Frissítve: Öröklés 2024 – változás történt, erről jobb ha mindenki tud! Élettársak, házastársak figyelem!
Öröklés 2024 – változás történt, erről jobb ha mindenki tud! Élettársak, házastársak figyelem! Az ember halálával hagyatéka – ideértve a tartozásokkal terhelt teljes vagyont – átszáll a végintézkedésben megjelölt vagy törvény szerinti örökösre. Az ember halálával bekövetkező hagyaték átszállását Magyarországon a hagyatéki eljárás biztosítja 2024-ben is.
( Napi friss hírek )
Az eljárás két szakaszra tagolódik:
– jegyzői eljárás
– közjegyzői eljárás
A hagyatéki eljárás megindulása 2024-ben
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül a halottvizsgálati bizonyítvány alapján vagy a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
Az eljárás megindulásához kapcsolódó dokumentumok:
A hagyatéki eljárás tehát az érdekelt bejelentése alapján is megindulhat. Ezt a bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
– azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint
– azokat az adatokat, amelyek a hagyatéki eljárásban eljáró hatóság illetékességének megállapításához szükségesek (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye).
A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.
Nem kötelező örökölniük az önkormányzatoknak
Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget, amit ekkor az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Szintén az állam marad az örököse – más örökös hiányában – azoknak a vagyontárgyaknak, amelyek nem számítanak az ingatlanon lévő ingóságoknak. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga a továbbiakban sem illeti meg.
Az ingatlan-nyilvántartásban például szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét művelési ágban nyilvántartott területek, termőföldek, illetve agrárgazdasághoz tartozásuk esetén a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök és az állatállomány, mint hagyatéki vagyontárgyak sem szállhatnak át a települési önkormányzatra, még más örökös hiányában sem.
Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága, aki idős nyugdíjas. Így meg tudja előzni, hogy a hagyatéka jogvitákat okozzon. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán parkolták-e le. A bankszámlák pedig nem számítanak ingatlanon található vagyontárgyaknak, de ismert olyan bírói gyakorlat is, amely a bankbetétet mégis annak minősíti, ha az örökhagyó a lakásban tartotta a betétkönyvet.
Végrendeletben bárki szabadon rendelkezhet a vagyonáról
Végrendeletében mindenki szabadon eldöntheti, hogy kire hagyja a vagyonát. Egy barát, egy keresztgyermek vagy egy karitatív célt szolgáló egyesület, civil szervezet javára is lehet végrendelkezni. Végrendeletet többféleképpen, akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül. Lejárt tartozások, fizetési meghagyás – változtak a szabályok, fontos bejelentés!