) mindig a vagyonosodó felet – esetünkben az örököst – terheli. Fontos kiemelnünk, hogy szűk családi körben történő öröklés esetén (pl. örökösödési illeték testvér után, szülő, nagyszülő, házastárs, gyerek után) nincs örökösödési illeték, távolabbi rokonok után viszont már kell illetéket fizetni. Nincs örökösödési illeték 2025 évében:
- egyenes ági le- és felmenő rokonok esetében – pl.: nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (az örökbefogadás ugyanúgy számít, mint a vérrokonság);
- az életbiztosítás kedvezményezettjeinél;
- testvér után (az örökösödési illeték testvér után vér szerinti, fél- és örökbefogadott testvérnél egyaránt eltörlésre került);
- házasságon kívül született vér szerinti gyermekek esetében (ennek feltétele az apai elismerő nyilatkozat, az utólagos házasságkötés vagy a jogerős bírói ítélet);
- továbbá az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermekeinél/szüleinél, 20 millió Ft-os összeghatárig – ennyivel csökkenthető az illetékalap (az örökösödési illeték 20 millió felett normál mértékű).
Az örökösödési illeték kapcsán gyakran emlegetjük az ún. „20 milliós határt”, amire érdemes pár szó erejéig bővebben is kitérnünk. Az örökösödési illetéktörvény szerint 20 millió forintos hagyatéki értékhatárig mentes az örökösödési illetékfizetési kötelezettség alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha- és nevelőszülője is. Lakástulajdon (vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) esetén a 20 milliós határig nem kell illetéket fizetni, a fennmaradó részre viszont már igen.
Mi történik akkor, ha kiskorú az örökös?
Természetesen bármikor előfordulhat, hogy a hagyaték nem nagykorú személy tulajdonába kerül. Kiskorú örökös esetén az örökös nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmi pótlékmentesség jár az örökösödési illeték megfizetésére. Az örökösödési illeték befizetési határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10% (maximum 70%) kedvezménnyel fizethető be az illeték, ahány évvel korábban teljesíti kötelezettségét az örökös.
Örökösödési illetékmentesség 2025: mi után nem kell örökösödési illetéket fizetni?
Az örökösödési illeték 2025 évi szabályai szerint nemcsak az számít, hogy kitől örököltünk, hanem az is, hogy mit örököltünk. A következő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok illetékmentesek 2025-ben is:
- a legfeljebb 300 000 Ft értékű ingóörökség (ebbe nem beleértve más illetékmentes örökségeket, gépjárművet, személyes vagyontárgyakat) örökösönként;
- az általános mértékű örökösödési illeték alá eső vagyontárgyak – a gépjármű kivételével;
- az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
- a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
- az olyan tulajdoni hányad vagy vagyoni értékű jog, ami építésre alkalmas tulajdonra vonatkozik, amennyiben az örökös az örökösödési illeték kiszabásától számított 4 éven belül a beépítési szabályoknak megfelelő lakóházat épít rajta;
- visszaadott vagyontárgy esetén akkor nincs örökösödési illeték 2025-ben, ha a vagyontárgy az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből származik – feltéve, ha a visszaadás az öröklés időpontját megelőzi;
- a tudományos, művészeti, közművelődési, oktatási vagy közjóléti célra juttatott örökség (ezeket nevezik „hagyománynak”).
Hány százalék az örökösödési illeték mértéke 2025 évében?
Ahogy a fentiekben jeleztük: az örökösödési illeték mértéke attól függ, hogy ki örököl és mit örököl. Azokban az esetekben, amikor az örökösödési illeték megfizetése kötelező – tehát például távoli rokon hagyatéka esetében – a hagyaték típusától függően a következő illetékmértékekkel számoljunk a vagyontárgyak és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok esetben:
1. Ingatlan örökösödési illeték
A hagyatékok egyik legtipikusabb formája az ingatlanvagyon öröklése – azonban ebben az esetben sem mindegy, hogy milyen ingatlant örököltünk:
- a nem lakhatási célú ingatlanok (pl. garázs) esetében az alapvető, 18%-os illetékkel számoljunk;
- lakástulajdon öröklése vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén az örökösödési illeték 9%.
- Speciális kategória a termőföld öröklése: alapesetben 9% a termőföld örökösödési illeték, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban őstermelői családi gazdaság tagjaként bejegyzett magánszemély, akkor ennek a felét, 4,5%-ot kell fizetni. Ha az örökös a hagyatékból a termőföldet ellenszolgáltatás fejében átengedni másnak, mentesül az örökösödési illeték kötelezettsége alól.
A haszonélvezeti joggal vagy használati joggal terhelt hagyaték (vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon) esetében a tulajdonszerzőt terhelő örökösödési illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet vagy a használat értéke közötti különbözet.
2. Készpénz örökösödési illeték
Az örökösödési illeték készpénz (vagy bankbetét) öröklése esetén 300 000 Ft-ot meghaladó pénzösszeg után fizetendő az illetékkötelezett személyek részére – a pénzösszeg után azonban személyi jövedelemadót (15%) már nem kell fizetni. 300 000 Ft alatti készpénz örökség esetén a nem közvetlen hozzátartozóknak sem kell örökösödési illetéket fizetni.
