Meglepő, milyen negatív hatásai vannak az óraátállításnak

Meglepő, milyen negatív hatásai vannak az óraátállításnak

Az óraátállítás elsőre apró változásnak tűnik, mégis sokan érzik meg a hatását napokon át. A szervezetünk belső ritmusa – a cirkadián óra – rendkívül érzékenyen reagál az időeltolódásra, és egyetlen óra is elég ahhoz, hogy felboruljon az alvás, a koncentráció és a közérzet egyensúlya. A kutatások évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az átállás nem csupán kellemetlenséget okoz, hanem bizonyos esetekben egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

Hitelfórum.hu

A leggyakrabban jelentkező probléma az alvásritmus felborulása. Sokan tapasztalják, hogy nehezebben alszanak el, többször felébrednek, vagy egyszerűen nem érzik magukat kipihentnek reggelente. Ez a „mini jetlag” hatás akár több napig is eltarthat, és a fáradtság miatt romolhat a koncentráció, lassulhat a reakcióidő, ami különösen a közlekedésben jelent kockázatot. Több nemzetközi statisztika is kimutatta, hogy az óraátállítást követő napokban nő a közúti balesetek száma – részben a kialvatlanság miatt.

A tavaszi előreállítás különösen megterhelő, mert egy órával kevesebb alvást eredményez. A kutatók szerint ilyenkor a szív- és érrendszeri terhelés is nőhet: egyes vizsgálatok összefüggést találtak az átállítás utáni napokban megemelkedő szívroham-kockázattal. Bár ez nem mindenkinél jelentkezik, a jelenség elég gyakori ahhoz, hogy komolyan vegyük.

A hangulatunkra is hatással lehet az átállás. A biológiai óra felborulása hormonális változásokat indít el, ami sokaknál ingerlékenységet, levertséget vagy fokozott stresszt okoz. A gyerekek különösen érzékenyek erre: náluk gyakran jelentkezik nyűgösség, alvásprobléma vagy koncentrációs nehézség az átállást követő napokban.

Bár az óraátállítás hatásai egyénenként eltérőek, a legtöbben érzik valamilyen formában. A jó hír az, hogy a szervezet néhány nap alatt alkalmazkodik. Néhány egyszerű szokással – például fokozatos alvásidő-igazítással, több természetes fénnyel vagy esti képernyőidő csökkentésével – jelentősen enyhíthetők a kellemetlenségek.

Hogyan készüljünk fel az óraátállításra?

Az óraátállítás sokkal könnyebben viselhető, ha a szervezetet nem éri teljesen váratlanul. A szakértők szerint már néhány nappal korábban érdemes finoman igazítani a napi ritmust. Ha minden este 10–15 perccel korábban fekszünk le, a test fokozatosan alkalmazkodik, és nem egyszerre kell „átugrania” egy teljes órát. A reggeli természetes fény sokat segít a belső óra újraszinkronizálásában, este pedig érdemes kerülni az erős képernyőfényt, mert a kék fény késlelteti az elalvást. A könnyű vacsora, a koffein kerülése késő délután, valamint egy rövid séta vagy könnyű mozgás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az átállás kevésbé viselje meg a szervezetet.