Öröklésnél ez mellbe vághatja a családot! Ezzel nem mindenki számol!
Öröklésnél ez mellbe vághatja a családot! Ezzel nem mindenki számol! Az általános meggyőződés szerint az öröklés egy olyan élethelyzet, amely során ingatlanhoz, autóhoz vagy pénzhez lehet jutni anélkül, hogy bármit tenni kellene érte. A gyakorlat azonban sokszor mást mutat: a hagyatéki eljárás végén sokakat hidegzuhanyként ér az a tény, hogy az örökség után adót, azaz öröklési illetéket kell fizetni.
Legfrissebb hírek >>>
Általában jó hír az, ha örököl az ember. A jogszabályok szerint 2010 óta hazánkban az egyenes ági rokonok – gyermek, szülő, nagyszülő – valamint a házastárs mentesülnek az öröklési illeték alól. Ez jó hír a szűk családnak, viszont mindenki másra komoly kötelezettség hárulhat.
Hogyan zajlik az öröklés 2025-ben, mikor kell fizetni öröklési illetéket?
Amikor valaki elhalálozik, örökhagyóként hátrahagyja földi javait (örökségét, más néven hagyatékát) örökösei számára (ők elsősorban az örökhagyó egyenesági leszármazottjai vagy más közeli hozzátartozói, ezek hiányában távolabbi rokonai, végakarata szerint bárki más). Az örökség a hagyatéki eljárás hivatalos keretei között kerül az örökösök birtokába (közjegyző vagy bíróság közvetítésével). Az eseményről készült hagyatékátadó végzést eljuttatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, aki megállapítja, hogy születik-e örökösödési illetékfizetési kötelezettség (a köznyelvben gyakran nevezik örökösödési adónak is).
Öröklési illeték
Ingatlan öröklése esetén
Tizennyolc százalék az illeték mértéke. Más vagyontárgyak (pl. autó, értékpapír, műtárgy, ékszer) esetén: 9 százalék. Az illeték alapja mindig a hagyatékban szereplő vagyontárgy tiszta értéke (forgalmi érték).
Ajándékozási illeték
Ha az öröklés nem közvetlenül történik, hanem az örökös valakitől ajándékozás útján kapja meg a vagyont (pl. végrendelet helyett ajándékozási szerződés), akkor az ajándékozási illeték szabályai vonatkoznak rá. Ennek mértéke megegyezik az öröklési illetékével: 18 százalék ingatlan, 9 százalék más vagyontárgy.
Mi történik akkor, ha kiskorú az örökös?
Természetesen bármikor előfordulhat, hogy a hagyaték nem nagykorú személy tulajdonába kerül. Kiskorú örökös esetén az örökös nagykorúvá válásától számított 2 éven keresztül késedelmi pótlékmentesség jár az örökösödési illeték megfizetésére. Az örökösödési illeték befizetési határidő lejárta előtti fizetés esetén annyiszor 10 százalék (maximum 70 százalék) kedvezménnyel fizethető be az illeték, ahány évvel korábban teljesíti kötelezettségét az örökös.
Amikor személyi jövedelemadót kell fizetni, ha eladják az örökséget
Az örökség megszerzése nem adóköteles. De ha az örökös például eladja az ingatlant, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezhet, mert jövedelemhez jutott az örökségből. Az adó alapja az eladási ár és az örökléskori érték közötti különbözet. A jelenlegi szabály szerint az adó mértéke 15 százalék SZJA. Amelyet csökkenthetnek bizonyos költségek, illetve az öt évnél régebben örökölt ingatlan eladásakor már nem kell adót fizetni.
Vegyünk egy konkrét példát: ha valaki a nagynénjétől örököl egy 50 millió forint értékű lakást, amelyet más örökös nem igényel, és nincs leszármazott, akkor az örökösnek a törvény alapján 18 százalékos illetéket kell befizetnie. Ez a gyakorlatban 9 millió forintot jelent, amit az állam részére be kell utalnia. Hiába örökség tehát az 50 milliós ingatlan, ha az illetéket nem tudja előteremteni, könnyen lehet, hogy az örökös kénytelen eladni a lakást, és a vételárból fedezni a terhet – mondta az általunk megkérdezett szekszárdi ügyvéd. – írja a teol.
Sokan meglepetésként élik meg, hogy egy váratlan örökség ekkora anyagi kötelezettséget von maga után. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak ingatlan, hanem autó, értékpapír vagy akár cégüzletrész öröklésekor is illetéket kell fizetni, ha nem közeli hozzátartozóról van szó.