3. Gépjármű örökösödési illeték
Gépjárművek, pótkocsik és az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jogok öröklése esetén az örökösödési illeték a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese. Ebben az esetben nem tudunk konkrét számokat mondani, ugyanis a vagyonszerzési illeték összege egyedi alapon kerül megállapításra, annak függvényében, hogy milyen típusú járműről van szó, mikor gyártották azt és mekkora a teljesítménye. Használati jog, haszonélvezeti jog vagy üzemben tartói jog esetén az 1990. évi XCIII. törvény 24. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
4. Örökösödési illeték egyéb ingóságok esetében
A készpénz, az ingatlan, a gépjármű és a vagyoni értékű jogok mellett fontos kiemelnünk az egyéb ingóságok kategóriáját is, amelyek közé gyakorlatilag bármilyen értéktárgyat sorolhatunk – beleértve az egyszerű berendezési tárgyakat, az ékszereket stb.
Az egyéb kategóriájú vagyontárgyak esetében az örökösödési illeték megállapításakor a vagyontárgyak becsült értékét veszik alapul (300 000 Ft értékhatártól kezdve), az illeték mértéke pedig 18% a hagyaték tiszta értéke után.
Muzeális tárgy, képzőművészeti, ipari vagy népművészeti alkotás, illetve az ezekből álló gyűjtemény öröklése esetén, ha az örökös ennek egy részét felajánlja az állam, az önkormányzat vagy egy felsőoktatási intézmény részére, az ingóörökségre illetékmentességet szerez.
6. Kisvállalkozói vagyon és vagyoni betét öröklése
Az örökösödési illeték 2025 évi szabályai szerint kisvállalkozói vagyon öröklése esetén 25%-kal, de maximum 2 500 000 Ft-tal csökkentett örökösödési illetéket kell befizetni, abban az esetben, ha az örökös 30 napon belül nyilatkozatot tesz arról, hogy egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd (és ezt minimum 3 éven keresztül fenntartja, mialatt a vagyont el nem idegeníti és a tulajdoni hányadát sem csökkenti), vagy a megszerzett vagyont egyéni cége, többségi tulajdonban álló gazdasági társasága számára, mint nem pénzbeli hozzájárulást átadja.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a kisvállalkozói vagyoni betétre is, ha a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, vagy több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének az 50%-át.
Az örökösödési illeték megosztása
Gyakran előfordul, hogy a hagyaték nem kizárólag egyetlen örökösre száll, hanem több örökös osztozik rajta – ilyen esetben nemcsak az örökség, hanem az örökösödési illeték terhe is megoszlik. Minden örökösnek az után a tulajdonrész után kell az illetéket megfizetnie, ami a tulajdonába kerül (pl. az őt illető ingatlan tulajdoni hányada után), azaz az illeték alanyai arányosan osztoznak a terheken.
Mit tehetünk, ha nem tudjuk kifizetni az örökösödési illetéket?
Bizonyos esetekben előfordul, hogy az örökös számára túlságosan nagy anyagi terhet jelent az örökösödési illeték kifizetése. Annak, hogy az örökös elkerülhesse ezt a kötelezettséget, tipikusan két járható útja van, amelyek az örökség átengedése (pl., ha egy ingatlan több örökösre száll) és az örökségről való lemondás (pl., ha az örökölt javakkal együtt nagyértékű adósság szállna az örökösre) esetei. Bármelyik utat is választja az örökös, mentesül az örökösödési illeték terhe alól.
Amennyiben nem szeretnénk az örökségünkről lemondani, átengedni azt más örökösnek, viszont biztosan nem tudjuk az örökösödési illetéket egyösszegben kifizetni, méltányossági alapon kérhetünk a NAV-tól részletfizetést. A NAV a kérelmünk alapján eldönti, hogy jogosultak vagyunk-e a könnyítésre, és ha igen, az adóhatóság szabja meg az örökösödési illeték részletfizetés feltételeit (a kérelmet a fizetési határidőn belül kell leadni!).
Hogyan történik az örökösödési illeték befizetése?
A hagyatéki eljárás lezajlását követően a hagyatéki végzés alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapítja, hogy keletkezik-e az örökösnek örökösödési illetékfizetési kötelezettsége. Amennyiben igen, a NAV fizetési meghagyást küld az illeték alanyának, melynek kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az örökösödési illetéket. Mindenképpen tartsuk észben a határidőt, ugyanis, ha nem fizetjük be időben az örökösödési illetéket, késedelmi pótlék, mulasztási bírság megfizetésével szankcionálhatnak bennünket!
A vámhivataltól kiküldött fizetési határozat tartalmazza, hogy mennyi az örökösödési illeték összege, és hogy melyik NAV számlaszámra kell utalni a pénzt. Az egyszerű banki átutalás és a házibankos átutalás mellett lehetőségünk van csekken is befizetni az illetéket, továbbá fizethetünk bankkártyával az EFER rendszerén keresztül és személyesen a NAV ügyfélszolgálatokon, továbbá fizethetünk átvezetéssel és egyéb speciális befizetési lehetőségek útján is.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiekben közzétett információk tájékoztatói jellegűek! Az örökösödési illeték témakörének ismertetése az általános tudnivalókon túl nem terjednek ki az illetékfizetés vagy az örökösödési illeték mentesség speciális eseteire. Amennyiben bővebb információkra van szükségünk, lapozzuk fel az örökösödési illetékről szóló 2025-ös NAV füzetet, egyéb kérdéseinkkel pedig forduljunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatához!